Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.

Ülésnapok - 1927-199

Az országgyűlés képviselőházának 199. van! a jobboldalon és a középen.) Mert ha ki­sajátítás utján akarnók a földbirtokpolitikát lépésről-lépésre fejleszteni, ezzel bizonytalanná tennők a birtoklást és bizonytalanná tennők a gazdasági életet. (Zaj.) Az elővásárlási jog gyakorlásánál miről van szó? Arról van szó, hogyha valahol egy birtok gazdát cserél, a szer­ződést megkötik a felek, az ügylethez való hozzájárulást kérik a hatóságtól és akkor a hatóság dönt a felett, hogy azt a kérdéses területet földbirtokpolitikai célokra szüksé­gesnek tartja-e és elővásárolja-e, vagy nem. Ha nem gyakorol elővásárlást, akkor az ügy­lethez hozzájárul, ha pedig gyakorol elővásár­lást, akkor azonos feltételek mellett veszi át a birtokot. (Rassay Károly: Kivéve, ha szín­legesnek nem minősitik! Most jön az akadály! — Zaj.) Mármost ez a legkevésbbé sem érinti a magántulajdon elvét és nem teszi bizonyta­lanná a birtoklást, csak egy olyan folyamatos földbirtokpolitikát csinál, amely az ezután következő szociálpolitikai szükségleteket fogja kielégiteni. A földbirtok forgalmának teljesen sza­baddá tétele tekintetében sok kívánság merült itt fel és. sok érv ihangzott el. Mi sem természe­tesebb, mint az, hogy a béke idejében ezekre a korlátozásokra szükség nem volt. Sőt Baracs Marcell t. képviselőtársam a jelenlegi állapotot kóros állapotnak nevezi. Természetes dolog, hogy a háború is kóros állapot volt. Bár csak már ott tartanánk, ahol a háború előtt voltunk, hogy mindezeket a korlátozásokat teljesen fel­függesztenek és egy rossz múltnak emlékéül könyvelhetnek el. De nemcsak nálunk vannak korlátozások és nemcsak a bennünket környező államokban vannak korlátozások. A hatalmas Angliában, Dániában, Svédországban is korlá­tozva van a földbirtokforgalom. (Rassay Ká­roly: De hogy?) Ezek a korlátozások sokkal enyhébbek, mint azok a korlátozások, ame­lyekre nem akarok hivatkozni, (Rassay Károly: Azt kellene!) amennyiben magyar állampolgár egyes államokban oldalágon már nem is örö­kölhet. (Ugy van! Ugy van! a közéven.) Ezekre nem akarok hivatkozni, mert nem tartom alkal­masnak a helyet arra, hogy ezeket itt szóvá te­gyem. (Bródy Ernő: Szegény Anglia!) Méltóz­tassék érdeklődni, Angliában most van a tör­vényhozás előtt (Bródy Ernő: Szegény Anglia, mint a zsarnokság hazája!) egy javaslat, amely a földbirtokforgalmat korlátozni fogja. (Ras­say Károly: Halljuk a rendelkezéseket! Ezek frázisok! — Bródy Ernő: Halljuk a kényuralmi Angliát!) Jól tudom, hogy ezek a korlátozások kelle­metlenek. Jól tudom, hogy ezek földbirtokos­osztályra is nagy terhet rónak, a mai viszonyok között azonban, amikor úgyszólván az egész világon korlátozva van a földbirtokforgalom, mi nem helyezhetjük magunkat ezen a rend­kívüli helyzeten kivül és nem engedhetjük meg azt, hogy a szűk trianoni határok mint egy hurok, napról-napra szűkebbre szoríttassanak a nyakunkra, (Ugy van! a jobboldalon.) amig végre annyira szűkülnek, hogy bennünket tel­jesen megfognak fojtani. T. Ház! Bródy Ernő t. képviselőtársunk a jogegyenlőség nevében tiltakozik ez ellen a sza­kasz ellen. Én nem látom, hol ütünk mi rést ez­zel a szakasszal a jogegyenlőségen. Azt mondja továbbá, sajnálja, hogy visszamegyünk arra az időre, amikor megkülönbözettek embereket val­lás és rang szerint. Hol fedezik fel ezt az urak? Ez rémlátás. Azt mondja a képviselő ur, hogy a földnek orra van és hogy milyen orra van a földnek és a kijárónak, (Derültség.) aszerint I . ülésé 1928 július 5-én, csütörtökön. lö fog azután eldőlni, hogy az elővásárlási jog gyakorlása révén kinek a kezébe kerül a föld. Megnyugtatom a t. képviselő urat, nem tegnap óta ülök ebben a székben és sem a földnek, sem a kijáirónak orra nálam nem dönt, nem döntő tényező és nem fognak egyet­len esetre sem hivatkozhatni hosszú éveken keresztül, amikoir nálam a kijáró aszerint ér­vényesült, hogy orra van vagy orra nincs, vagy... (Bródy Ernő: Orral vagy orr nélkül, mindegy! Ne érvényesüljön!) ezt akarom mondani, hogy sem orral, sem orr nélkül ná­lam kijáró nem érvényesül, tehát akár kis orral, akár nagy orral jön, én nálam a kijáró­nak útja csak kifelé vezethet, nálam tehát a kijáró nem érvényesülhet. (Ugy van! t— Élénk éljenzés és tavs a jobboldalon és a közéven.) Azt mondja tovább a t. képviselő ur, hogy cezarománia végett kívánja a tkoo-mány eze­ket a messzemenő jogokat a maga számára megszeretni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ha az eredeti javaslatot kézbe méltóztatnak venni, akkor egészen más kép tárul az urak szeme elé. Különösen jogászkélp viselőtársaim figyel­mét hi vom fel erre. Mi védekeztünk ez ellen, mert magunk sem kívántuk azt, hogy azok az összes rendelkezési jogok Iközigazgatási utón hajtassanak végre, hanem birói utón akartuk azokat hagyni, a közkivánság azon­ban olyan erősen nyilvánult meg a tárgyalá­sok során és az érdekeltek olyan intenziven ragaszkodtak ahhoz az álláspontjukhoz* hogy ne birói, hanem közigazgatási útra tereitesse­nek ezek a kérdések, hogy kénytelenek vol­tunk koncedáilni ezeket a kivánságokat és bár­mennyire kényelmetlenek éis nehezek is ezek az ügyek, mégis el kellett vállalnunk. Telje­sen igazat adok Gál Jenő t. képviselőtársam­nak, aki azt mondja, micsoda zaklatásoknak leszünk kitéve. Nagyon jól tudom és érzem ezt és épen ezért nem kívántam, hogy ezek a kérdések közigazgatási útra terelődjenek, mert jól tudom, hogy mindig azt szidják, aki ezeket a kérdéseket intézi. Ha nem az Ofb.-re lettek volna a - földbirtokreform végrehajtása során ezek a kérdések rábízva, hanem a föld­mivelésügyi ministeriumra, akikor arra kiál­tanának pereáitot és azt szeretnék kivégezni; de igy ezekéirt az odiozus, kellemetlen, nehéz ügyékért, amelyeket közmegnyugvásra földi ember elintézni nem tud és nem tudhat, az Ofb.-re hárul most az ódium, amely ezeket az ügyeket de facto végrehajtotta. Jól tudom tehát, hogy ezek odiozus kérdések és én szi­vesebben hagytam volna ezeket a Földbirtok­rendező Biróság hatáskörében. Már eleve til­takoztam az ellen, hogy ezek az ügyek köz­igazgatási utón a földmivelésügyi minister hatáskörébe utaltassanak. A legkevésbbé sem cezarománia ez, hanem a közkivánalom és az együttes bizottságban végrehajtott módosítá­sok vonatták ezeket az ügyeket az én hatás­körömbe és azért vagyok kénytelen nolens­volens vállalni ezeket a ndhéz kérdéseket. Malasits Géza t. képviselőtársam bolsevista izüeknek nevezte azokat az intézkedéseket, amelyek ebben a szakaszban le vannak fek­tetve és felkiált, hogy ezek a zsidók ellen szól­nak. Hát, kérem, az üstökénél fogva hurcolták ide az urak ezt a zsidókérdést. Nem tudom, ho­gyan tudnak ebből a szakaszból kiolvasni bár­miféle olyan rendelkezést, amely a zsidók el­len irányulna. (Felkiáltások a szélsőbalolda­lon: Csontos hozta ide! — Bródy Ernő: Cson­tos, a jogi szakértő beszél mindig a zsidókról!)

Next

/
Thumbnails
Contents