Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.

Ülésnapok - 1927-206

Az országgyűlés képviselőházának 2\ rendiszeren alapszik. A kormány ezeket az el­téréseket alaposan megindokolta s így annak tudomásulvételének semmi akadálya nincsen. A nyugdíjakat és kegyelmi úton engedélye­zett ellátásokat illetően a legfőbb állami szám­vevőszék a zárszámadás egyszerűsítése céljából az engedélyezett kegyelmi ellátásokat a zár­számadást kísérő jelentésében névszerint nem sorolta fel, hanem a «Jegyzet» rovatban az en­gedélyezés megindokolásával együtt közli. A hitellekötés tekintetében, a bevezetésben jelzett 2,067.920.000 K kiadási utalványozásban foglalt 84,150.000 K. lekötött hitelhez, az, 1897. évi XX. te. 27. §-a értelmében hozzájárul még az 1911. költségvetési évben fel nem használt 15,114.000 K, így egészben véve 99,273.000 K-t tesz ki az összeg, amely további rendelkezésre az 1913. évi kezelésbe átvitetett. Átfutó kezelés. Az átfutó kezelés eredmé­nyei az 1912. számadási évben a következők: Előlegek, idegen pénzek, szállítmányok és el­látmányok, átszámítások címén: bevétel 14.221 millió 557.000 K, kiadás 14.173,317.000 K, kevesebb kiadás 48,240.000 K. Átfutó követelés: az év elején- 1.195,289.000 K, az év végén 1.176;355.000 K, apadás 18 millió 934.000 K. Átfutó tartozás: az év elején 643,221.000 K, az év végén 672,527.000 K, gyarapodás 29 millió 306.000 K. A legfőbb állami számvevőszék ellenőrzése az átfutó kezelés tekintetében hiányos, mert a számviteli szabályok ellenére az átfutó kezelés keretében a valódi kezelésbe tartozó, esetleg előirányzat nélküli tételek is fordulnak elő, amelyeknek az ellenőrzése évközben lehetet­len, mivel a kormány évközben az átfutó keze­lésről tételes jegyzékeket néni küld az állami számvevőszéknek. Zárszámadás .vizsgáló-bizottság szükséges­nek tartja, hogy az átfutó kezelés hatékonyabb ellenőrzése céljából a legfőbb állami szám­vevőszék az 1895. évi zárszámadási jelentésében , már jelzett s megkezdett tárgyalást a lehető legrövidebb időn belül fejezze be. III. Állami leltár. Az állami leltárak a kö­vetkező cselekvő és terhelő vagyonrészeket tüntetik fel: 1. Ingatlanok: érték az év elején 4.958,018.000 K, gyarapodás az év folvamán 227,047.000 K, érték az év végén 5.185,065.000 K. 2. Hasznos jogok: érték az év elején 474,495.000 K, fogyatkozás az év folyamán 2,840.000 K, érték az év végén 471,655.000 K. 3. Ingóságok: érték az év elején 595,950.000 K, gyarapodás az év folyamán 36,339.000 K, érték az év végén 632,289.000 K. 4. Készpénz: érték az év elején 224,099.000 K, fogyatkozás az év folyamán 10,144.000 K, érték az, év végén 213,955.000 K. 5. Értékpapírok: érték az év elején 344,127.000 K, gyarapodás az év folyamán 10,466.000 K, érték az év végén 354,593.000 K. 6. Cselekvő hátralékok értékpapírokban: érték laz év elején 4,244.00 K, fogyatkozás az év folyamán 3,130.000 K, érték az év végén 1,114.000 K. 7. Terhelő ^ hátralékok értékpapírokban: érték az év elején 186,819.000 K, fogyatkozás az év folyamán 2,892.000 K, érték az év végén 183,927.000 K. 8. Állami adósságok: érték az év elején 5.407,021.000 K, gyarapodás az év folyamán 113,548.000 K, érték az év végén 5.520,569.000 K. 9. Állami követelések: érték az év elején 692,957.000 K, gyarapodás az év folyamán 19,921.000 K, érték az év végén 712,878.000 K. . 10. Cselekvő hátralék: érték az év elején >6. ülése 1928 október 17-én, szerdán, VèT 1.545,965.000 K, gyarapodás-az év folyamán 17,339.000 K, érték az év végén 1.568,304.000 K. 11. Terhelő hátralékok: érték az év elején 804,382.000 K, gyarapodás az év folyamán 83,966.000 K, érték az év elején 888,348.000 K. Jövedelmi mérleg. Az 1912. költségvetési év zárszámadásának sommázata szerint: Bevétel 1.881,149.000 K, levonva ebből á vagyonfogyat­kozásból eredő bevételeket 206,781.000' K, marad 1.784,368.000 K, hozzáadva a vagyon gyarapo­dásból származó értéktöbbletet 287,998.000 K, összesen 2.072,366.000 K. Kiadás 2.067,920.000 K, levonva ebből a va­gyon gyarapítására fordított kiadásokat 384,786.000 K, marad 1.683,134.000 K, hozzáadva a vagyon fogyatkozásból eredő értékcsökkenést 194,622,000 K, összesen 1.877,756.000 K, marad 194,610.000 K. C) Vagyonmérleg. Vagyon leltár szerint 9.134,854.000 K, Teher kimutatás szerint 6.592,846.000 K, tényleges vagyon 2.542,008.000 K. Alapok és alapítványok. A legfőbb állami számvevőszék jelentésében rámutat arra, hogy az alapok és alapítványok ellenőrzése hiányos, mert a minisztériumokban kezelt alapok és alapítványok ezidőszerint nem állanak költ­ségvetési zárszámadási és állami számvevő­széki ellenőrzés alatt. A mintegy 801 alap és alapítványból 273,474.000 K értékű 157 alap és alapítvány felett gyakorolja a számvevőszék az ellenőrzést. Tekintettel arra, hogy az ellen­őrzés szabályozását kormányzati úton életbe léptetni nem lehet, ahhoz törvényhozási intéz­kedésre van szükség. A zárszámadás vizsgáló bizottságának 1914 április hó 30-án tartott ülésében az átfutó ke­zelésnek évközben való ellenőrzése, az egyes minisztériumok kezelése alatt álló alapok és alapítványoknak ellenőrzését az állami szám­vevőszékhez leendő utalása tekintetében elő­terjesztett javaslatait, figyelemmel arra, hogy azok időszerűsége megszűnt, mellőzi. A zárszámadás vizsgáló bizottság java­solja at. Képviselőháznak, hogy az 1912. évi állami költségvetés és az ezt kiegészítő külön törvények alapján engedélyezett hitelekkel szemben az ezen számadási évben előfordult túlkiadásokat, előirányzatnélküli ^kiadásokat, kevesebb bevételeket és egyéb •eltéréseket, to­vábbá az idevonatkozó hiteleltérési kimutatá­sokat tudomásul venrii, illetve jóváhagyni s a m. kir. legfőbb állami számvevőszék által a magyar állam háztartásának az 1912. költség­vetési évéről összeállított zárszámadásokat és az erre vonatkozó jelentést tudomásul venni s a kormánynak a felmentvényt megadni méltóz­tassék. A zárszámadás vizsgáló bizottság jelentése a «Királyi udvartartás», az «Ö ÍCS. és kir. Fel­sége kabineti irodája és e kabineti iroda nyugdíjai», az. «Országgyűlés», a «Közösügyi kiadások», az «1849. évtől az 1867. évig fenn­állott központi kormány közegeinek nyug­díjai», az «Állami adósságok», a «Kamatbizto­KÍtást élvezett és más vasutak átvétele folytán elvállalt. adósságok», az «Előlegezések a vasúti kamatbiztosítás alapján», az «Állami szám­vevőszék», a «Közigazgatási bíróság» és az «Állandó országház építkezésére az 1884. évi XIX. te. alapján» 1912. évi zárszámadásárók Királyi udvartartás. Kiadás. Tárcakezelés. Rendes előirányzat 11,300.000 K. Rendes utal­ványozás 11,300.000 K. Ö cs. és apóst. kir. Felsége kabineti iro­dája és e kabineti iroda nyugdíjai. Kiadás. Tárcakezelés. Előirányzat 191.650 K, Utalva-

Next

/
Thumbnails
Contents