Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.

Ülésnapok - 1927-204

184 Az országgyűlés képviselőházának büntető eljárást vissza vonatkoztattuk a már folyamatban levő jövedéki kihágási ügyekre is. Hogyan áll ez a kérdés? Az 1927: V. te. 60 §-a általános felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy a jövedéki jog anyagi szabályait, a vámjog szabályozásáról szóló törvénynek, stb.-nek megfelelően szabályozza, valamint — a már folyamatba tett, de még be nem fejezett ügyekre is kiterjedő hatállyal, — rendeletekkel szabályozhassa. Itt egyenes törvényes felhatalmazást kaptunk arra, hogy a már folyamatban levő ügyekre vonatkoztatva is alkossuk meg ezt a rendeletet, de ennek meg is volt a maga indoka. Nevezetesen itt az elévülési időkkel volt valami bizonyos zavar, a biróság kezelésében és ellátásában. Ebben akartunk tisztaságot teremteni; ily módon lehetett is. Ezek előtárása után, hogy mi törvénysértést követtünk el, meg nem áll. (Kuna P. András : Ügyvédi fogás! - Derültség a szélsőbaloldalon. ) Másik vádja az igen t. képviselő urnák az, hogy íén — iez már a személyre vonatkozik — a 31.000-es rendeletet, ezt az eljárásra vonatkozó rendeletet nem mutattam be a képviselőháznak. A képviselő ur ezt a vádját alapitja az 1909. évi XI. te. 101. §-ára. Az 1909. XI. te. 101. §-a tényleg azt a kötelezettséget rója a kormányra, bogy a rendelet az országgyűlésnek bemutatandó. Azonban ime, prezentálom volt elődömnek, Balogh Jenő igazságügyministernek jelentését, amellyel azt a bizonyos eredeti rendeletet, a jövedéki kihágási eljárási rendeletet, az országgyűlésnek annak idején be is mutatta. (Fábián Béla: Melyiket?) Igen t. Képviselőház! Hogyan áll ez a kérdés? A törvénynek ez a rendelkezése evvel a ministeri intézkedéssel abszolválva van. Rámnézve mi az irányadó? Rám nézve az az irányadó, amit itt az előbb felolvastam, hogy t. i. én törvényes felhatalmazás alapján tartozom eljárni és intézkedni. Ebben a törvényes felhatalmazásban azonban nincs semmiféle utasitás arra vonatkozólag, hogy én ezt az országgyűlésnek bemutatni tartozom. De nincs is ennek értelme, mert tulajdonképen a most kibocsátott eljárási rendelet semmi egyéb, mint megismétlése a régebbi eljárási rendeletnek azokkal a változtatásokkal, amely változtatásokat szükségessé tett az anyagi jogot szabályozó rendelkezésnek az előzetes eljárásra vonatkozó intézkedései. Egy-két szó beszúrása és ettől az egy-két szónyi pótlástól eltekintve, ugyanaz a rendelet az, amelyet évekkel ezelőtt a jövedéki kihágási eljárás szabályozása tárgyában kibocsátottunk. Ezekre való tekintettel azon az állásponton vagyok, hogy válaszomat az igen t. képviselő urnák meg fogom még adni kimeritőbben ezekre a kérdésekre, azonban ennek a válasznak megadásával nem akarom ezeknek a rendeleteknek hatályát függőben tartani. Ezért méltóztassanak ezt a válaszomat tudomásul venni. A választ utólag az igen t. képviselő urnák meg fogom adni. (Helyeslés jobbfelől.) Mondom és ismétlem, itt semmiféle törvényellenesség, semmiféle törvénytelenség nincs; itt nem tendáltatik egyéb, mint egy határozott és preciz törvényes rendelkezés a tekintetben, hogy mindenki — ha hatósági közeg is, — tudja magát mihe/ tartani és hogy mindenkinek joga, szabadsága, biztonsága védve legyen törvényes eszközökkel. Kérem válaszom tudomásulvételét. Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Fábián Béla : T. Képviselőház ! A pénzügyi államtitkár ur és az igazságügyminister ur nyilatkozatai után tisztelettel vagyok bátor azt a jogászi meggyőződésemet kifejteni, hogy ugy a 204. ülése 1928 július 24-én, kedden. pénzügyminister urnák, mint az igazságügyminister urnák rendelete törvénytelen. Semmiféle hatóság azt végrehajtani nem köteles és abban az esetben, s hogy ha bármely fél jogorvoslattal fog a birósághoz fordulni, a biróság — remélem — a magyar törvények és az 1790-iki alkotmánybiztositó törvények alapján állva törvénytelennek fogja kimondani az igazságügyminister ur és a pénzügyminister ur rendeletét. Törvénytelen az igazságügyminister ur és a pénzügyminister ur rendelete azok alapján is, amiket az igazságügyminister ur és a pénzügyi államtitkár ur itt elmondottak- Azt mondta az igazságügyminister ur, igaz, hogy neki azt a rendeletet, az 1909. évi XI. te. 101. §-a alapján kibocsátott rendeletet a törvény értelmében be kellett volna mutatnia a képviselőháznak, de ennek már eleget tett Balogh Jenő. Ha ennek eleget tett Balogh Jenő, akkor miért kezdi a tpénzügyminister ur 31.000-es számú rendeletét azzal, hogy odanyomtatja az elejére, hogy »hivatkozom az 1909. évi XI. te. 101. §-ára,« amely elrendeli a bemutatást ? Miért tetszik erre hivatkozni, ha már Balogh Jenő eleget tett e kötelességének ? Akkor nem szabad odatenni az elejére ezt a kifejezést. (Pesthy Pál igazságügyminister : Erre majd válaszolok !) Ha a minister ur a törvény e szakaszára hivatkozik és a törvénynek nem tett eleget, akkor a minister ur rendelete törvénytelen ; semmiféle magyar állampolgár, nem köteles engedelmeskedni sem a pénzügyminister ur, sem pedig az igazságügyminister ur rendeletének. Figyelmeztetem a minister urat, hogy ha valamelyik pénzügyi közeg ebben az országban a pénzügyminister ur, vagy az igazságügyminister ur rendeletét végre meri hajtani, az visszaél a hivatalos hatalmával, azért, mert mindkét rendelet törvénytelen. (Kuna P. András: Ez ügyvédi fogás !) Kuna bácsi ne szóljon közbe, most jogi kérdésről beszélünk, hagyjon minket békében. (Derültség. — Kuna P. András : Kilátszik a lóláb !) Törvénytelen az igazságügyminister ur rendelete a felhozottak alapján, de törvénytelen azért is, mert — amint hivatkoztam rá, — a 163. §. egészen máskép intézkedik, mint ahogy intézkedik maga az elévülésről szóló rendelet. Erre senki nem adott nekem választ. A rendelet az elévülésre más határidőt állapit meg, mint amilyen határidőt állapit meg a törvény, amelynek alapján a rendeletet kibocsátották. De a minister ur azt mondja : magát a büntetőtörvénykönyvet is felhatalmazásra kibocsátott rendelettel hatályon kivül lehet helyezni. Hát erre van lehetőség, igen t. igazságügyminister ur ? Bocsánatot kérek, én nem mertem volna soha elmondani azt, amit ma itt hallottam. Hiszen akkor holnap méltóztatnak hozni egy törvényt, amelynek értelmében a ministeriumot fel méltóztatnak hatalmazni egy rendelet kibocsátására, és ebben a büntetőtörvénykönyv egyéb rendelkezéseit is hatályon kivül lehet helyezni. Mert, ha a 2. §-t hatályon kivül lehet helyezni, amely annyira fontos, hogy még az idegen törvényt is alkalmazni kell Magyarországon abban az esetben, ha az a vádlottra nézve enyhitést jelent, akkor azt az igazságügyminister ur hatályon kivül helyeztetheti magyar állampolgárokkal szemben ? Van egy magyar alaptörvény ... (Pesthy Pál igazságügyminister : Nincs alaptörvény !) Elhiszem a t. minister urnák, hogy nem alaptörvény, de minden törvény, amely a polgárok szabadságáról intézkedik, voltaképen alaptörvény. Merem állitani, hogy a büntetőtörvénykönyvnek és a büntetőperrendtartásnak felrúgása ez a két rendelet, amelyet ki méltóztattak adni. Ez olyan lehetetlen eszközöket ad a pénzügyi tisztviselők kezébe, amelyek Magyar-