Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.
Ülésnapok - 1927-199
8 Az országgyűlés képviselőházának 199. ülése 1928 július 5-én, csütörtökön. amelyet már Darányi Ignác is kezdeményezett, szükségesnek tartom abból a szempontból, hogy ne álljunk megint szemben olyan helyzettel, aminő Erdélyben és a Bácskában volt és van is, hogy az emberek nem juthatnak földhöz, egy rakáson állnak, némely helyiségnek 12.000 lakosa is van s a szegény munkásember nem tud megélni. A kisgazdák ilyen alkalmakkor lettek nincstelen munkásokká, mert szétoszlott a föld és nekik abból nem jutott semmi. Azt mondják, hogy ez a helyzet most már nem áll fenn. Dehogy nem! (Zaj és derültség a szélsőbaloldalon.) Ezen ugyan van mit nevetni. Tessék csak visszaemlékezni a dolgokra. (Csontos Imre: Szocialista képviselő, hát miért ne kacagna!) A legutóbbi időben is a kommunisták közüzemmé tették a nagybirtokokat, a tulajdonost pedig kasznárnak, kulcsárnak, vagy legjobb esetben intézőnek, gazdatisztnek állították be, de ez sem ténylegesen törtónt, hanem csakúgy képletesen, mert elvették a nagybirtokot, kommunizálták és ők is csináltak megkötöttséget. Akkor nem igen válogattak. Nagyon is tudták, hogy mit csinálnak, beállították a tulajdonost intézőnek. Én épen azt sajnálom, hogy a magyar birtokososztály ugy látszik, ezt már el is felejtette. De ha, ne adja az Isten, megint ilyen eset jönne r elő, — mert hiszen sokorópátkai Szabó István t. képviselőtársam mondotta épen a legutóbb, hogy dübörög a föld és nálunk is sokan vannak, akik azt óhajtják, hogy ez az idő visszajöjjön — mondom, ha ez bekövetkeznék és ugy állana a dolog, hogy a megkötöttséget megszüntetnék, akkor már ők tudnák, hogy mit kell csinálni, akkor nem igen törődnének a megkötöttséggel. A legutóbbi időben, amikor pénzünk értéke nagyon leromlott és a körülöttünk lévő államok pénzének értéke nagy volt, akkor cseh földről és máshonnan is jöttek be olyanok, akiknek a pénzük értéke nagyobb volt. Szentesen is volt egy 400 holdas gazda, aki szegény tönkrement, eladósodott és talán meg is vette volna birtokát egy cseh földről bejött cseh birtokos, ha nincs megkötöttség; az ő kezébe jutott volna a föld és nem a szentesi kisgazdák kezére. Nagyon rövidre fogom beszédemet, csupán ezt a pár kérdést óhajtottam felhozni. Ebből a szempontból tehát én nagyon helyeslem, hogy benne van a szakaszban a megkötöttség a magyar nemzet érdekében. Ez nem irányul sem felekezet, sem nagybirtok ellen, csak nem kell felfújni a dolgot, ugy, ahogy felfújják. Én csak ezt akartam elmondani. (Helyeslés a jobboldalon. — Zaj a szélsőbaloldalon) Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Berki Gyula! Berki Gyula: T. Ház! Ennek a szakasznak megvitatása körül elhangzott felszólalások azt igazolják nézetem és megítélésem szerint, hogy ehhez a kérdéshez 'kevesen nyúlnak hozzá abból a szempontból, amely szempontból ezt a kérdést elsősorban kezelni kell. Nézetem szerint a földprobléma az egész világon és igv Magyarországon is elsősorban nemzetpolitikai kérdési. (Uay van! Ugy van! a jobboldalon.) Nem kell kerülgetni a kérdés lényegét. A magyar föld problémája nemzetpolitikai szempontokon kívül elsősorban és leginkább a nemzeti jövő szempontjából ítélendő meg. (Ugy van! Van van! a jobboldalon. — Gáspárdy Elemér: Mi is ezt mondjulk!) Ha a magyar föld kérdését a nemzeti jövő szempontjaiból nézem, azt kell, hogy mondjam, hogy ennek a nemzetnek lelkiereje, ütőereje, hatóereje elsősorban és legfőképen attól függ, hogy a magyar föld kiknek kezében van. (Rassay Károly: A szellemi fejlődés sem utolsó!) A szellemi fejlődés sem utolsó dolog, de a magyar jövő kérdése elsősorban a magyar föld kérdésén fordul meg. (Gáspárdy Elemér: Akié a föld, azé az orszáig! — Rassay Károly: Nem lehet igv szembeállitani! Vannak még akkora faktorok!) Én nem azt mondottam ezzel a megjegyzésemmel, hogy a nemzeti jövő kifejlődésénelki egyetlen eszköze a magyar föld, csak azt mondottam és ezt fenn is tartom, hogy legfontosabb eszköze a magyar föld. (Ugy van! Ugy van! a középen.) Miért mondom ezt? Ezt azért mondom, mert a magyar nemzeti jövő szempontjaiból nem közömbös az, hogy a magyar föld kiknek kezén van. ^ Megítélésem szerint annál több biztonsága és annál jobb jövője van ennek az országnak, minél több olyan kézen van a magyar föld, amely kéz megbízható éls amely kéz amellett, hogy megbizható, még a nemzeti erőkifejtés szempontjából is lényegesen esik latba. A földbirtokreform lefolytatásánál a kisbirtokos- és iközépbirtokososztály megerősítése nem volt keresztülvihető. (Ugy van! jobbfelől.) Nagy bűnnek kellene minősítenem, ha akkor, amikor egészen bizonyos, hogy a magyar föld demokratizálódása meg fog indulni, ezzel szembehelyezkednénk. Aki ismeri ma Magyarországon a birtokviszonyokat, mégpedig a nagybirtok viszonyait, aki ismeri ezeknek gazdasági berendezését, aki ismeri azoknalki terheit, el kell, hogy ismerje azt, hogy a birtokok demokratizálódását megállítani sem az európai, sem a világgazdasági helyzet szempontjából, sem pedig más szempontból nem lehet. Természetes birtokdemokratizálódás fog megindulni és ennek irányítása a nemzeti jövő szempontjából a legfontosabb probléma. De köztudomású dolog, hogy a hitbizömányok reformjára is törekszik a kormány. (Rassay Károly: Nem köztudomású! Nyolc éve sürgetjük innen és nem történik semmi! — Szabó Sándor: Innen is sürgetjük! — Rassay Károly: Annál ' (kevësbbé köztudomású!) Elnök: Csendet kérek! (Bródy Ernő: Csak mi sürgethetünk, önök csináljanak! — Mayer János földmivelésügyi minister: Mi csináljuk!) Berki Gyula: Köztudomású dolog, hogy a kormány foglalkozik a hitbizomány reformjáénak kérdésével (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) és ez a probléma az előkészítés stádiumában van. Ugy tudom, hogy a törvényjavaslaton már dolgoznak és a következő ülésszakban ide fog a Ház elé kerülni. (B. Podmaniczky Endre: Nem olyan könnyű azt megcsinálni!) Felvetem a kérdést, hogy amikor egyrészt - a magyar nagybirtok nehéz helyzete, másrészt a teirmesertekesitesi viszonyok nehézsége, harmadszor a nagybirtok eladósodása folytán a nagybirtok egyre sae kétségtelenül eladás alá kerül és emelett legalább 30%-a a hitbizományi birtokoknak belekerül a szabadforgalmi állapotba, vájjon, amikor ilyen nagy birtokmegmozdulásról van szó, akkor a magyar föld mikénti etosztódásának problémája lényegtelen kérdés-e? Igenis, állítom azt, hogy ennek az országnak jövője, ütőereje, hatóereje lényegesen függ attól, hogy a közép- és kisbirtokososztályt megerősítsük, ennek megerősítését pedig a kormánynak kötelessége szolgálni. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Nézetem és megitélésem szerint a földprobléma ésa földtulajdonprobléma is elsősorban nem jogi kérdés, hanem nemzetpolitikai kérdés, (Rassay Károlyt