Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.

Ülésnapok - 1927-199

8 Az országgyűlés képviselőházának 199. ülése 1928 július 5-én, csütörtökön. amelyet már Darányi Ignác is kezdeményezett, szükségesnek tartom abból a szempontból, hogy ne álljunk megint szemben olyan helyzettel, aminő Erdélyben és a Bácskában volt és van is, hogy az emberek nem juthatnak földhöz, egy rakáson állnak, némely helyiségnek 12.000 la­kosa is van s a szegény munkásember nem tud megélni. A kisgazdák ilyen alkalmakkor lettek nincstelen munkásokká, mert szétoszlott a föld és nekik abból nem jutott semmi. Azt mondják, hogy ez a helyzet most már nem áll fenn. De­hogy nem! (Zaj és derültség a szélsőbalolda­lon.) Ezen ugyan van mit nevetni. Tessék csak visszaemlékezni a dolgokra. (Csontos Imre: Szocialista képviselő, hát miért ne kacagna!) A legutóbbi időben is a kommunisták köz­üzemmé tették a nagybirtokokat, a tulajdonost pedig kasznárnak, kulcsárnak, vagy legjobb esetben intézőnek, gazdatisztnek állították be, de ez sem ténylegesen törtónt, hanem csakúgy képletesen, mert elvették a nagybirtokot, kom­munizálták és ők is csináltak megkötöttséget. Akkor nem igen válogattak. Nagyon is tudták, hogy mit csinálnak, beállították a tulajdonost intézőnek. Én épen azt sajnálom, hogy a ma­gyar birtokososztály ugy látszik, ezt már el is felejtette. De ha, ne adja az Isten, megint ilyen eset jönne r elő, — mert hiszen sokorópátkai Szabó István t. képviselőtársam mondotta épen a legutóbb, hogy dübörög a föld és nálunk is sokan vannak, akik azt óhajtják, hogy ez az idő visszajöjjön — mondom, ha ez bekövetkez­nék és ugy állana a dolog, hogy a megkötött­séget megszüntetnék, akkor már ők tudnák, hogy mit kell csinálni, akkor nem igen törőd­nének a megkötöttséggel. A legutóbbi időben, amikor pénzünk értéke nagyon leromlott és a körülöttünk lévő álla­mok pénzének értéke nagy volt, akkor cseh föld­ről és máshonnan is jöttek be olyanok, akiknek a pénzük értéke nagyobb volt. Szentesen is volt egy 400 holdas gazda, aki szegény tönkrement, eladósodott és talán meg is vette volna birto­kát egy cseh földről bejött cseh birtokos, ha nincs megkötöttség; az ő kezébe jutott volna a föld és nem a szentesi kisgazdák kezére. Nagyon rövidre fogom beszédemet, csupán ezt a pár kérdést óhajtottam felhozni. Ebből a szempontból tehát én nagyon helyeslem, hogy benne van a szakaszban a megkötöttség a ma­gyar nemzet érdekében. Ez nem irányul sem felekezet, sem nagybirtok ellen, csak nem kell felfújni a dolgot, ugy, ahogy felfújják. Én csak ezt akartam elmondani. (Helyeslés a jobboldalon. — Zaj a szélsőbaloldalon) Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Berki Gyula! Berki Gyula: T. Ház! Ennek a szakasznak megvitatása körül elhangzott felszólalások azt igazolják nézetem és megítélésem szerint, hogy ehhez a kérdéshez 'kevesen nyúlnak hozzá abból a szempontból, amely szempont­ból ezt a kérdést elsősorban kezelni kell. Né­zetem szerint a földprobléma az egész világon és igv Magyarországon is elsősorban nemzet­politikai kérdési. (Uay van! Ugy van! a jobb­oldalon.) Nem kell kerülgetni a kérdés lénye­gét. A magyar föld problémája nemzetpoli­tikai szempontokon kívül elsősorban és leg­inkább a nemzeti jövő szempontjából ítélendő meg. (Ugy van! Van van! a jobboldalon. — Gáspárdy Elemér: Mi is ezt mondjulk!) Ha a magyar föld kérdését a nemzeti jövő szempontjaiból nézem, azt kell, hogy mondjam, hogy ennek a nemzetnek lelkiereje, ütőereje, hatóereje elsősorban és legfőképen attól függ, hogy a magyar föld kiknek kezében van. (Rassay Károly: A szellemi fejlődés sem utolsó!) A szellemi fejlődés sem utolsó dolog, de a magyar jövő kérdése elsősorban a ma­gyar föld kérdésén fordul meg. (Gáspárdy Elemér: Akié a föld, azé az orszáig! — Rassay Károly: Nem lehet igv szembeállitani! Van­nak még akkora faktorok!) Én nem azt mon­dottam ezzel a megjegyzésemmel, hogy a nem­zeti jövő kifejlődésénelki egyetlen eszköze a magyar föld, csak azt mondottam és ezt fenn is tartom, hogy legfontosabb eszköze a ma­gyar föld. (Ugy van! Ugy van! a középen.) Miért mondom ezt? Ezt azért mondom, mert a magyar nemzeti jövő szempontjaiból nem közömbös az, hogy a magyar föld kiknek kezén van. ^ Megítélésem szerint annál több biztonsága és annál jobb jövője van ennek az országnak, minél több olyan kézen van a ma­gyar föld, amely kéz megbízható éls amely kéz amellett, hogy megbizható, még a nemzeti erőkifejtés szempontjából is lényegesen esik latba. A földbirtokreform lefolytatásánál a kis­birtokos- és iközépbirtokososztály megerősí­tése nem volt keresztülvihető. (Ugy van! jobb­felől.) Nagy bűnnek kellene minősítenem, ha akkor, amikor egészen bizonyos, hogy a ma­gyar föld demokratizálódása meg fog indulni, ezzel szembehelyezkednénk. Aki ismeri ma Magyarországon a birtokviszonyokat, még­pedig a nagybirtok viszonyait, aki ismeri ezeknek gazdasági berendezését, aki ismeri azoknalki terheit, el kell, hogy ismerje azt, hogy a birtokok demokratizálódását megállí­tani sem az európai, sem a világgazdasági helyzet szempontjából, sem pedig más szem­pontból nem lehet. Természetes birtokdemo­kratizálódás fog megindulni és ennek irá­nyítása a nemzeti jövő szempontjából a leg­fontosabb probléma. De köztudomású dolog, hogy a hitbizömá­nyok reformjára is törekszik a kormány. (Rassay Károly: Nem köztudomású! Nyolc éve sürgetjük innen és nem történik semmi! — Szabó Sándor: Innen is sürgetjük! — Rassay Károly: Annál ' (kevësbbé köztudo­mású!) Elnök: Csendet kérek! (Bródy Ernő: Csak mi sürgethetünk, önök csináljanak! — Mayer János földmivelésügyi minister: Mi csináljuk!) Berki Gyula: Köztudomású dolog, hogy a kormány foglalkozik a hitbizomány reformjáé­nak kérdésével (Ugy van! Ugy van! a jobb­oldalon.) és ez a probléma az előkészítés stá­diumában van. Ugy tudom, hogy a törvény­javaslaton már dolgoznak és a következő ülés­szakban ide fog a Ház elé kerülni. (B. Podma­niczky Endre: Nem olyan könnyű azt megcsi­nálni!) Felvetem a kérdést, hogy amikor egy­részt - a magyar nagybirtok nehéz helyzete, másrészt a teirmesertekesitesi viszonyok nehéz­sége, harmadszor a nagybirtok eladósodása folytán a nagybirtok egyre sae kétségtelenül el­adás alá kerül és emelett legalább 30%-a a hit­bizományi birtokoknak belekerül a szabadfor­galmi állapotba, vájjon, amikor ilyen nagy birtokmegmozdulásról van szó, akkor a magyar föld mikénti etosztódásának problémája lényeg­telen kérdés-e? Igenis, állítom azt, hogy ennek az országnak jövője, ütőereje, hatóereje lénye­gesen függ attól, hogy a közép- és kisbirtokos­osztályt megerősítsük, ennek megerősítését pedig a kormánynak kötelessége szolgálni. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Nézetem és meg­itélésem szerint a földprobléma ésa földtulaj­donprobléma is elsősorban nem jogi kérdés, hanem nemzetpolitikai kérdés, (Rassay Károlyt

Next

/
Thumbnails
Contents