Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.

Ülésnapok - 1927-203

154 Az országgyűlés 'képviselőházának 203. ülése 1928 július 12-én, csütörtökön. lamossági törvény és én ezt feltétlenül még a következő ülésszak elején fogom benyújtani, amelyben ez a kérdés is intézményes elintézést nyer, nem tartom szükségesnek és helyesnek, hogy addig is foltozgassuk, változtassunk az eddigi eljárásokon, úgyhogy arra kérem, méltóztassanak türelemmel lenni, amig ez az egész kérdés intézményes elintézést nyer. A második kérdésre, a hídépítésre vonatkozólag mégis csak azt kell konstatálnom, hogy helyi érdekről van szó, mert amikor Kun képviselő ur azt mondja, hogy általános alföldi érdekekről van szó, konstatálnom kell, hogy az épülő hidak egytől-egyig az Alföldön vannak. (Kun Béla: Az algyői hid nemcsak vásárhelyi érdek! Szegedről hogy megy egy idegen autó komp nélkül Csabáig? — Zaj a jobboldalon. — B. Podmaniczky Endre: Talán ellenséges viszonyban van a két vidék?) Ellenséges viszonyban talán nincsenek, de mindenki igyekszik a magáét megkapni. Mondhatom, hogy ez a kormány rendkívüli erőfeszítéssel dolgozik a hídépítés terén is, mert a dunaföldvári Dunahid például, amely tudtommal szintén az Alföldön épül, elsőrendű fontosságú objektum, és az alföldi közlekedés érdekeit szolgálja elsősorban. Ennek a hidnak felépítéséhez a szükséges anyagi eszközök teljesen rendelkezésre állnak, a tervek elkészültek, a részlettervek most vannak munkában és a hidat két éven belül megépítik. Befejezésre kerül ebben az évben a tiszaugi Tiszahid ugyancsak az Alföldön. Meg van továbá már a pénzügyminister hozzájárulása a balsai Tiszahid építéséhez. Ez azért nagyon fontos, mert ott két izolált vasúti vonalat kötünk össze s ezzel zárunk egy egész vasüti vonalrendszert, amivel pedig szolgáljuk az Alföld általános közgazdasági érdekeit, (Uffy van! Ugy van! a jobboldalon,) Ugyancsak az Alföldön van az én geográfiai ismereteim szerint a csongrádi Tiszahid is. Ott a város és a vármegye tetemes hozzájárulásokat biztosított. A mi részünkről szintén megvan a szükséges összeg, úgyhogy ennek a csongrádi hidnak építését valószínűleg ugyancsak már ebben az évben megkezdjük. A következő, amely most sorra kerül, az algyői híd. (Kun Béla: De mikor, t. minister ur?) Az előmunkálatokat már megkezdtük. Pontos terminust nem tudok mondani és soha ilyen terminusokat nem Ígértem, amikor nem volt valami fix határidő megállapítva. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Egészen bizonyos, hogy a kormány hidépitési akcióját nem fogja félbeszakítani, a tempót azonban az országnak financiális helyzete és a hitelviszonyok diktálják. És amikor ezeket a bejelentett munkákat annyire előre vittük, hogy a megfelelő hitel most már megint felszabadul, akkor az első hid, amely sorra kerül, az algyői. Más ígéretet a földmivelésügyl minister ur sem tehetett. Meg vagyok róla győződve, hogy ismerve a helyzetet és ismerve az ő komolyságát, még a választási küzdelemben sem kötötte magát terminushoz, amint ilyen ígéret nem is jelentheti azt, hogy egy meghatározott bizonyos napon fog teljesülni, mert azt a napot mindig csak akkor lehet megállapítani, amikor engedélyezve van a költségvetésben az errevonatkozó tétel, (ügy van! Vgy van! a jobboldalon.) De semmi háttérbeszoritásról sincs szó, seni arról, hogy itten személyes befolyások érvényesülnek egyik, vagy másik irányban. A szükségletnek megfelelően kell haladni és az első pont, amely napirendre kerül, épen ez az algyői hid. Azt hiszem, hogy ez az ottani közönséget, annak józanul gondolkozó részét, kielégítheti. Ami máirmost ezt az útszakaszt illeti, ez az útszakasz meglesz, be is van véve a programúiba. Az egész probléma odazsugorodik, hogy Békésben kezdjék-e, vagy Hódmezővásárhelyen? (Kun Béla: Hódmezővásárhelyre Ígérték! Békésről szó sem volt!) Két szomszédos terület (B. Podmaniczky Endre: Kecskemét és Nagykőrös!) érdekszférájába esik, nem lehet tehát rossz néven venni a ministeriumtól azt, ha mind a két felet meghallgatja. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Ez történt most azáltal, hogy kitüztnlk eügy ilyen tárgyalást Ehhez még hozzáteszem azt, hogy egy ilyen nagy munkánál, mint amilyen az útépítés, amely egy egész évre szól és sok millióról van szó, csak pár kilométernyi pontossággal lehet megállapítani, hogy ezt vagy azt a szakaszt mikor csinálom. Sokszor, sajnos, megesik, hogy egyes útszakaszok elhalasztódnak, de épugy megtörténik az is, hogy bizonyos megtakarítások mutatkoznak és valamivel többet csinálunk. Megnyugtatom a képviselő urat, ha módunkban lesz, — és az igyekezetet bejelentem, hogy mi gyorsítjuk ennek a négy kilométeres szakasznak építését — aJkkor talán ugy tudunk végét vetni az egész kérdésnek, hogy innen is kezdjük, onnan is kezdjük, (Derültség.) vagy pedig olyan formában csináljuk, hogy akár innen kezdjük, akár onnan kezdjük, a befejezés nem fog hosszú időbe telni. (Kun Béla: Fix terminust kérünk!) Nagyon örvendenék, ha a következő költségvetési vita alkalmával már Kun képviselő urnák ez a programmpontja nem szerepelhetne és nekem az ő szempontjaiból még aggodalmaim sincsenek: van neki elég más. (Derültség.) Kérném, méltóztassék a választ tudomásul venni. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök: Az interpelláló képviselő urnák joga van a viszonválasz jogával élni! Kun Béla: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) A t. kereskedelemügyi minister ur azt mondotta, nagyon örvendene, ha a legközelebbi költségvetési vita alkalmával ez a programmpontom, az erzsébeti ut ügy már nem szerepelne. Ez nem az én prograrnmpontom csupán, hanem Hódmezővásárhely közönségének is kívánsága és Mayer János t. földmivelésügyi minister ur, mint a város másik képviselője ígérte meg a teljesitést, (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Akkor mégjobb!) de az egész nagy magyar Alföldnek érdeke is. De nem is itt van a kérdés veleje, hanem abban, hogy a felelős tényezők részéről adott ígéreteket teljesíteni kell, nem lehet az ígéreteket mindig prolongálni. (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Nem is fogjulk! Meglesz!) Mikor? Ami illeti azt, hogy mi lesz, a villanytársaságokkal és az egyes fogyasztási területeket képező városok és községek e téren előforduló vitás ügyeinek elintézésével SÍ a döntőbíróságokkal engem nem nyugtat meg az, hogy a kereskedelemügyi minister ur ősszel javaslatot fog beterjeszteni, hiszen más Ígéretnél is az őszből már sokszor tavasz lett, a tavaszból pedig ősz, amint láttuk ezt, a vármegyei és városi törvényjavaslatnál is. Ebbe tehát bele nem nyugodhatom. Egyet azonban tudok, azt, hogy a villanytröszt a maga nyomasztó befolyásával ráfekszik a fogyasztási területekre. A világért sem mondom, hogy a t. kereskedelemügyi minister urnák, vagy a kormánynak valami érdekeltsége van a trösztnél, vagy befő-