Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.

Ülésnapok - 1927-202

Az országgyűlés képviselőházának 202. ülése 1928. évi július hó 11-én, szerdán, Zsitvay Tibor és Puky Endre elnöklete alatt. Tái'yyai : Elnöki előterjesztések. — Az ipari tulajdon védelmére Hágában 1925. évi november hó 6-án aláirt nemzetközi megegyezések becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — Az 1928/29. költségvetési évben megvalósitandó beruházásokról ' szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaltak : Reischl Richárd, Friedrieh István, Szilágyi Lajos, Rothenstein Mór, Klein Antal, Bud János pénzügy­minister, Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister ; a 2. §-hoz : Szabó Sándor, Bud János pónzügy­' minister ; a 3. §-hoz : Neubauer Ferenc. — A pónzügyminister benyújtja a külföldi kölcsönök fel­vételének ellenőrzéséről szóló törvényjavaslatot. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása — Interpellációk : Farkas István, a földmivelósügyi- ós a pénzügyministerhez, a föld­birtokreform során földhöz juttatott kisbirtokosokkal szemben elkövetett igazságtalanságok tárgyában. — A pónzügyminister és a földmivelósügyi minister válasza. — Peyer Károly, a belügyministerhez, a munka ós a személyes szabadság megvédése tárgyában. — Sztranyavszky Sándor belügyi állam­titkár válasza. — Kabók Lajos, a kereskedelemügyi ministerhoz, a vasárnapi munkaszünet tárgyá­ban. — Az ülés jegyzökönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Vass József, Bud János, Mayer János, Herrmann Miksa. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 10 perckor.) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Petrovics György jegyző ur, a javaslatok mellett felszó­lalókat jegyzi Fitz Arthur jegyző ur, a javas­latok ellen felszólalókat pedig Héjj Imre jegyző ur. w-'j» Bemutatom a t. Háznak, Kálnoki-Bedo Sándor képviselő levelét, amelyben külföldi gyógykezeltetése céljából hatheti szabadságidő engedélyezését kéri. Méltóztatnak a kért sza­badságot megadni? (Igen!) A Ház a kért sza­badságot megadja. Bemutatom Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur levelét, amelyben a gazdasági bizottságban viselt tagságáról lemond. A Ház a lemondást tudomásul veszi. Az ily módon megüresedett bizottsági tagsági hely betöltése iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Bemutatom végül a Tisza—Dunavölgyi társulat központi bizottságának Berthóty Ká­roly és Erődi-Harrach Tihamér képviselő urak által benyújtott és ellenjegyzett kérvé­nyét az ármentesitő társulatokat megillető adóvisszatéritések kérdésének rendezése tár­gyában. A kérvényt a házszabályok 226. §-a értelmében a Ház előzetes tárgyalás és jelen­téstétel végett a kérvényi bizottságnak adja ki. Napirend szerint következik az ipari tu­lajdon védelmére Hágában 1925. évi november hó 6-án aláirt nemzetközi megegyezések be­cikkelyezéséről szóló törvényjavaslat harmad­KÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ. XV. szőri olvasása. Kérem a jegyző urat, szívesked­jék a törvényjavaslat szövegét felolvasni. Fitz Arthur jegyző (olvassa a törvényja­vaslatot). Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmad­szori olvasásban is elfogadni, igen vagy nem 1 ? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmad­szori olvasásban is elfogadja s azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felsőházhoz teszi át. Napirend szerint következik az 1928/29. költségvetési évben megvalósitandó beruházá­sokról szóló törvényjavaslat (írom. 556, 561) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik Reischl Richárd kép­viselő ur, aki beszédének elmondására tegnapi ülésünkön halasztást kapott. A szó a képviselő urat megilleti. Reischl Richárd: T. Képviselőház! A teg­napi ülés folyamán Fábián Béla t. képviselő­társam olyan sötét szinnel ecsetelte azt a módszert, amellyel az adóbehajtás nálunk tör­ténik, hogy magam is osztom felfogását abban a tekintetben, hogy ezekhez a feleslegekhez, amelyek ebben a törvényjavaslatban mint be­ruházások szerepelnek, igen sok könny fűző­dik, és ha nem is értek vele mindenben egyet, azt az egyet azért kijelenthetem, hogy én is jobban szerettem volna látni, ha ezek az ösz­szegek inkább maradtak volna a magángazda­ságok kezén; ha ennyivel kevesebb adót szed­tek volna, sok könnyet fel tudtunk volna szá­rítani és sok gazdasági exisztencia menekült volna meg a végső' kétségbeeséstől. Egész közgazdasági életünk súlyos beteg­ség tüneteit mutatja, s mi, akik hivatva va­gyunk arra, hogy az ország bajain segitsünk, ezt az injekcióként ható beruházási javaslatot 16

Next

/
Thumbnails
Contents