Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.
Ülésnapok - 1927-202
Az országgyűlés képviselőházának 202. ülése 1928. évi július hó 11-én, szerdán, Zsitvay Tibor és Puky Endre elnöklete alatt. Tái'yyai : Elnöki előterjesztések. — Az ipari tulajdon védelmére Hágában 1925. évi november hó 6-án aláirt nemzetközi megegyezések becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — Az 1928/29. költségvetési évben megvalósitandó beruházásokról ' szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaltak : Reischl Richárd, Friedrieh István, Szilágyi Lajos, Rothenstein Mór, Klein Antal, Bud János pénzügyminister, Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister ; a 2. §-hoz : Szabó Sándor, Bud János pónzügy' minister ; a 3. §-hoz : Neubauer Ferenc. — A pónzügyminister benyújtja a külföldi kölcsönök felvételének ellenőrzéséről szóló törvényjavaslatot. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása — Interpellációk : Farkas István, a földmivelósügyi- ós a pénzügyministerhez, a földbirtokreform során földhöz juttatott kisbirtokosokkal szemben elkövetett igazságtalanságok tárgyában. — A pónzügyminister és a földmivelósügyi minister válasza. — Peyer Károly, a belügyministerhez, a munka ós a személyes szabadság megvédése tárgyában. — Sztranyavszky Sándor belügyi államtitkár válasza. — Kabók Lajos, a kereskedelemügyi ministerhoz, a vasárnapi munkaszünet tárgyában. — Az ülés jegyzökönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Vass József, Bud János, Mayer János, Herrmann Miksa. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 10 perckor.) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Petrovics György jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Fitz Arthur jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Héjj Imre jegyző ur. w-'j» Bemutatom a t. Háznak, Kálnoki-Bedo Sándor képviselő levelét, amelyben külföldi gyógykezeltetése céljából hatheti szabadságidő engedélyezését kéri. Méltóztatnak a kért szabadságot megadni? (Igen!) A Ház a kért szabadságot megadja. Bemutatom Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur levelét, amelyben a gazdasági bizottságban viselt tagságáról lemond. A Ház a lemondást tudomásul veszi. Az ily módon megüresedett bizottsági tagsági hely betöltése iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Bemutatom végül a Tisza—Dunavölgyi társulat központi bizottságának Berthóty Károly és Erődi-Harrach Tihamér képviselő urak által benyújtott és ellenjegyzett kérvényét az ármentesitő társulatokat megillető adóvisszatéritések kérdésének rendezése tárgyában. A kérvényt a házszabályok 226. §-a értelmében a Ház előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a kérvényi bizottságnak adja ki. Napirend szerint következik az ipari tulajdon védelmére Hágában 1925. évi november hó 6-án aláirt nemzetközi megegyezések becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat harmadKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ. XV. szőri olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegét felolvasni. Fitz Arthur jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni, igen vagy nem 1 ? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja s azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felsőházhoz teszi át. Napirend szerint következik az 1928/29. költségvetési évben megvalósitandó beruházásokról szóló törvényjavaslat (írom. 556, 561) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik Reischl Richárd képviselő ur, aki beszédének elmondására tegnapi ülésünkön halasztást kapott. A szó a képviselő urat megilleti. Reischl Richárd: T. Képviselőház! A tegnapi ülés folyamán Fábián Béla t. képviselőtársam olyan sötét szinnel ecsetelte azt a módszert, amellyel az adóbehajtás nálunk történik, hogy magam is osztom felfogását abban a tekintetben, hogy ezekhez a feleslegekhez, amelyek ebben a törvényjavaslatban mint beruházások szerepelnek, igen sok könny fűződik, és ha nem is értek vele mindenben egyet, azt az egyet azért kijelenthetem, hogy én is jobban szerettem volna látni, ha ezek az öszszegek inkább maradtak volna a magángazdaságok kezén; ha ennyivel kevesebb adót szedtek volna, sok könnyet fel tudtunk volna szárítani és sok gazdasági exisztencia menekült volna meg a végső' kétségbeeséstől. Egész közgazdasági életünk súlyos betegség tüneteit mutatja, s mi, akik hivatva vagyunk arra, hogy az ország bajain segitsünk, ezt az injekcióként ható beruházási javaslatot 16
