Képviselőházi napló, 1927. XIV. kötet • 1928. június 13. - 1928. július 04.
Ülésnapok - 1927-186
&8 Az Országgyűlés képviselőházának 186. ülése 1928 június 14-én, csütörtökön. Ami mármost a tisztviselők választásának jogát illeti, látom, hogy ezt a legjobban méltóztatnak sérelmezni; szívesen koncedálom, hogy nem ok nélkül. Györki Imre t. képviselőtársam azt mondotta megelőző felszólalásában, hogy: »Kérem, hiszen szélesre taposott utakon indulhatott volna el a népjóléti minister az autonómia reformjánál és alkothatott vclna olyan autonómiát az 1927 : XXI. teikkben, amely koneedálja a tisztviselők választásának jogát vagy a közgyűlésnek, vagy valamely más autonóm szervnek.« Hát, t. Ház, épen azért, mert annyira szélesre volt taposva az az ut, nem akartunk ezen elindulni, mert hiszen nyilvánvaló, — amint kifejtettük a múlt esztendőben — hogy épen a tisztviselők választásának autonóm lehetősége vitt szakadatlan izgalmakat a munkásbiztositó intézmény életébe. Most méltóztassanak elképzelni, hogyha a tisztviselők választása az autonóm hatáskörben koncedáltatik, ez az izgalmi anyag benmarad, mivel a tisztviselők megválasztásának fogalma magában rejti, hogy azok időlegesen alkalmaztatnak és nem egész életükre; ennek következtében folyton újra és újra kellene választásukat megejteni, folyton uj és uj súrlódások állanának elő, uj és uj összecsapásai a különböző érdekeltségeknek. Bocsánatot ikéirek, elvitathatatlan, hogyha ilyen, a tapasztalatok tényei szerint feltétlenül izgalmi anyagot kivonok valamely autonómia hatásköréből, ezzel az autonómiát nem semmisítettem meg. Tisztelettel kérem tehát a t. Házat, anélkül, hogy az autonómia fogalmának további magyarázatába bele akarnék most bonyolódni, méltóztassék a paragrafust változatlanul elfogadni. (Helyeslés jobbfelől és a középen.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. A 112, § első bekezdése meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. A második bekezdéssel szemben áll Györki képviselő ur indítványa, aki a bizottsági szöveg helyébe uj szöveget javasol. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a második bekezdés eredeti szövegét, szemben Györki képviselő ur indítványával, elfogadni, igen vagy nem 1 ? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Többség.) A Ház az eredeti szöveget fogadta el és így Györki képviselő ur indítványát elvetette. Uj 3., 4„ 5., illetőleg 6. bekezdés felvételére indítványok terjesztettek be. Györki Imre képviselő ur három uj bekezdés felvételét inditványozta. Azt hiszem, a t. Ház nem tesz észrevételt az ellen, ha ezt a három uj bekezdést egyszerre fogom szavazás alá bocsátani. (Helyeslés.) Kérdem tehát a t. Házat, méltóztatik-e a Györki Imre képviselő ur által inditványozott három uj bekezdést elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az indítványozott uj bekezdéseket elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház nem fogadta j el az indítványt. Bárdos Ferenc képviselő ur szintén egy uj bekezdés felvételét indítványozta. Kérdem a t. Házat méltóztatik-e azt elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A Ház az indítványt nem fogadja el. Következik a 113. §. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa a IIB és. Ili. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. — Olvassa a 115. §-t). Propper Sándor! Elnök: A képviselő ur nincs jelen, töröltetik. Szólásra következik 1 ? Gubizca Ferenc jegyziő: Rothenstein Mór! Elnök: Rothenstein Mór képviselő urat illeti a szó. Rothenstein Mór: T. Képviselőház! A 115. § arról szól, amiről itt már nagy vita folyt a »lerótt« és a • »kirótt« járulékokról. Nagy vita folyt erről, főként a mi részünkről azért, mert ha a lerótt és nem a kirótt járulék a mértékadó, akkor a törvényjavaslat szerint csak azok az illetékek számitanaik, amelyeiket lerótták, és nem azok, amelyeket kiróttak. Ennek az a következménye, hogyha a műhelyekben, a gyárakban dolgozó munkástól levonják a járulékot, az illetéket, de a munkáltató azt nem szállítja he és ez nem állapíttatott meg kellő időben, ennek kárait a munkás szenvedi. Mi azt akarjuk, hogy ugy legyen itt is, mint a munkásbiztositónál, hogy tudniillik ha a munkáltató elmulasztja az illetékeket beszállítani, akkor ez a mulasztás kizárólag a munkáltatót terheli. Ez a munkásibiztositónál így is van. Az igen t. népjóléti minister ur azt mondja, hogy ennél a szociális berendezésnél' ez lehetetlen volna azért, mért a matematika itt azt mondja, hogy ő csak akkor vállalhatja a felelősséget, csak aikkor van biztosítva a nyújtandó anyagi támogatás, ha csak azok az illetékek vétetnek figyelembe, amelyeket tényleg leróttak, és nem azok az illetékek, amelyeket kiróttak ugyan, de amelyeket a munkáltató egyes esetekben nem szállított be. Bocsánatot kérek, ha a munkástól a járulékot levonták és ha a munkáltató ezt a járulékot bármely oknál fogva nem szállította be, erre az esetre a népjóléti minister ur is a legerősebb minősítést mondotta ki, azt, hogy ez sikkasztás. Ha tehát ez így van, ha a minister ur maga is azt mondja, hogy a munkáltató ebben az esetben sikkasztást követ el, akkor igazán nem látjuk be, hogy miért menjen ez a mulasztás a munkások felelősségére,, miért szenvedje a munkás azt a kárt. ő a járulékot befizette és igy nem szabad abba a helyzetbe kerülnie, hogy amikor az ő anyagi • támogatása esedékessé válnék, akkor szerezzen tudomást arról, hogy nincs igényjogosültsága, akkor mondják néki; bizony, te még nem vagy igényjogosult, mert a te munkáltatód a kirótt illetékeket nem szállította be. Épen azért van szerencsém a (következő inditványt beterjeszteni (olvassa): »A 115. § negyedik belkezdéseként a következő beiktatását javasolom: A bejelentési kötelezettság elmulasiztásából a munkavállalót joghátrány nem érheti.« (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kivan még valaki szólni? (Esztergályos János szólásra jelentkezik.) Esztergályos képviselő urat illeti a szó. Esztergályos János: T. Képvisielőháiz! Előttem szólott t. képviselőtársamnak ez a kívánsága világos és természetes. A gyakorlatból ugyanis tudjuk azt, hogy a munikáltató urak nagyrésze milyen nehézkesen dolgozik ezen a téren. Ott van például a betegsegélyző tagság bejelentése, a munkásiofk! bejelentése, vágy ott vaunak a forgalmiadóesetek. Az igen t. pénzügyminister ur is jelen van, jusson rá is agy Irész. A forgalmiadó-kérdés körül például lát-
