Képviselőházi napló, 1927. XIV. kötet • 1928. június 13. - 1928. július 04.

Ülésnapok - 1927-186

Âz országgyűlés képviselőházának 186. Propper Sándor: T. Ház! Emberséges és méltányos javallatot, módosítást kívánok tenni ehhez a szakaszhoz, amely legalább olyan emberséges és méltányos, mint az előbbi szakaszban a minister ur által módosított szöveg, amelyben az eltartott férfiházastársakról van szó. Uj 2. bekezdést javaslok a régi 59. §-hoz a következőkben (olvassa): »Árvajáradékra t igényjogosult az elhalt biztosítottnak unokája, testvére, féltestvére, ha a biztosított saját háztartásában túlnyomóan saját keresményéből vagy jövedelméből tartotta el 18 életévének betölteeéifir.c (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) Ez a gondolat más szociális törvényjavaslatban már keresztül van vive. Az árvajáradék kiszélesítését jelentené ez emberséges és méltányos alapon oly esetekre vonatkoztatva, amikor az elhalt valóban gondoskodott azokról az eltartatlanokról, kiskorúakról, akikre vonatkozólag én a javaslatot megtettem. Tisztelettel kérem a javaslat elfogadását. Elnök: Kivan még valaki szólni? Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom, A minister ur óhajt nyilatkozni. Yass József népjóléti és munkaügyi minister: T. Ház! Elismerem, hogy ez a javaslat emberséges érzésből ered, mégis azt kell kérnem a t. Háztól, hogy méltóztassék azt mellőzni. Az 1927 : XXI. tcikkben, amelyre ez a törvényjavaslat támaszkodik, elég pontosan körülirta a törvényhozás a család fogalmát. Nagyon kéjem, hogy ne méltóztassék túlmenni azon a körzeten és az árvajáradékra vonatkozó igény jogosultság megállapításánál messzebb terjedő rokonsági kötelékeket is ne méltóztassék figyelembe venni, mert hiszen ezzel olyan tömegeket vennénk be az igényjogosultak közé, akiknek körét matematikailag csak külön statisztikai munkálattal tudnók megállapítani, tehát olyan ismeretlen tényezőt iktatnánk be, amely esetleg igen jelentékenyen befolyásolná magát a pénzügyi koncepciót. Kérem tehát ennek mellőzését és a szakasz eredeti szövegének elfogadását. . "•Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. A régi 59. § meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. A szakaszhoz egy uj bekezdést javasolt Propper Sándor képviselő ur. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a javasolt pótlást elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség! A Ház a pótlást nem fogadta el. Következik a régi 60. §. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék azt felolvasni. Szabó Zoltán jegyző (olvassa a régi 60. és 61. §-t, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. — Olvassa a régi 62. §-t). Bárdos Ferenc! Bárdos Ferenc: T. Képviselőház! Javaslom, hogy a régi 62. § első bekezdésének első három sorában a következő módositás történjék (olvassa): »Az özvegyi járadék 50%-a, a félárvajáradék 15% ja a teljes árvajáradék 30%-a annak a járadéknak« szavak helyett »Az özvegyi járadék 60%-a, a félárvajáradék 20% -cl, <1 teljes árvajáradék 40%-a annak a járadéknak«, »szavak iktattassanak be. Ez az özvegyi, a félárva és a teljes árvajáradéknak megfelelő emelését jelenti. Korántsem jelenti azonban azt, hogy felülhaladná a rokkantsági járadéknak 100%-át. A bizottsági tárülése 1928 június lá-én, csuiörtöhon. 6? gyalás során a népjóléti minister ur már nyilatkozott egyszer ebben az ügyben és azt mondta, hogy amikor a járadékos meghal, akkor természetszerűen a családra nézve kisebb terhet jelent a megélhetés és következésképen ennek csökkentése természetes és semmiképen sem volna indokolt, hogy a járadék ennek következtében emelkedjék. A gyakorlatban azonban ugy áll ez a kérdés, hogy csak igen csekély azoknak a száma, akik semmiféle munkát nem végeznek. A legtöbb esetben az ilyen járadékos valamilyen apró, kisebb munkát mégis csak el tud végezni, úgyhogy az ő elhalálozásával tulaj donképen nemcsak, hogy nem csökkenek a bajok, hanem mondhatnám azt, hogy a család valami keresettől is elesik. Mert hisz valamicskét a legtöbb ember mégis csak keres. Ha tehát nem is kivánjuk azt, hogy ez a járadék emeltessék, semmiképen sem tartom megokoltnak azt, hogy a járadék abban az esetben, amikor sokkal súlyosabb helyzetbe kerül a ccalád, még csökkentessék is. ugyanennek a szakasznak második bekezdéseként a következő beiktatását kérem (olyassá): ;>Az előbbi bekezdésben meghatározott járadékhoz 30 pengővel és a félárvajáradékhoz évi 20 pengővel járul az állam hozzájárulás címén.i Folyik ez már abból az ismertetett álláspontunkból, hogy mi azt kérjük és azt kívánjuk, hogy az állam ne csak csekély összeggel járuljon hozzá a járulékhoz, hanem vitessék keresztül ebben a törvényjavaslatban az az elv, hogy az állam a járadékhoz, tehát a segélyhez magához is hozzájáruljon, amire számtalan példa van a külföldön. Nem tartom megokoltrak, hogy az állam e kötelezettség alól teljesen kivonja magát és épen ezért kérem ennek a javaslatnak elfogadását. Elnök: Kivan még valaki szólani? (Nem!) Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. A minister ur óhajt nyilatkozni. Vass József népjóléti és munkaügyi minister: T. Képviselőház! Egy korábbi szakasz kapcsán voltam bátor már jelezni, hogy semmiféle olyan indítványt, javaslatot nem lesz módomban elfogadásra ajánlani a t. Háznak, amely ennek a javaslatnak matematikai és pénzügyi konstrukcióját megingatni vagy befolyásolni akarná. (Graeffl Jenő: Nagyon helyes!) Mivel az itt elhangzott javaslat akármenynyire humánus is, alkalmas arra, hogy megingassa a javaslat pénzügyi konstrukcióját, tisztelettel kérem, hogy azt mellőzni méltóztassanak. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A szakaszt bekezdésenként fogom határozat alá bocsátani. A régi 62. § 1. bekezdésével szembenáll Bárdos Ferenc képviselő ur módosító indítványa. Kérdem, méltóztatik-e az 1. bekezdést eredeti szövegében elfogadni, szemben Bárdos képviselő ur módositó indítványával? (Igen!) A Ház az eredeti szöveget fogadta el, ennélfogva Bárdos Ferenc képviselő ur módositó indítványa elesik. Bárdos Ferenc képviselő ur továbbá e szakaszhoz uj 2. bekezdést javasolt. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e ezt elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház az uj bekezdést nem fogadja el. A régi 2., 3., 4. és 5. bekezdések meg nem támadtatván, azokat elfogadottnak jelentem ki.