Képviselőházi napló, 1927. XIV. kötet • 1928. június 13. - 1928. július 04.

Ülésnapok - 1927-186

Âz országgyűlés képviselőházának 186. Propper Sándor: T. Ház! Emberséges és méltányos javallatot, módosítást kívánok tenni ehhez a szakaszhoz, amely legalább olyan emberséges és méltányos, mint az előbbi szakaszban a minister ur által módosított szö­veg, amelyben az eltartott férfiházastársakról van szó. Uj 2. bekezdést javaslok a régi 59. §-hoz a következőkben (olvassa): »Árvajára­dékra t igényjogosult az elhalt biztosítottnak unokája, testvére, féltestvére, ha a biztosított saját háztartásában túlnyomóan saját keres­ményéből vagy jövedelméből tartotta el 18 életévének betölteeéifir.c (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) Ez a gondolat más szociális törvényjavas­latban már keresztül van vive. Az árvajára­dék kiszélesítését jelentené ez emberséges és méltányos alapon oly esetekre vonatkoztatva, amikor az elhalt valóban gondoskodott azok­ról az eltartatlanokról, kiskorúakról, akikre vonatkozólag én a javaslatot megtettem. Tisz­telettel kérem a javaslat elfogadását. Elnök: Kivan még valaki szólni? Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom, A minis­ter ur óhajt nyilatkozni. Yass József népjóléti és munkaügyi mi­nister: T. Ház! Elismerem, hogy ez a javaslat emberséges érzésből ered, mégis azt kell kér­nem a t. Háztól, hogy méltóztassék azt mel­lőzni. Az 1927 : XXI. tcikkben, amelyre ez a törvényjavaslat támaszkodik, elég pontosan körülirta a törvényhozás a család fogalmát. Nagyon kéjem, hogy ne méltóztassék túl­menni azon a körzeten és az árvajáradékra vonatkozó igény jogosultság megállapításánál messzebb terjedő rokonsági kötelékeket is ne méltóztassék figyelembe venni, mert hiszen ezzel olyan tömegeket vennénk be az igény­jogosultak közé, akiknek körét matematikai­lag csak külön statisztikai munkálattal tud­nók megállapítani, tehát olyan ismeretlen tényezőt iktatnánk be, amely esetleg igen jelentékenyen befolyásolná magát a pénz­ügyi koncepciót. Kérem tehát ennek mellőzé­sét és a szakasz eredeti szövegének elfoga­dását. . "•­Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánitom. Következik a határozathozatal. A régi 59. § meg nem támadtatván, azt elfoga­dottnak jelentem ki. A szakaszhoz egy uj bekezdést javasolt Propper Sándor képviselő ur. Kérdem a t. Há­zat, méltóztatnak-e a javasolt pótlást elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedje­nek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség! A Ház a pótlást nem fogadta el. Következik a régi 60. §. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék azt felolvasni. Szabó Zoltán jegyző (olvassa a régi 60. és 61. §-t, amelyek észrevétel nélkül elfogadtat­nak. — Olvassa a régi 62. §-t). Bárdos Ferenc! Bárdos Ferenc: T. Képviselőház! Javaslom, hogy a régi 62. § első bekezdésének első három sorában a következő módositás történjék (ol­vassa): »Az özvegyi járadék 50%-a, a félárva­járadék 15% ja a teljes árvajáradék 30%-a an­nak a járadéknak« szavak helyett »Az özvegyi járadék 60%-a, a félárvajáradék 20% -cl, <1 tel­jes árvajáradék 40%-a annak a járadéknak«, »szavak iktattassanak be. Ez az özvegyi, a félárva és a teljes árvajára­déknak megfelelő emelését jelenti. Korántsem jelenti azonban azt, hogy felülhaladná a rok­kantsági járadéknak 100%-át. A bizottsági tár­ülése 1928 június lá-én, csuiörtöhon. 6? gyalás során a népjóléti minister ur már nyi­latkozott egyszer ebben az ügyben és azt mondta, hogy amikor a járadékos meghal, ak­kor természetszerűen a családra nézve kisebb terhet jelent a megélhetés és következésképen ennek csökkentése természetes és semmiképen sem volna indokolt, hogy a járadék ennek kö­vetkeztében emelkedjék. A gyakorlatban azon­ban ugy áll ez a kérdés, hogy csak igen cse­kély azoknak a száma, akik semmiféle munkát nem végeznek. A legtöbb esetben az ilyen jára­dékos valamilyen apró, kisebb munkát mégis csak el tud végezni, úgyhogy az ő elhalálozá­sával tulaj donképen nemcsak, hogy nem csök­kenek a bajok, hanem mondhatnám azt, hogy a család valami keresettől is elesik. Mert hisz valamicskét a legtöbb ember mégis csak keres. Ha tehát nem is kivánjuk azt, hogy ez a jára­dék emeltessék, semmiképen sem tartom meg­okoltnak azt, hogy a járadék abban az esetben, amikor sokkal súlyosabb helyzetbe kerül a ccalád, még csökkentessék is. ugyanennek a szakasznak második bekez­déseként a következő beiktatását kérem (ol­yassá): ;>Az előbbi bekezdésben meghatározott járadékhoz 30 pengővel és a félárvajáradékhoz évi 20 pengővel járul az állam hozzájárulás címén.i Folyik ez már abból az ismertetett állás­pontunkból, hogy mi azt kérjük és azt kíván­juk, hogy az állam ne csak csekély összeggel járuljon hozzá a járulékhoz, hanem vitessék keresztül ebben a törvényjavaslatban az az elv, hogy az állam a járadékhoz, tehát a segélyhez magához is hozzájáruljon, amire számtalan példa van a külföldön. Nem tartom megokolt­rak, hogy az állam e kötelezettség alól teljesen kivonja magát és épen ezért kérem ennek a javaslatnak elfogadását. Elnök: Kivan még valaki szólani? (Nem!) Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. A minister ur óhajt nyilatkozni. Vass József népjóléti és munkaügyi mi­nister: T. Képviselőház! Egy korábbi szakasz kapcsán voltam bátor már jelezni, hogy semmi­féle olyan indítványt, javaslatot nem lesz mó­domban elfogadásra ajánlani a t. Háznak, amely ennek a javaslatnak matematikai és pénzügyi konstrukcióját megingatni vagy be­folyásolni akarná. (Graeffl Jenő: Nagyon he­lyes!) Mivel az itt elhangzott javaslat akármeny­nyire humánus is, alkalmas arra, hogy meg­ingassa a javaslat pénzügyi konstrukcióját, tisztelettel kérem, hogy azt mellőzni méltóz­tassanak. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. A szakaszt bekezdésenként fogom határo­zat alá bocsátani. A régi 62. § 1. bekezdésével szembenáll Bárdos Ferenc képviselő ur módo­sító indítványa. Kérdem, méltóztatik-e az 1. bekezdést ere­deti szövegében elfogadni, szemben Bárdos képviselő ur módositó indítványával? (Igen!) A Ház az eredeti szöveget fogadta el, ennél­fogva Bárdos Ferenc képviselő ur módositó indítványa elesik. Bárdos Ferenc képviselő ur továbbá e sza­kaszhoz uj 2. bekezdést javasolt. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e ezt elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfo­gadják, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház az uj bekezdést nem fogadja el. A régi 2., 3., 4. és 5. bekezdések meg nem támadtatván, azokat elfogadottnak jelentem ki.

Next

/
Thumbnails
Contents