Képviselőházi napló, 1927. XIV. kötet • 1928. június 13. - 1928. július 04.

Ülésnapok - 1927-185

52 Az országgyűlés képviselőházának 185. ülése 1928 június 13-án, szerdán. értelmiében megtörtént annak a három urnák a kinevezése, akiket ilyen egyeztető eljáráshoz delegálni kell. Egy-két eset kivételével soha senki ezt az intézményt nem vette igénybe, úgyhogy, amikor a három kinevezett közül, akiknek kinevezése még ma is érvényben van, az, egyik meghalt, én nem, tettem további intézkedést ennek pótlására, mert azt a jelentést kaptam, hogy ezt az intézményt egyáltalában senki igénybe venni nem akarta. Ha azonban élni akar valaki ezzel a rendelettel, akkor semmi akadálya nines annak, hogy a bejelentést megtegyék. Akkor az iparfelügyelő a rendelet értelmében el fog járni, és ha — mivel äz az egy személy meghalt — bizonyos nehézségek mutatkoznának, még mindig van egy szakasz, amely felhatalmazza a kereskedelemügyi ministert, hogy valakit ad hoc kiküldjön ezeknek a tárgyalásoknak a vezetésére. Ennek következtében semmiféle akadálya nines annak, hogy ez az eljárás megindittassék, de azt meg kell, hogy indítsa az érdekelt felek valamelyike. Ez a szituáció és ezt tudom én feleletül adni az interpellációra. (Élénk helyeslés a jobboldalon. — Egy hang a szélsöbalóldalon: Önök mindig helyeseinek*) Elnök: Az interpelláló képviselő ur a yiszonválasz jogával kivan élni. (Farkas István: Ez a szociálpolitika nálunk!) Propper Sándor: T. Ház! A minister ur érthetetlennek tartja az interpellációt. Én is érthetetlennek tartom, azt az eljárást, amelyet a minister ur ezzel az esettel szemben tanusit. A minister ur azt mondja, hogy nem. két fillérről, hanem hat fillérről van szó. Ezt megtakaríthatta volna, mert én^ egészen hűségesen mondtam el, hogy két fillérekre felparcellázott hat fillérről van szó. Megállapítom azt, hogy a minister ur előzően már érdeklődött a másik érdekképviseletnél, vagy érdekeltségnél; megállapitom továbbá azt, hogy a munkások érdekképviseleténél vagy érdekeltségénél ilyen adatbeszerzés vagy információ nem történt. (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Az újságban megjelent.) Ha az újságban megjelent, akkor mind a két fél magatartását, mind a két fél álláspontját meg méltóztatott ismerni, akkor az egyik félhez sem kellett volna fordulni. Azt mondja a minister ur. hogy a gyáriparosok figyelmeztették az asztalosokat, ne adják meg a két fillért, mert az ipar ezt nem birja el. Maguk az érdekeltek más állásponton vannak, mert őík agy érzik, hogy elbirják. Az Asztalosmesterek Országos Szövetségében tömörült néhány száz munkaadó 3 és fél ezer munkásnak már több mint hat hét óta fizeti a kikötött béremeléseket és csak á Gyosz, a maga milliomos vállalataival tagadta meg ezt a; két fillért a munkásoktól. A minister ur tovább is megy és azt mondja, hogy az ő tudomása szerint a munkabérek minimuma 60 fillér, maximuma 130 fillér, a közép arátnyos 90 fillér. (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: A Lingelgyárban az asztalosoknál.) és 20% az akkordbét. Kijelentem, hogy ez a tétel hamis, a beállítás helytelen, mert a munkások ennél jóval kevesebbet keresnek. De ha ennyit keresnének is, akkor sem állana meg a minister urnák az a megállapitása, hogy a békebeli béreknek (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Tizenhét százailékkai több! — Kanők Lajos: Tizenhét százalékkal magasabbak?) 117%-át keresik meg. T. minister ur, a helyzet egyszerűen az — és ezt önnek a kereskedelemügyi ministerium vezetőjének tudnia kell, — (Kabók Lajos: Nagyon naiv a minister ur megint!) hogy a nagykereskedelmi index 130%. (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Az igaz,, de tessék a tisztviselőket megnézni.) Én most nem a tisztviselőkről beszélek. Nekem az is fáj. A nagykereskedelmi index 130%-ával szemben a faipari munkások békebeli keresetüknek csak 60— 70%-át keresik meg, amiből nagyon könnyű kiszámítani, hogy életszínvonaluk a békebeli életszínvonalnak alig felét teszi ki. A Palágyi-gyár, az egyik érdekelt gyár, amely állami munkát végez, tekintélyes állami megrendeléseket kapott biztosan megfelelő árak ellenében. Figyelmeztetem a minister urat és mindenkit, hogy külföldön az állami liferánsok kötelesek magukat alávetni a kollektiv szerződéseknek, mert a vállalati szerződésekben ezt kikötik. Ez nálunk, sajnos, nem történik meg. Épen azok, akik a köznek szállítanak, volnának hivatva arra, hogy IÏ1

II TI K£lS£lÍK becsületes életszínvonalát biztosítsák. T. Képviselőház! Az én álláspontom, amelyet beszédem elején kifejtettem, hogy nem sok reményt fűzök interpellációmhoz, az, események után, sajnos, valóban beigazolódott. Mert a minister ur, noha kijelentette, hangsúlyozta, hogy nem ügyvédje a Gyosz-nak, mégis védőbeszédet mondott a Gyosz mellett, a helyett, hogy megfelelő semleges álláspontot foglalt volná el (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Azon vagyok most is! Tessék kérni az egyeztető eljárást s akkor meg lesz!) és egyenesen kereken megmondotta volna azt, hogy ebben a kérdésben, ha van róla tudomása, mi az, amit ő jónak lát, és mi az, amit ő tenni akar. Sőt a minister ur meg is leckéztetett bennünlket, amikor azt mondotta, hogy mi egyrészt a sztrájkjogot reklamáljuk, másrészt pedig kifogást emelünk a kizárás ellen. (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Ez igaz! Ugy van! — Kabók Lajos: Jól megvédte a Gyosz tagjait!) Nem arról van szó, hogy mi kifogást emelünk a kizárás ellen és követeljük a sztrájkjogot. Adott konkrét esetről van szó, arról van szó, hogy egy munkáltatói érdekké(pyiselet szerződés ellenére 850 munkáscsaládot kenyértelenné tett, (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Nem igaz, hogy szerződés ellenére!) ok nélkül, tehát belehajszolta a munkásokat a harcba, és arról van szó, hogy a minister ur a helyett, hogy megmondotta volna, mit hajlandó ebben a kérdésben tenni, (Éri Márton: Megmondotta, hogy mit hajlandó tenni!) azon igyekezett, hogy a Gyosz. álláspontját a munkások álláspontjával szemben megvédelmezze. (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: A rendelet értelmében!) Ha az a rendelet végre van hajtva, (Herrmann Miksa kereskedelmügyi minister: Persze, hogy végre van hajtva!) akkor azt hivatalból is lehet észlelni, (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Nem! Tessék a rendeletet elolvasni!) Mert én nem tudok olyan egyeztetést elképzelni, (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Hogy ön nem tudja elképzelni, az más!) olyan egyeztetés az egész világon nincs

s hogy ezt ne lehetne megtenni, ha nem is kérik. Ha az államnak ilyen szervezete van, akkor kötelessége ezt a szervezetet mozgásba hozni akkor, amikor nagyobbarányu viszályokról van szó. (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Tessék kérni!) Ezek után azonban ezt már nem kérem. Teljesen tisztában vagyok azzal, hogy a munkások