Képviselőházi napló, 1927. XIV. kötet • 1928. június 13. - 1928. július 04.

Ülésnapok - 1927-185

Az országgyűlés képviselőházának 1< elérni, akkor elfogja érni — amint mondottam ­azt, hogy a mai munkásbiztositó intézet épületét megtoldhatja az egész köztemetőuti fronttal, akkora épületet kell oda emelni és akkora tisztviselői kart kell odaállitani, mert csak ez a tisztviselői kar képes lebonyolítani azt a rengeteg matematikai számítást, amelytől el lehet várni azt, hogy a lerótt és kirótt járulékok közötti differenciát valahogyan kiegyensúlyozza és a tényleg lerótt járuléknak megfelelően kiszámítsa egy nagy üzemben, ahol 2—3000 munkás van foglalkoztatva, az e 2—3000 munkásra eső járulókrésznek befize­tését. Nem tudom elképzelni, hogy a minister urnák ez volt az intenciója és azt hiszem, hogy amikor ezzel a kérdéssel foglalkozott benn a ministerium, a gyakorlati embereket, akik ebben a kérdésben hivatottak lesznek majd a végrehajtást eszközölni, nem kérdezték meg. Mert ha megkérdezték volna, nem hinném, hogy volna ma a munkásbiztositó pénztár intézetben olyan ember, aki emellett a törvényes rendelkezés mellett lett volna. A minis­ter ur intéséből azt látom, hogy megkérdezték, de akkor engedje meg az igen t. minister ur, hogy annak a feltevésemnek adjak kifejezést, hogy azokat méltóztatott megkérdezni, akik ugyan ott vannak az országos munkásbiztositónak neve­zett intézményben, azonban magával a szociális biztosítással, annak gyakorlati részével egyáltalá­ban nem foglalkoztak, azok ott legfeljebb csak a fizetést élvezik, ellenben az ügyek adminisztrá­ciójához, az ügyek lebonyolításához egyáltalában nem értenek (Vass József népjóléti és munkaügyi minister : Ilyen ember ott nincs !) Nagyon sokat tudnék a minister urnák felsorolni azok közül, akik nem most vannak ott. hanem hat vagy nyolc éve ott vannak és nyolc évi ottlétük ellenére a törvény legelemibb rendelkezéseit sem ismerik. Engedje meg, minister ur, én, aki meglehető­sen sokat foglalkozom ezzel a problémával és ezzel az üggyel, és ismerem azt az intézményt, amikor ezt mondom, akkor helyes és megfelelő kritikát gyakorlok az ottani alkalmazottak egy részével szemben, mert nem mondom azt, hogy ott a szak­értelem teljesen hiányoznék, Ismételten kérem a minister urat, méltóztas­sék megfontolás tárgyává tenni e törvénynek nagyon sérelmes intézkedéseit. Különösen pedig az állami hozzájárulás kérdését méltóztassék meg­fontolni ; ezzel növeljük magának az alapjáradék­nak fizetését. Másrészt méltóztassék hozzájárulni, hogy ne a lerótt járulék után történjék a vára­kozás beszámítása, hanem a kirótt járulék után. Ez felel meg a szociális követelménynek és az igazságnak. Rothenstein képviselőtársam előterjesztett mó­dositásához teljes egészében hozzájárulok. Elnök : Minhogy a napirend tárgyalására szánt idő utolsó félórájában az interpellációkra kell áttérnünk, a vitát megszakítom és előterjesz­tést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napi­rendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap d. e. 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki a mai napirenden szereplő törvény­javaslat részletes tárgyalásának folytatása. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzá­járulni ? (Rassay Károly : A kérdés feltevéséhez kérek szót !) Rassay képviselő ur a napirend megállapításához kér szót. Rassay Károly : Nem a napirend megállapítá­sához, hanem a kérdés felvetéséhez kérek szót, miután méltóztatott feltenni a kérdést, hogy a Ház méltóztatik-e elfogadni a napirendi javaslatot. Elnök : A képviselő urnák joga van szólni ! Rassay Károly : Minthogy az igen t. elnök ur nagyon helyesen ráhelyezkedett arra az állás­KÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ. XIV. ) >. ülése 1928 június 13-án, szerdán. 4L pontra, hogy a formaságok teljes betartását meg­követeli a képviselőktől, én is ragaszkodom ehhez a gyakorlathoz és tisztelettel kérem a határozat­képesség megállapítását (Mozgás jobb felől. — Kuna P. András : Kezdődik újra a játék !) Elnök: Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a jelenlévő képviselő urakat megszámlálni ! Griger Miklós jegyző (Megszámlálja a jelen­lévő képviselőket) : Negyvenhárom ! (Zaj jobb­felöl.) Elnök : Miután a Ház nem határozatképes, az ülést 10 percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. (Zaj jobb­felŐ'. — Br. Podmaniczky Endre: Hol volt Rassay ? Elegen vagyunk ! Meg van elégedve H) Csendet kérek, képviselő urak ! Méltóztassanak helyeiket elfoglalni ! (Br. Podmaniczky Endre : így blami­rozni magát !) Podmaniczky képviselő urat kérem, szíveskedjék helyét elfoglalni ! (Esztergályos János : Hogy fái, ha dolgozni akarunk ! — Zaj a Ház minden oldalán.) Csendet kérek, képviselő urak ; méltóztasanak az elnököt meghallgatni ! (Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon.) A t. Háznak határoznia kell napirendi javas­latom fölött, amelyet az ülés felfüggesztése előtt ismertettem. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e napirendi javaslatomat elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A Ház elfogadja, ennélfogva ilyen érte­lemben mondom ki a határozatot. Esztergályos János képviselő ur a házszabá­lyok 205. §-ának a. pontja alapján kért szót. A szó a képviselő urat megilleti ! (Kuna P. András : Megint személyeskedés lesz ! — Györki Imre : Az ! — Malasits Géza: Nincs még záróra, András bátyám ! — Kuna P. András : Koriolán, bosszú­álló! A hazával szembenálló Koriolán.) Csendet kérek ! Kuna András képviselő urat ismételten kérem, maradjon csendben ! Esztergályos János: T. Képviselőház! A teg­napi nap folyamán a népjóléti minister ur záró­beszédet mondott az előterjesztett javaslat fölött. Beszéde folyamán még nála is szokatlan élénk­séggel sietett védelmére osztálytársainak s ő magát burzsoának mondotta. Erős élénkséggel iparkodott tehát a magyar burzsoa-osztályt vé­delmezni és e védelem közben azután szükséges­nek tartotta a népjóléti minister ur hangoztatni, hogy a magyar burzsoázia (Éry Márton: Miért nem polgárság ?) nagyon sok megértést tanusit a magyar dolgozók iránt és ennek a gondolat­menetnek mintegy folyományaként az igen t. nép­jóléti minister ur ismételten szükségét érezte annak is, hogy a magvarországi szociáldemokrata pártot felhívja az együttműködésre s felhivta a magyarországi szociáldemokrata pártot a nemzeti alapra való helyezkedésre. [ügy van ! jobbfelől. — Felkiáltások : Bár már látnánk ! — Egy hang jobbfelől : Vagy-vagy ! — Éry Márton : Nagyon helyesen tette !) Amikor a népjóléti minister ur mondatának e részéhez ért, akkor közbeszóltam, megjegyeztem közbeszólás formájában, hogy mondia el ezt a Biró Páloknak. (Kuna P. András: Szóval sze­mélyeskedett !) Tartozom kijelenteni, hogy ne­kem Biró Pál úrhoz (Herrmann Miksa keres­kedelemügyi minister : Képviselő !), mint kép­viselőhöz semmi közöm nincs. Biró Pál képviselő ur nekem egyénileg nem vétett semmit, én ide­benn nem is szándékozom Biró Pál úrral, mint képviselővel és mint emberrel szembeszállani. De én, mint a magyar dolgozók nagy tömegének (Éri Márton: Munkások, nem dolgozók !) egyik képviselője (Csöngedy Gyula : Nem dolgozó ve­zére ! - Derültség jobbfelől. ~ Propper Sándor : 6

Next

/
Thumbnails
Contents