Képviselőházi napló, 1927. XIV. kötet • 1928. június 13. - 1928. július 04.
Ülésnapok - 1927-185
Az országgyűlés képviselőházának 185 senki sem kivan szólni, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilván itom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a 34. §-t az előadó ur által indítványozott, tisztán stiláris módosítással elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a 34. §-t ezzel a módosítással fogadta el. Következik a 35. §. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa a 35. és 36. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 37. §-t): Bárdos Ferenc! Bárdos Ferenc: T. Ház! A 37. §-nál tisztelettel javaslom, hogy »a m. kir. népjóléti és munkaügyi minister rendelettel állapítja meg« szavak helyett a következő szöveg iktattassák: »az Országos Társadalombiztositó Intézet, illetőleg a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének igazgatósága állapítja meg.« Ez a szakasz tudniillik arról szól, hogy a törvény alapján önkéntes biztosításra jogosultak rokkantságának ismertető jeleit a m. kir. népjóléti és munkaügyi minister rendelettel állapit ja meg. Az én módosításom nem jelentené azt, hogy az igazgatóság hatásköre igen lényegesen bővülne, vagy legalább is nem jelentené azt, hog a népjóléti minister intézkedési joga megcsorbittatnék, jelentené azonban azt, hogy azok, akik ezt az intézményt vezetik és akik annak igazgatására hivatottak, tudják legjobban megállapítani azokat a szabályokat, amelyek azután irányadók lehetnek arra nézve, hogy ki mikor rokkant, A gyakorlatban nagyon sok különböző eset fog előfordulni. Itt van például a rokkantság megállapitásánál az általános keresetképesség szempontjából, vagy pedig a szakmabeli keresetképesség szempontjából való elbirálás. Annyiféle különböző részlete van ennek a kérdésnek, hogy miután megítélésem szerint a népjóléti ministerium ezzel a kérdéssel olyan közvetlenül és behatóan nem foglalkozhatok, mint ahogyan foglalkozik ezzel annak az intézménynek igazgatósága, amely hivatott ezeket a mondhatnám adminisztratív kérdéseket intézni, ezért teljesen helyes és minden szemponból célszerű volna, ha legalább ebben a kérdésben intézkedési jogot biztositanának ez intézmény igazgatóságának. Ennek folytán kérem tehát, méltóztassék javaslatomat elfogadni. Elnök: Szólásra következik 1 ? Gubicza Ferenc jegyző: Senki sincs feljegyezve. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A minister ur kivan nyilatkozni. Vass József népjóléti és munkaügyi minister: T. Ház! A Társadalombiztosító Intézet a maga egész szerkezetében a törvény végrehajtója. ÁH a Társadalombiztosító Intézet az elnökségből, a tisztikarból és az autonómiából. Mind a három szerv végrehajtja a törvényt. Mármost, ha így áll a dolog akkor anyagi természetű rendelkezést nem lehet reábizni arra a szervre, amely arra van hivatva, hogy az anyagi természetű, a törvényben előirt, vagy előirandó, vagy ministeri rendeletben, a felhatalmazás alapján kibocsátandó rendeletben előirandó rendelkezéseket végrehajtsa, mert hiszen ilyen módon a végrehajtószerv mintegy törvényhozóvá ós a maga által meghozott re, gúlának a végrehajtójává válik. Ez az oka annak, hogy én az eredeti szöveghez vagyok kénytelen ragaszkodni és kérem, hogy a javaslatot mellőzni méltóztassék, (Helyeslés a jobbés a baloldalon.) '•. ülése 1928 június 13-án, szerdán. 27 Elnök: Szólásjoga többé senkinek sincs, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom s következik a határozathozatal. Szembe fogom állítani Bárdos Ferenc képviselő ur módosító javaslatát a bizottság eredeti szövegével. Amennyiben a t. Ház a bizottság eredeti szövegét fogadná el, ezzel Bárdos képviselő ur módosító javaslata elesik. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 37. §-t eredeti szövegezésében elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) Többség. A Ház a 37. §-t eredeti szövegezésében fogadta el, ezzel Bárdos képviselő ur határozati javaslata elesik. Következik: V. fejezet. A várakozási idő és a váromány. 38. §. Gubicza Ferenc jegyző: (olvassa a 38. §~i.) Elnök: A 38. §-hoz az előadó ur kivan szólani. Fitz Arthur előadó: T. Képviselőház! A 38. § a várakozási időt határozza meg. Tisztelettel javaslom és kérném, hogy a 38. §-nak 2. bekezdését törölni és helyette precízebb szöveget elfogadni méltóztassék. Az elfogadásra ajánlott szöveg a következőképen hangzik (olvassa): »A járulékhónap az a hónap, amelyre e törvény rendelkezései alapján biztositási járulékot kell fizetni. Egy járulékhónap 4*3 járulékhétnek felel meg.« (Esztergályos János: Miért kell ez?) Azért mert ez igy kedvezőbbnek mutatkozik és precízebben fejezi ki a fogalmat. Az a bekezdés ugyanis, amelynek törlését indítvány oziom, igy szól (olvassa): A járulékév az a háromszáz nap, amelyre a biztositási kötelezettség alapján biztositási járulékot kell fizetni. A járulékhónap a járulékévnek egy tizenketted része.« Végeredményben ez precízebben fejezi ki a fogalmat. Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha senki nem kivan szólni, a vitát bezárom. A miniszter ur kivan nyilatkozni. (Esztergályos János: Ne tessék elfogadni! — Derüliség.) Vass József népjóléti és munkaügyi minister: T. Képviselőház! A járulékév megállapítása meglehetős nehézségekbe ütközött és nem lehetett volna olyan megállapítást pontosan megszerkeszteni, amely valami módon magának az érdekelt munkásságnak ne lett volna kárára. Leszálltunk tehát a már ismeretes járulékhét fogalmán kivül a járulékhónap fogalmára és azt pontosan ugy kívánjuk megállapítani, mint irányadó fogalmat. — mint példánakokáért a transfer kérdésénél rendkivül fontos fogalmat, — hogy a munkás semmiféle kárt ne szenvedhessen. r Ezért egészen pontosan 4-3 járulékhét a mértéke egy járulékhónapnak. Mivel kizárólag az alapfogalmak közül és a nagyon gyakran matematikailag is használatba kerülő fogalmak közül egynek a tisztázásáról van itt szó, tisztelettel kérném, hogy az előadó umak azirányu javaslatát elfogadni méltóztassanak, hogy a járulékévre v^ átkozó szöveg hagyassék ki és helyébe az inditványozott járulékhónapra vonatkozó szöveg vétessék be. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. (Propper Sándor: Komplikáljuk a dolgot, ahol csak lehet! — Petrovácz Gyula: Könnyebb ez igy!) A szakasznak 1., 3. és 4. bekezdése meg nem táimadtatván, azokat elfogadottaknak jelentem ki. A 2. bekezdéshez az előadó: nr nyújtott be módosítást .amelyet szembeállítok a bizottság szövegével. Amennyiben a t. Ház a bizottság által javasolt szöveget raem fogadná el, akkor 4*
