Képviselőházi napló, 1927. XIV. kötet • 1928. június 13. - 1928. július 04.
Ülésnapok - 1927-185
'Az országgyűlés képviselőházának 1 kérdésnek, fentartsa a minister magának azt a jogot, hogy ő állapítsa meg a járulékok kulcsát. Ezek alapján kérem a Képviselőházat és a minister urat, méltóztassék elfogadni az erre vonatkozó javaslatot. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Griger Miklós jegyző: Kéthly Anna! Kéthly Anna: T. Ház! Hozzájárulok mindazokhoz a javaslatokhoz, amelyeket előttem szólott Rothenstein képviselőtársam beterjesztett. Különösen azt akarom a t. Ház figyelmébe ajánlani, hogy bár ennél a javaslatnál a tanoncok és gyakornokok minimális munkabérét, illetőleg a biztosításra kötelezettek minimális munkabérét is be kivántuk terjeszteni, mivel azonban a gyakornokok és tanoncok biztosítási kötelezettségének elvi kérdése már az előző paragrafusoknál eldőlt, ezt itt feleslegesnek tartjuk, annál szükségesebbnek látjuk azonban, hogy egy ideális bérminimum megállapittassék azokra a munkavállalókra nézve, akik biztosítási kötelezettség alá esnek- A javaslat alapján fizetendő járulékok egy későbbi járadékmegállapitásnál tulajdonképen teljesen értéktelenek lesznek akkor, ha a mai munkabéreket nézzük, főleg a munkásnőknél, akik ma olyan hallatlan alacsony munkabérek mellett vannak alkalmazva, akiknek jelenlegi bérviszonya annyira a létminimum alatt van, hogy az ezek után fizetendő járulékok alapján képződő járadékjogosultság tulajdonképen egyenlő a semmivel. Ez ellen akarjuk megvédeni a munkáltatókat egy ilyen ideális bérminimum képzésével és ezt célozza az a javaslat, amelyet Rothenstein képviselőtársam előbb benyújtott. Ugyancsak különös figyelmébe ajánlom a minister urnák azt a gondolatot is, hogy nemcsak egy önkéntes magasabb szolgáltatást, hanem az elélési időnek megröviditésiét is biztosítja vagy biztosithatja annak, aki ezt a maga számára biztosítani óhajtja, mert hamar az önkéntes biztosítással, valamint az ölnkéntes továbbfizetéssel egy bizonyosfajta konkurrenrenciát csinál a javaslat azoknak a magánbiztosítóintézeteknek, amelyeknek kezéből állami nyugdíjbiztositás alá kerülhetnek azok, akik itt jobban biztositottnak látják magukat példáiul a túladminisztrálással járó költségek ellen, ha már ezt biztosítja számu'kra ez a törvény, akikor már menjünk tovább egy lépéssel és az elélési idő megröviditésével is tegyük lehetővé, hogy azok számára, akik az állami pénztárnál, illetőleg 1 ennél a nyugdíjpénztárnál óhajtják magukat biztosítani, ez lehető is legyen. Ezért tehát én különösen ezt a két módosítást akarom a minister ur figyelmébe ajánlani. Elnök: Szólásra következik? Griger Miklós jegyző: Nincs senki feljegyezve. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitáit bezárom. A minister urat illeti a szói. Vass József népjóléti és munkaügyi minister: T. Ház! Nagyon sajnálom, hogy nem vagyok abban a helyzetben, hogy elfogadásra ajánlhassam a javaslatokat. Nem szeretném megbolygatni a kérdés nagyon fontos részeit, hogy példának okáért az autonómiára, illetőleg annak egyik szervére bízassanak ilyen fontos ügykörök, amelyeket méltóztatott indítványozni s amelyek íkülönösen befolyásolják magának a Társadalombizositó Intézetnek anyagi alapjait. Ami a jövedelmi beszáimithatóságot és az úgynevezett elővásárlási jogot illeti, szintén '. ülése 1928 június 13-án, szerdán. - 21 nagyon kérném, méltóztassék az eredeti szöveget elfogadni, az elővásárlási jogra vonatkozó javaslatot pedig elvetni. Végre az elővásárlási joggal nemcsak azok próbálkoznak maguknak bizonyos előnyöket szerezni, akiknél ez aggodalom nélkül volna koncédálható, hanem olyanok is, akik esetleg egészségi állapotuknál fogva terhére lehetnének épen az elővásárlás révén magának az intézménynek. A paragrafus legutolsó bekezdésében újra az 50 év szerepel. Én a magam részéről kérném a t. Házat, hogy az 50 év helyett logikusan itt is az 55 -év iktattassék be ugy, amint Rothenstein t. képviselőtársam módositását benyújtotta. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Tekintettel a nagyobb számmal beterjesztett módosításokra, a kérdést bekezdésenként fogóin feltenni. Kérdem, méltóztatnak-e az első bekezdést elfogadni a bizottság- szövegezésével, szemben Rothenstein Mór képviselőtársunk inditványával, igen vagy nem? (Igen!) A Ház elfogadta az első bekezdést a bizottság szövegezésében és Rothenstein képviselőtársunk módosítását elvetette. Kérdem, méltóztatik-e a második bekezdést a bizottság szövegezésében elfogadni, szemben Rothenstein Mór t. képviselőtársunk módosításával, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a második bekezdést a bizottság szövegezésében fogadta el és így Rothenstein képviselőtársunk módositását elvetette. A harmadik bekezdést nem támadták meg, azt elfogadottnak jelentem ki. A negyedik bekezdéssel szemben áll ismét Rothenstein képviselőtársunk módositása. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a bekezdést a bizottság szövegezésében elfogadni, szemben Rothenstein Mór képviselőtársunk módosításával, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a bizottság szövegezésében fogadta el a bekezdést, Rothenstein képviselőtársunk módositását pedig elvetette. ' • Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az ötödik bekezdést a bizottság szövegezésében elfogadni, szemben Rothenstein képviselőtársunk módositásával, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a bizottság szövegezését fogadta el és az ellenindítványt elvetette. A hatodik bekezdést nem támadták meg, azt elfogadottnak jelentem ki. A hetedik bekezdés bizottsági szövegezése szemben áll Rothenstein képviselőtársunknak azzal a módositásával, hogy a korhatár 50 évről 55 évre emeltessék fel. Kérdem méltóztatnak-e a bizottsági szöveget elfogadni, szemben Rothensüein képviselőtársunk módositásával, igen vagy nem? (Nem!) A Ház a bizottság szövegezését elvetette és a hetedik bekezdést Rothenstein képviselőtársunk szövegezésében fogadta el. Következik a 23. §. Griger Miklós jegyző (olvassa a 23. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatott. Olvassa a 24. §-t): Fábián Béla! Elnök: Nincs itt, töröltetik. Ki a következő szónok? . •'! } J I 1 rl.'J Griger Miklós jegyző: Györki Imre! Györki Imre: T. Képviselőház! Ennek a szakasznak negyedik bekezdése azt a rendelkezést tartalmazza, hogyha a biztosított javadalmazás nélkül szabadságon van, vagy ha az üzem időlegesen szünetel, anélkül, hogy a biztosított munkaviszonya megszűnnék, a szabad-