Képviselőházi napló, 1927. XIV. kötet • 1928. június 13. - 1928. július 04.
Ülésnapok - 1927-185
Az országgyűlés képviselőházának 185. ülése 1928 június 13-án, szerdán. 19 • vizsgálat alá helyeztetnek, hogy szerintünk 55 év az a korhatár, amelyet el lehet fogadni anélkül, hogy az intézetre valamilyen veszély háramolhatnék, akkor ezt onnan vesszük, hogy megnézzük, hogy milyen anyag az. Az önkéntesen biztosítottak a jobb anyaghoz tartoznak abból a szempontból, hogy csak az biztosithatja magát önkéntesen, akinek egész illetéket kell fizetni, aki jobb helyzetben van. Aki nem ebben a jobb helyzetben van, az úgysem biztosithatja magát önkéntesen. Ha mi ebben az intézetben azokat is fel akarjuk ölelni, akik jobb anyagi helyzetük folytán kívánkoznak e biztosítás alá, ezt azért tartjuk kívánatosnak, mert ez az a fizető alany, ez nem az az egyén, aki a sorstól üldözve, az év nagyobb részében munkanélküli és ezért járulékot nem tud fizetni, hanem ellenkezően ez nagyrészt a fentartó eleme a .biztosítóintézetnek. Épen ezért az az 55 év ebben az esetben, ennél a kategóriánál abszolúte nem aggályos, abszolúte nem veszélyeztetheti az intézetet. De ellentétben Bárdos képviselőtársammal azt mondom, hogy ott van az a biztosítószelep, az orvosi vizsgálat. Mert ha csak az illetőnek anyagi helyzete az, amelynél fogva önkéntes tag lehet, ellenben egészségi állapota talán nem az, az orvosi vizsgálat biztosítja az intézetet arról, hogy ebből a szempontból baj nem történhetik. Épen ezért a magam részéről ajánlom a módosítás elfogadását. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A minister ur kivan nyilatkozni. Vass József népjóléti és munkaügyi minisr ter: T. Ház! A felszólalások két momentumot emeltek ki. Az egyik az 50 éves határ az önkéntes biztositásnál, a másik pedig az orvosi vizsgálat. Nagyon szívesen elfogadom az érveléseket az első pontra vonatkozóan, az orvosi vizsgálat kötelezővé tétetétől azonban nem tudok eltekinteni. Ennek következtében ahhoz az indítványhoz, hogy az 50 éves kizáró határ 55 évre emeltessék fel, a magam részéről hozzájárulok. Eleve bátor vagyok azonban felhívni a t. Ház figyelmét arra, hogy a megelőző szakaszban, ahol a külföldi munkásoknak az önkéntes biztosításba való bevonásáról szó volt, 50 éves korhatár van megállapítva. A harmadszori olvasásnál, tehát kérni fogom a t. Házat, hogy a megelőző szakaszban az 50 éves korhatárt szintén 55 évre méltóztassék kiigazítani. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 18. §-t a bizottság szövegezésében elfogadni, szemben Propper Sándor képviselőtársunk szövegezésével, igen vagy nem? (Nem!) TJgy látom, hogy a Ház a bizottság szövegezését elvetette és a szakaszt Propper Sándor képviselőtársunk szövegezésében fogadta el egyhangúlag. Következiik a 19. §. Griger Miklós jegyző (olvassa a 19. és 20. §-t, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. — Olvassa a 21. §-t). Elnök: Szólásra következik. Griger Miklós jegyző: Propper Sándor! Propper Sándor jegyző: T. Képviselőház! Javaslom, hogy a 21. §. 2. bekezdésének 8. sorában a »járulékkulcsnak változtatását« szavak közé a »törvényhozási« szó iktattassék be. Ezzel a módosítással csupán az a célom, hogy a törvényhozást magát ne kapcsoljuk ki a járadékkulcs megállapításából és ezt a szerintem igen fontos közgazdasági tényezőt, illetőleg a vele való rendelkezést magának a törvényhozásnak tartsuk fenn. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Griger Miklós jegyző: Györki Imre: Györki Imre: T. Képviselőház! Én értem azt az Intenciót, amely vezette a népjóléti minister urat akkor, amikor a 21. §-han a járulékkulcs esetleges változtatására felhatalmazást akart kapni. [Mégis ennek az intenciónak ismerete dacára is teljes egészében magiamévá teszem Propper t. 'képviselőtársam módosító indítványát. Teszem ped'ig ezt azért, mert abban az esetben, ha a népjóléti minister ur olyan rendelkezést léptetne életbe és kívánna törvénybe iktatni, hogy a járulékok, amelyek fizetendők a biztosítottak után, aranypengőben, vagy aranyfillérben állapitatnak meg, tehát egy nem változó összegben, és az esetleg később bekövetkező infláció esetén neim lennénk kitéve annak, hogy teljesen elértéktelenednek ezek a járulékok, aminek 'következtében természetesen el fognak értéktelenedni majd a járalékok is, (amelyek a törvény alapján fizetendők: akkor elérjük azt a célt, amelyet tulajdonképen az igen t. népjóléti minister ur el akar érni akkor, amikor felhatalmazást kér a járulékok esetleges megváltoztatására« Én sokkal helyesebbnek tartanám épen a múltban, a legutóbbi 10—12 évben szerzett tapasztalatok alapján azt, hogy amikor egy uj törvényt alkotunk, akkor ezen uj törvény alkotásánál figyelembe vesszük a -szerzett tapasztalatokat, a járulékokat lefixirozzuk, nem pengőben, nem fillérben, s nem adunk az alapszabályokban felhatalmazást és rendelkezési lehetőséget arra, hogy ezeket az összegeiket, a mindenkori járulékokat változó összegben állapítsák; meg. Abban az esetben azonban, ha fix összegben már aranyértéíkre átszámítva adjuk meg a törvényes bázist a járulék fizetésére vonatkozólag, akkor megtaláljuk azt a bázist, amelynek alapján egy teljes megalapozott biztosítást el tudunk képzelni. Ezért vagy arra kérem a népjóléti minister urat, hogy méltóztassék hozzájárulni és a törvényben kimondani azt, hogy aranypengőben, illetőleg aranyértékben kívánja a járulékok megállapítását; vagy ha ezt nem tenné, aikkor méltóztassék hozzájárulni ahhoz a módosításához, amelyet Propper t. képviselőtársam beterjesztett, nevezetesen, hogy a parlamentnek, a törvényhozásnak módi adassék arra, hogy a mindenkori járulékmegállapitáshoz hozzászóljon. Utóvégre ez mégis csak egy súlyos teher a dolgozókra, súlyos teher a munkaadókra» és igy nem járulhatunlk hozzá ahhoz, hogy ezen terhek összegei ministeri rendelkezéssel állapitassék meg, hanem, az ehhez való hozzájárulást legalább is a törvényhozásnak kell megadni. Kérem tehát, méltóztassék Propper képviselőtársam indítványát elfogadni. (Helyeslés a szélsőbalodalon.) Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A minister ur kivan nyilatkozni. Vass József népjóléti és munkaügyi minister: T. Ház! A járulékkulcs megvan állapitva, illetve meg lesz állapitva ebben a törvényben. Ennek következtében világos, hogy csak törvénnyel lehet a járulékkulcsot megváltoztatná felfelé. Viszont, ha lefelé történik a változás, a járulékkulcsban, ez kizárólag csak a termelés3*
