Képviselőházi napló, 1927. XIV. kötet • 1928. június 13. - 1928. július 04.

Ülésnapok - 1927-189

Í48 Az országgyűlés képviselőházának 189. ülése 1928 június 19-én, kedden. szült ez a törvényjavaslat és az volt a célja, hogy ezzel a nagy nemzetközi gazdasági szervezettel szemben a magyar ipart, a magyar fogyasztást védelmezze. Most, amint a pénzügyminister ur beszédéből hallottuk, egészen más rendeltetése lesz ennek a törvényjavaslatnak. Most már nem a svéd-amerikai gyufatröszt ellen készül és ez ellen kell elfogadnia a Háznak ezt a javaslatot, hanem épen a svéd-amerikai gyufatröszt érdekében. Ennek a törvényjavaslatnak szövege ugyanaz, ami egy évvel ezelőtt volt, rajta semmi változás nincs. A kormány ad ennek a jiivaslatnak más értelmet ma, mint egy évvel ezelőtt adott. Ha most nézzük ezt az egy esztendőt, ha nézzük, hogy mi történt ez alatt az egy esztendő alatt és mi változtatta meg a kormány álláspontját, hogy ugyan ezt a törvényjavaslatot, amely a tröszt ellen készült, miért fogadja most el a Képviselőház a tröszt mellett, akkor egy érthetetlen nagy kérdőjellel állunk szemben, mert senki sem tudja megmagyarázni, hogy, amikor egy évvel ezelőtt védekeznünk kellett a magyar gyufagyártás és a magyar fogyasztás érdekében a tröszt ellen, miért kell most elfogadni ezt a javaslatot azért, hogy a trösztnek kiszolgáltassuk Magyarország gyufagyártását és gyufafogyasztását. T. Képviselőház! Hogy ilyen nézetváltozás, — ha ugyan ezt csak annak lehet nevezni — a kormány politikájában egyazon szövegű törvényjavaslat keretében megtörténhetik, ez csak annak tudható be, hogy nyilt terror utján választják a többséget, hogy olyan szavazási és választási rendszer van, amelyben a többség létrejötte a kormánytól függ, amelyben a töbhséget a kormány hozza létre terrorral, erőszakkal, mert máskép, rendes, normális parlamenti viszonyok között tisztára lehetetlenség volna, hogy egy és ugyanazon törvényjavaslat szellemében ilyen kettős fogalomban éljen a kormány: egyszer jó a tröszt ellen, máskor jó a tröszt érdekében és ezt a kormány, a többség és a parlament elfogadja, lenyeli, hozzájárul. A többség elismeri, hogy igy van, a többségnek muszáj elismernie, nem tehet mást, mert a kormány terrorral, s a közigazgatás közreműködésével hozta létre ezt a többséget, ennek tehát azt kell csinálni, amit a kormány akar. A pénzügyminister ur szombati beszéde csak megerősíti azokat a kételyeket, amelyeket én felemiitettem, csak alátámasztja azt, amit mondottam, hogy a kormány egyoldalú rideg osztálypolitikát folytat és ebben az esetben kizárólag egy nemzetközi nagy kapitalista vállalat érdekeit szolgálja a magyar nagybirtokosok érdekében. (Propper Sándor: Darabonként adják el a maradékországot!) A pénzügyminister ur beszédében igen sok ellentét van, amelyeket én ki fogok mutatni arra, hogy a pénzügyminister ur olyan ellenmondásokban leledzik, amelyek csak azért lehetségesek, mert a való tényeket nem ismeri, a való tényeket megkerüli és eltakar olyan való tényeket, amelyek az életben adva vannak. (Propper Sándor: FŐ a Gscheft! — Jánossy Gábor: Magyarul tessék mondani! — Propper Sándor: Üzlet! — Jánossy Gábor: Az a kérdés, jó üzlet-e!) Sokat beszélnek arról, hogy nincs osztályharc, hallottuk ezt a pénzügyministertől és kormány férfiaktól ; azt mondják, hogy ők a materialista álláspontot nem fogadják el. ta^ gadják ennek létezését, pedig a való életben a pénzügyminister nem tett egyebet, mint a kapitalistaosztály álláspontját képviselte, mégpedig a nemzetközi kapitalistaosztály álláspontját és a magyar nagybirtokososztály álláspontját. Ebből a két szempontból a magyar nagybirtokososztály érdekében valónak tüntette fel ezt a javaslatot, ugy tüntette fel, hogy az amerikai-svéd tröszttől kapott kölcsön a magyar nagy agrárius érdekeket fogja szolgálni. A legrövidebb materialista álláspontra helyezkedett tehát e kérdésben. A pénzügyminister ur Malasits képviselőtársamnak egy közbeszólására még Marxba is belerúgott, ha ugyan egyáltalában bele lehet rúgni egy pénzügyministernek ebbe a nagy zsenibe, ebbe a nagy lángészbe — és azt mondotta, hogy Marx nem igy értette a dolgokat. (Bud János pénzügyminister: Nem azt mondtam! Azt mondtam: ha méer 20 évig élt volna, revizió alá vette volna álláspontját!) A pénzügyminister ur azt az álláspontot képviseli, amelyet Marx a kapitalista államok részére megjelölt. Azt mondotta Marx, hogy a kormány semmi más, mint az államban lévő osztályuralomnak végrehajtó szerve. Ön ezt csinálja, mégpedig a nagy magyar földbirtokososztály és a nemzetközi kapitalistaosztály érdekében, s ezt ön eltakarja, bemázolja nemzeti színekkel, hogy ezek a nemzeti színekben szépeknek tűnjenek fel. A valóság azonban az, hogy a legridegebb osztályszempontot, a legridegebb osztályérdekeket képviseli. A földbirtokosok érdekében történik ez a dolog, t. Képviselőház. A földbirtokosok rossz földjeiket osztották szét a nincstelenek között, rossz földjeiket adták le, ha már földet kellett leadniok és ezeket természetesen ugy megmunkálni, ugy kihasználni, mint ahogy a jó földeket lehet, a szegény nincstelen nem tudja. Ezekért a rossz földekért akarják most kártalanítani a földbirtokosokat, s 50 esztendőn keresztül kell majd fizetnie a szegény embernek, a nincstelennek azokat a terheket, amelyeket a földbirtokosok kártalanítása érdekében a kormány a tröszttől felvett. S ki lesz szolgáltatva az ország egész fogyasztóközönsége ennek a nagy trösztnek, s ki lesz szolgáltatva az a kis gyufaiparunk is. amely most megvan, ennek sorsa is egészen kétséges lesz amiatt a szerződés miatt, amelyet a kormány a gyufatröszttel megköt. A minister ur nem mutatta be ezt a szerződést, (Bud János pénzügyminister: Mondottam, hogy néhány nap múlva itt lesz!) holott elemi kötelessége lett volna ezt megtenni, hogy lássa a törvényhozás ezt a szerződést. De a minister ur kijelentései szerint is a gyufaipar teljesen ki lett szolgáltatva a trösztnek. Egészen bizonyos, hogy a pénzügyminister ur ennek a szerződésnek nem rossz oldalait mutatta be szombati beszédében, hanem jó oldalait, (Kun Béla: Olyanok is vannak?) de kétségtelen, hogy ezek a jó oldalak is olyanok, hogy kitűnik, hogy a tröszt teljesen szabadkezet kap Magyarországon a gyufa előállitására. De ha már itt tartunk, ha már azt mondottam, hogy a kormány semmi más, mint végrehajtó szerve az osztályállamban lévő kapitalista osztályuralomnak, ha már hivatkoztam Marxra, akkor hivatkoznom kell gyakorlati példák alapján arra az elméletre is, amely megállapítja a matrialista felfogás szerint a gazdasági fejlődés irányát, menetét, hivatkoznom kellene erre azért, mert nagyon^ ferde színben tűnhetnék fel, különösen a mi részünkről, ha rá nem mutatnánk arra, hogy a ringek, a kartellek és a trösztök uralják a gazdasági életet, a termelést, a fogyasztást, az ö

f birtokukban vannak a szerszámok, a gépek és az ő kezükben van a gazdasági hatalom, ennek a gazdasági hatalomnak Uberbau-ja, felépít-