Képviselőházi napló, 1927. XIV. kötet • 1928. június 13. - 1928. július 04.

Ülésnapok - 1927-188

'Az országgyűlés képviselőházának 188. következnie a termelési költségek csökkenésének. Az 5 fillérre valói emelés elől nem lehetett kitérni, ennyire emelték volna a gyufa árát a gyárak amúgy is, továbhmienőleg pedig egy fillért engedélyeztem!, ki tudja, mit fog érni ez a fillér, az életet előre látni nem lehet. Nekem az volt a legfontosabb, hogy minden körülmények között biztosítsam a kormánynak azt a jogot, hogy az ár megállapításába beleszóljon. (Helyeslés jobbfelől.) Ha mérlegeljük más szempontból is a mai gazdasági helyzetet, továibbmenőleg nem tudom kiszámitani, — mert matematikailag kiszámítani igen nehéz — hogyha a gazdáközönség megszabadul azoktól az igen terhes kölcsönöktől, amelyek hosszú lejáratúak, sok gazdánál azonban rövid lejáratúak, azonban a kamatláb legalább 10—12% . . . (Esztergályos János: Miért nem fáj a pusztuló kisiparosság és a lerongyolódott munkásság helyzete? Miért nem gondoskodik azokról is?) Abban a pereben, mihelyt ilyen nagy tőke jön be ismét az országba, ennek! mindenki egyformán fogja a hasznát látni. (Propper Sándor: Ezt mondták 1924-ben is, a szanáláskor!) Nem fog-e az ipar is foglalkoztatáshoz jutni, a kisipar és a nagyipar egyaránt? Nem lesz-e jobb a helyzete a kereskedelemnek is, amelyről el kell ismerni, hogy nehéz helyzetben van? (Propper Sándor: Akkor miért hivalkodnak a szanálás eredményével? Liferálni kell az országot a svéd trösztnek!) Ilyen nagy tőke bejövetele az egész közgazdasági élet felfrissülésére vezet. Méltóztassék mindezeket a gazdasági szempontokat mérlegelni. Méltóztassék ezt a törvényjavaslatot elvetni, ha ugy méltóztatik jónak látni, azonban gondolják meg, milyen nagy felelősséget vesznek magukra. Amikor az egyik oldalon azt mondjuk, hogy minden eszközt meg kfell ragadnunk a gazdasági élet alátámasztására és jelentkezik egy hatalmas tőke, amely ezt előmozdítja, (Bródy Ernő: Amelyet ön az indokolásban kigúnyolt!) akkor e felett a javaslat felett nem lehet pálcát törni. (Bródy Ernő: Az indokolásban méltóztatott pálcát törni!) Most visszatöröm a pálcát. Végeredményében itt van egy másik probléma is. Évek óta fáradozom a normális kamatviszonyok megteremtésén. (Helyeslés jóbbfelol. — Propper Sándor: Milyen zsiros állások és zsíros üzletek lesznek ebből!) Nem lesznek. Ha akarnám, lerögzitihetném, mint nagy eredményt, hogy eljutottunk a 9—10%-os kamatlábig. Azonban az egész gazdasági életnek az a kívánsága, hogy pénzügyi téren olyan to^ vábbi lépések történjenek, amelyek még kedvezőbbé teszik ^ezeket a kamatviszonyokat is. Kérdem én, vájjon amikor ilyen nagy tőkeerő jön be az országba, maradhat ez hatástalanul a pénzügyi élet fejlődésére? Nem lesz-e ennek egyik hatása a további tőkeképződés? Nem lesz-e egyik további hatása, hogy kisebb kereslet lesz tőkék iránt? A kisebb tőkekereslet a másik oldalon jobb kamatfeltételeket jelent. Merem állítani azonban, hogy ilyen nagy tőkének bejövetele még toyábbmenőleg is fogja éreztetni közvetett hatását. Két dologgal számolni kell, akár törvény lesz ebből a javaslatból, akár nem. Az egyik az, hogy nem tartom elképzelhetőnek, hogy olyan összeget kapjunk, mel'y a mezőgazdasági többtermelés teljes finanszírozását lehetővé teszi. Ennek további következménye, hogy vagy csak részben oldjuk meg a földbirtokreformot s a többit elhalasztjuk jobb időkre, — amit én a legszerencsétlenebb megoldásnak tartok — vagy pedig sokkal nehezebb pénzügyi feltételek mellett lehetne WÊmm ülése 1928 június16-án, szombaton. 133 csak megoldani a kérdést és számolnunk kell majd azzal, hogy a költségvetésen belül kell ezt megoldani, az állami költségvetésből fog kelleni igen jelentékeny összegekeF erre a célra rendelkezésre bocsátani. De a gazdasági eredmények sem lesznek ugyanazok. Mert lehet az a felfogás is^ hogy egyszerűen kötvények alapján belső tőkékkel kell megoldani a kérdést. De kérdem, mi ennek a gazdasági hatása? Belső tőkével akkor megoldani, amikor tőkeszegény országban élünk, amikor tudjuk, hogy olyan piacot nem kapunk, amely lehetővé teszi ennek a termelésnek a feltétlen elhelyezését, — és mindez 50 év alatt bontakozik ki — engedelmet kérek, akkor ugy állítom fel a kérdést, hogy soha nem volt szükség inkább arra, mint ma, hogy olyan helyzetet teremtsünk a tőkéknek, amelyek bejönnek az országba^ amelyek gyümölcsözők... (Sándor Pál: Amelyért uzsorakamatot fizetünk!) amelyek lehetővé teszik ennek a ma elég nehézségekkel küzdő gazdasági életnek az ismét való megerősödését. Ma igy állitom fel a mérleget, biztos vagyok abban, hogy legalább is Önmagukban, de aki tárgyilagos lesz\ nyiltan is velem fog tartani. Egy cél felé törekszünk, a gazdasági élet megerősödése, a gazdasági egyedek alátámasztása felé, miért ellenzik ezt akkor, amikor akárhogy kutatom, mert objektive egy fillérrel tudom ezt elszámolni, ez hárommilliós terhet jelent, amelynek jövőben való alakulását nem látom. De itt azt hiszem egyéb céljai is vannak a szervezetnek, amennyiben itt is épugy, mint máisutt organizálódini akar. Én biztositottam . a magyar termelést, a magyar munkás sorsát, (Ellenmondások a szélsőbaloldalon.) a magyar fogyasztás érdekeit és megerősitettem a gazdasági életet. Tessék számotvetni a felelősség tudatában... (Propper Sándor: Közbeszól. — Zaj.) Elnök: Propper képviselő urat figyelmeztetem, sziveskedijék csendben maradni. Bud János pénzügyminister: ... mert nekem meggyőződésem az, hogy hosszú idő fog eltelni, amig más módon foglalkozhatunk a földbirtokreform finanszirozásával, de hogy minél nagyobb tőkeerőt adjunk a magyar gazdasági életnek, nem hiszem, hogy bekövetkezzék. A mai nehéz helyzetben azt találom, hogy ez olyan segitő eszköz, amely nagyon meg fogja könnyíteni^ sok más problémának is a megoldását, alátámasztja a mezőgazdaságot és a kisembereket s tulajdonképen egy szebb jövőnek nézhetünk elébe. Mindezek alapján kérem méltóztassék ezt a javaslatot elfogadni. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. — Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor: Legalább ne legyenek cinikusak!) Elnök: Propper Sándor képviselő urat rendreutasítom. Rassay Károly képviselő ur a házszabályok 205. §-ának c) pontja alapján kért szót a házszabályok 132. §-ának megfelelő alkalmazása érdekében. A képviselő urnák az idézett szakasz utolsó bekezdése alapján megadom a szót. . Rassay Károly: T. Képviselőház! Igen sajnálom, hogy a Ház az előbbi szenvedelméé jelenet következtében kénytelen volt tanácskozását megszakitani. A pénzügyminister" ur azonban épen az előbb igazolta azokat az aggodalmakat, amelyek ezt az ellenállást és elkeseredést ezen az oldalon kiváltották. Én természetszerűleg szigorúan... ragaszkodóin a 20*