Képviselőházi napló, 1927. XIV. kötet • 1928. június 13. - 1928. július 04.
Ülésnapok - 1927-188
124 Az országgyűlés képviselőházának : nyozni voltam bátor, hogy az Amerikába kiszakadt magyar véreink önkéntes biztositás utján biztosíttassak magukat, evvel a korhatárt 50 évben indítvány óztam. A t. Ház ezt annakidején igy is fogadta el. Később a tárgyalások során a minister ur a szociáldemokrata párt és más szónokok megnyilvánuló óhajaira hajlandó volt hozzájárulni, a t. Ház pedig olyként szavazta meg, hogy az önkéntes biztositás korhatára 50 év helyett 55 év legyen. Tehát szükség van arra, hogy a 16. §-ban. ez a kitétel 50-ről 55-re változtatta»sék át. (Helyeslés.) Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az előadó ur által beterjesztett bizottsági javaslatot elfogadni 1 ? Igen, vagy nemi? (Igen.) A Ház az előadó ur által beterjesztett bizottsági javaslatot elfogadta. Most pedig következik a törvényjavaslatnak harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék a törvényjavaslatot harmadszori szövegben felolvasni. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa a javaslatot J: Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatik-e az imént olvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadta s azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a felsőházhoz teszi át. (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) Elnök: Napirend szerint következik Pakots József képviselő ur mentelmi jogának megsértése tárgyában a mentelmi bizottság jelentésének folytatólagos tárgyalása. Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan szólni; a szó az előadó urat megilleti. Rubinek István előadó: T. Képviselőház! Mint a mentelmi bizottság előadója, természetszerűleg kénytelen vagyok fentartani a mentelmi bizottság jelentését és kénytelen vagyok ahhoz ragaszkodni. Tekintettel azonban arra, hogy magam iis meggyőződtem arról, hogy a Ház, eddigi gyakorlatának Zsitvay t. képviselőtársam indítványa teljesen és mindenben megfelel, nincs elvi kifogásom az ellen, hogy Zsitvay t. képviselőtársam indítványa elfogadtassák. Elnök: Szólásjoga többé senkinek nem lévén, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. (Bródy Ernő: A kérdés feltevéséhez kérek szót.) A képviselő urat a szó megilleti. Bródy Ernő: T. Képviselőház! Kérem a határozatképesség megállapítását. Elnök: Minthogy a Ház nyilvánvalóan határozatképtelen, az ülést 10 percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Következik a határozathozatal Pákots József képviselő ur mentelmi ügyében. Mielőtt erre áttérnénk, meg kell említenem a t. Háznak, hogy a szóban levő jelentésnek folyó évi március 9-iki ülésünkön való tárgyalása során Zsitvay Tibor képviselő ur egy indítványt adott be. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék ezt az indítványt felolvasni. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa): »Inditvá8. ülése 1928 június 16-án, szombaton. nyozom, hogy a mentelmi bizottság javaslatában előforduló e szavak helyett »a megtorló lépéseket tegye meg«, a következő kifejezés tétessék: »az ügyet vizsgálja meg és az intézkedéséről tegyen a Háznak haladéktalanul jelentést.« Elnök: T. Ház! Zsitvay Tibor képviselő urnák ez, az indítványa a mentelmi bizottság javaslatával ellentétben áll, ezt az indítványt tehát a bizottság javaslatával szembeállítva bocsátom szavazás alá. Kérdezem: méltóztatnak-e a mentelmi bi- . zottság javaslatát elfogadni, szemben Zsitvay Tibor képviselő ur indítványával, igen, vagy nem? (Nem!) Ennélfogva tehát a Ház a mentelmi bizottság javaslatát nem fogadta el és igy Zsitvay Tibor képviselő ur indítványát jelentem ki elfogadottnak. Napirend szerint következik az Országos Pénzügyi Tanács megszüntetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó! Temesváry Imre előadó: T. Ház! Az országnak a háború és a forradalmak után bekövetkezett rendkivül súlyos pénzügyi helyzetében az első nemzetgyűlés az 1921 : V. tc.-kel megalkotta az úgynevezett Pénzügyi Tanácsot. Ennek az intézménynek egyik célja az volt, hogy az akkori pénzügyminister által előterjesztett és az állam pénzügyeinek rendezése szempontjából szükségessé vált törvényeknek, valamint a vagyonváltságról szóló törvényeknek végrehajtásánál a pénzügyi kormányzat mellé egy olyan pártatlan szerv alakíttassák, amely a pénzügyministernek e nagyfontosságú kérdések keresztülvitelében segítségére szolgál. (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) A vagyonváltságról szóló 1921 : XV. és XLV. te. ugyanis a magángazdasági életbe olyan mélyen nyúlt bele, hogy ezeknek az intézkedéseknek végrehajtását nem lehetett kizárólag a pénzügyi kormányzatra avagy pedig a közigazgatási bíróságra bízni, már azért sem, mert hiszen ezeknek a kérdéseknek elbírálásánál sok esetben méltányossági álláspontra kellett helyezkedni. Második célja a Pénzügyi Tanács megalakításának az volt, hogy az ország pénzügyeinek rendezésénél és az ezekre vonatkozó törvényeknek végrehajtásánál a pénzügyministert, az akkori pénzügyi kormányzatot támogassák a magyar állam közéletében szereplő olyan személyek, akik ezekben a kérdésekben teljes jártassággal birnak. Tudvalévő, hogy a vagyonváltságtörvényre felépített szanálás abban az időben eredményre nem vezetett. Ennek következtében szükséges volt, hogy az államháztartás hiányai fedezetlen bankjegyekkel elégíttessenek ki és igy a Pénzügyi Tanácsra ruháztatott az a feladat, hogy időnkint az Állami Jegyintézetből a szükséges összegeket felvegye és meghatározza azokat az összegeket, amelyek az államháztartás egyensúlybahozatalára mindenkor szükségesek. Már az eredeti törvény ezt a Pénzügyi Tanácsot ideiglenes jellegűnek deklarálta és ki volt mondva, hogy amidőn annak szükségessége tovább már fenn nem forog, ez önmagától meg fog szűnni. A Pénzügyi Tanács maga kimondotta egyik ülésén már 1923 végén, hogy többé nincsen szükség a Pénzügyi Tanács működésére. Kállay Tibor pénzügyminister szintén magáévá tette ezt a felfogást, különösen akkor, amikor már megindultak az eljárások a külföldi kölcsön felvétele és a szanálási törvény megalkotása iránt, amikor
