Képviselőházi napló, 1927. XIV. kötet • 1928. június 13. - 1928. július 04.
Ülésnapok - 1927-187
118 Az országgyűlés képviselőházának . vizsga letételénél, azonban a vizsga alól szerintem egyetlen tisztviselőt sem szabad felmenteni. Szükség van erre az intézet adminisztrációja és munkabeosztása szempontjából. Nem lehet ennél az intézetnél behozni a ministeriumoknál követett munkabeosztási rendszert. Nem lehet az, hogy a számvevőség vagy a könyvelés ép olyan nagy munkakört kapjon, mint a ministeriumoknál, mert ez a rendszer nehézkessé és bürokratizmussá teszi a közigazgatást, az ügyek intézését. Minden ügyet az ügyosztályban kell elintézni, a számvevőségre és a könyvelésre csak a feljegyzés és a bírálj t tartozzék. Én bizom benne, hogy Drehr államtitkár ur a minister úrral együtt jól fogja megszervezni az intézet adminisztrációját és munkabeosztását. Ne értsen félre engem az államtitkár ur abban a tekintetben, mintha én neki csak ezt a szerepet juttatnám. Tudom én nagyon jól, hogy e törvényjavaslat megszületésének útját is taposta az államtitkár ur és emellett ugy idejéből, mint tudásából a törvényjavaslat elkészítésére sokat áldozott. Egyébként bizom abban, hogy a társadalombiztosítási vizsgát is ugy fogják a minister úrral együtt megszervezni, hogy az minden tekintetben javára fog válni a Társadalombiztosító Intézetnek, javára fog válni abból a szempontból is, hogy kiküszöböli az Országos Munkásbiztositó Intézetnél ma domináló bürokratizmust és a bürokratizmus helyébe majd az ottani nagy tisztviselői karnak szivét és lelkét fogja bevinni. Ezeket voltam bátor az igen t. minister ur figyelmébe ajánlani. Elnök : Szólásra következik ? Gubicza Ferenc jegyző : Szilágyi Lajos ! Szilágyi Lajos : T. Képviselőház ! Az iránt kérek a minister úrtól felvilágositást, hogy ez a társadalombiztositási szakvizsga, amelyet ő mindenkitől követel, aki tőle kinevezést, kér a fogalmazási szakon, vizsga lesz-e egy tanfolyam előzetes hallgatása nélkül, vagy pedig vizsga lesz-e egy tanfolyam kötelező hallgatása után. Utóvégre, ha megszavazunk egy ilyen szakaszt, mégis felvilágositást kérünk. Megszavazzuk, hogy társadalombiztosítási szakvizsgát kell tenni és halvány fogalmunk sincs arról, hogy ez a szakvizsga milyen méretű lesz, hogy ennek a szakvizsgának mik lesznek a tárgyai, hogy milyen széles mederben állítják vizsga elé azokat, akik kinevezésért folyamodnak. Szóval a legteljesebb tájékozatlanságban vagyunk. Én tehát felvilágositást kérek, hogy ha engem holnap megkérdez egy választópolgárom, hogy erre a társadalombiztosító vizsgára hogyan készüljön, választ tudjak neki adni, meg tudjam neki mondani, hogy tanszék létesül-e valahol, talán az egyetemen, szóval útba tudjak igazítani mindenkit, arra nézve, hogy mi az, amit én a mai napon megszavaztam. Másik megjegyzésem Bárdos képviselőtársam indítványára vonatkozik. Én a képviselő urnák ezt az indítványát teljesen jogosnak és indokoltnak tartom. Utóvégre máról-holnapra felállítani egy ilyen határt, hogy csak szakvizsgásokat akceptálok, hogy szakvizsga nélkül senkit sem akceptálok, amikor ezen a téren gyakorlati emberek vannak, akik már kitűntek a szociális biztositás terén eddig is; ezektől szakvizsga letételét kérni — majdnem azt mondhatnám — teljesen feleslegesÉpen ezért támogatom az ő indítványát és a magam részéről is kérem, méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy a népjóléti minister ur felhatalmazást kapjon kivételek megtételére mindazoknál, akik a szociálpolitika elméleti vagy gyakorlati terén eredményesen működtek ezideig. 7. ülése 1928 június 15-én, pénteken. Egyébként természetesen a szakasz eredeti szövegét elfogadom. Elnök : Kivan még valaki szólni ? Rothenstein Mór képviselő ur kíván szólni. Rot he ti stein Mór : T. Képviselőház! Bár nem szándékoztam ehhez a szakaszhoz felszólalni, de meglepetéssel vettem, hogy Strausz igen t. képviselőtársam Bárdos t. képviselőtársunk indítványa ellen igyekezett érvelni. Ha valamely tér, akkor a szociálpolitikai tér az, ahol nem lehet ragaszkodni ahhoz, hogy csak azok hivatottak ilyen szociális intézetnél, mint tisztviselők, akár alacsonyabb, akár magasabb fokban közreműködni, akik diplomával f rendelkeznek, illetőleg egy szakvizsgát végigélveztek. Az a szakvizsga nem éri el azt a célt, amelyet Strausz képviselőtársunk el akar érni. Azt mondta, azért kell vizsgázni, hogy a bürokrácia ne legyen. (StrauszIstván: Nem !) De azt méltóztatott mondani, hogy ne az legyen, ami ma van, a bürokráciának túltengése, hanem a vizsga által ennek szűkebb térre való szorítása fog bekövetkezni. Én meg azt mondom, hogy ellenkezőleg, épen a bürokrácia lesz az, amely ilyen vizsga által hasznot húzhat. A szakasz nem imperative mondja azt, hogy nem kell szakvizsga, hanem amennyiben a mindenkori népjóléti minister azt fogja látni, hogy van egy tehetséges ember, aki a szociálpolitika tekintetében tehetség, (Strausz István: Leteszi ezt a vizsgát !) csak azért, mert az nem szak vizsgázott, ne lehessen ebbe a pozícióba juttatni. (Strausz István: Lehet! Nem kell jogot végezni vagy érettségit tenni! Nem a szakvizsga a fő!) Én érthetőnek tartom azt, ha azok a férfiak, akik diploma felett rendelkeznek, nem akarnak odaengedni senkit (Strausz István : Ez nem zárja ki !) és hermetikusan el akarnak zárkózni, hogy oda más el ne jusson. Én ezt mind érthetőnek tartom, de a parlamentnek nem szabad, hogy ez legyen az elgondolása, hanem amikor ugy látjuk, hogy valamely ügynek ezáltal hasznot tudunk hozni, igenis abszolút maradi intézkedés volna az, ha kimondanók, hogy ide pedig olyan embert nem szabad beengedni, aki nem vizsgázott. Épen ezért ajánlom Bárdos Ferenc képviselőtársam indítványát elfogadásra. Elnök : Kivan valaki szólni % (Nem !) Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom. A népjóléti minister ur kivan nyilatkozni ! Vass József népjóléti és munkaügyi minister : T. Ház ! A szakvizsga előtt természetesen megfelelő előkészítő tanfolyamokról, később pedig a kérdés alaposabb megvalósítása céljából külön egyetemi tanitás lehetőségéről kell gondoskodnia a kormánynak. A szakvizsgái tanfolyamnak, illetőleg az előkészítő tanfolyamoknak anyagára vonatkozóan alig kell külön közléseket tennem, mert hiszen magától értetődő, hogy elsősorban azokat a szakismereteket kell közölnie, amelyek az intézmény belső adminisztrációjával, céljaival, általában a társadalom-biztositó intézetre bizott szociális kérdések kezelésével kapcsolatosak. Azonfelül, illetve azokat megelőzőleg általános szociálpolitikai ismereteket kell közölnie, szóval képesítenie kell a reális munkára, amelyet kinek-kinek benn az intézményben kell végeznie. Ami illeti most már azt a felhangzó óhajt, hogy a képesítés alól a minister kapjon felmentési felhatalmazást, tisztelettel kérem, méltóztassék vagy visszavonni az erre vonatkozó indítványt, vagy a t. Háznak méltóztassék ezt mellőzni, mert az 1883. évi kvalifikacionális törvény értelmében a ministernek ez a joga megvan, sőt már gyakorlatba is vettem a _ különböző kineve-
