Képviselőházi napló, 1927. XIV. kötet • 1928. június 13. - 1928. július 04.
Ülésnapok - 1927-186
Àz országgyűlés képviselőházának 186. dolgozik, ott már b«dobja korlátozás gyanánt a «20%» számjegyet (Zaj balfelől) Kérném beszédemnek tiz perccel való meg" hosszabbítását. (Helyeslés.) Elnök : A képviselő ur tiz percnyi meghosszabbitást kivan. Kérdem a t. Házat, méltóztatik e ehhez hozzájárulni 1 (Igen !) A Ház a meghosszabbítást megadja, a képviselő urnák tehát még tiz perc áll rendelkezésére. Szilágyi Lajos : A harmadik pontnál azonban, ahol a törvényjavaslat azt mondja, hogy az intézeti járuléktartalékalapok vagyona (olvassa) : «az intézet tulajdonába levő, kellő jövedelmet hajtó tehermentes bérházakba, munkás- és tisztviselőházakba, úgyszintén e törvény rendelkezései alapján járadékot élvező egyének ellátásos elhelyezésére alkalmas épületekbe, végül ilyen házak építési céljaira folyósított jelzálogkölesönökbe» befektethető, — már jön a pénz ügyministeri ceruza s a pénzügy minister ur ezt 20°/«-ra csökkenti, ami annyit jelent, hogy a rendelkezésre álló 3900 milliárd koronából — nem győzöm a számjegyeket hangoztatni — legfeljebbb 400-450 milliárd fordítható ezekre a célokra. Tisztelt Képviselőház ! Látjuk, hogy minő óriási különbség van a Társadalompolitikai Társaság előtt fekvő szöveg és e szöveg között. Nem tudom, vájjon nem végzett-e hiábavaló munkát mindenki, aki résztvett ezeken az ankéteken, nem vonulnak-e fel hiába t. képviselőtársaim oly gondosan előkészített szervezettséggel és javaslatokkal, mint ahogy látom, hogy mindannyiuknál gondosan elő vannak készítve a javaslatok. Nem tudom, hogy nem hiábavaló-e a minister ur minden jóakarata ; nem tudom, nem hiábavaló-e Kovrig tanár ur minden zsenialitása és Dréhr államtitkár ur minden munkássága is, ha a pénz felett, amely mindehhez egybegyűlik, s amely felett hivatva lettek volna rendelkezni, a pénzügyminister ur, majd Szabóky államtitkár ur, vagy nem tudom ki fog rendelkezni. Mindenki fog rendelkezni, csak nem azok, akik a társadalombiztosítást Magyarországon megalapozni, megteremteni, vezetni hivatottak T. Képviselőház! Érdemes visszagondolni arra a szövegre, amely előttünk volt, a törvény javaslat eredeti szövegére, ahol gyümölcsöző elhelyezésről beszélt a népjóléti minister ur. És amikor irányelveket akart csak a törvénybe iktatni a gyümölcsöző elhelyezés tekintetében is, ezt ezzel kezdte (olvassa) : «A járuléktartalékalapok mindenkori vagyonának legfeljebb 0*4 részét az e törvény által biztosításra kötelezettek munkaadói által munkásés tisztviselői családi házak építése céljából felvett, kamatozó törlesztéses kölcsönök kötvényeiben, továbbá állandó bérjövedelmet hajtó és tűz esetére teljes forgalmi értékére biztosított belföldi munkásés tisztviselői családi házakra telekkönyvileg első helyen bekebelezett, kamatozó jelzálogkövetelésekbe vagy intézeti tulajdonban levő, bérjövedelmet hajtó és tűz esetére teljes forgalmi értékéig biztosított munkás- és tisztviselői családi házakba kell elhelyezni.» Méltóztatnak látni, már ennek a törvényjavaslatnak a szövege mennyivel alaposabb, mennyivel komolyabb, mennyivel szebb! Itt ráismerünk Kovrig egyetemi tanár ur ceruzájára, szövegére, fogalmazására és a népjóléti minister ur lelkéből kicsillámló szociális érzékre, amely minden egyes felszólalását jellemzi. Már az 1. § is ezt bizonyitja. Viszont ezzel nem akar ministeri omnipotenciát, mert hiszen önmaga kezét meg akarja kötni annyiban, hogy r 0'4 részét a járulékalapoknak forditaná erre a célra. A 2. bekezdés szerint (olvassa) : «A járulék-tartalékalapok mindenkori vagyonának legfeljebb 0*2 részét szabad az Intézet tulajdonában levő, a járuléktartaKÉPVISELÖHAZI NAPLÓ. XTV. ülése 1928 június 14-én, csütörtökön. 95 léknak hasznothajtó házi ingatlanokba, továbbá e törvény rendelkezései alapján járadékot élvező egyének ellátásos elhelyezésére alkalmas otthonszerű épületekbe fektetni. Ez megint olyan szöveg, amely abszolút helyes, korrekt, s amely ellen nem is szólalt fel a hosszas vitatkozás során sem a munkásérdekeltségek, sem a munkaadói érdekeltségek közül senki, és nem szólalt fel a nagy nyilvánosság előtt senki. Ellenben a nagy nyilvánosság elől elbújva a háttérben, a kulisszák mögött érvényesült valami előttem ismeretlen befolyás, amely ezt a nagy nemes célt, ezt a korrekt gondolkozást megbuktatta és ide, a törvényhozás elé egy teljesen haszontalan, teljesen célját tévesztett — goromba kifejezéssel élve, — teljesen komisz szöveget terjesztett. (Malasits Géza : Megvan annak az oka, hogy miért! — Kabók Lajos: Kell a páncélautókra a pénz!) Nem lehet eléggé hangoztatni ennek a szakasznak a fontosságát. Apellálok a t. többség belátására ; van idő reá, nem késő. (Rothenstein Mór : Idő van, csak bátorság nincsen !) Egészen bizonyos, hogy az eredeti elgondolás a helyes, Egészen bizonyos, hogy belül egyikőnk sem lelkesül azok iránt az értékpapírok iránt, amelyeket pupilláris értékpapirpknak szoktak nevezni. (Ugy van! Ugy van! balfelől. — Dabasi-Halász Móric: Köszönjük!) Nincs itt olyan képviselőtársam, aki ne igy érezne, és legalább akkor, ha magánérintkezésben egymással beszélgetünk, egyek vagyunk ebben a kérdésben. Méltóztassék meggondolni, hogy minő öngyilkosságot követünk el, ha ennek az irtózatos nagy összegnek 80%-át értékpapírokba akarjuk befektetni! (Ugy van! Ugy van! a balés szélsőbaloldalonj Melyik képviselőtársam az, aki ma értékpapírokba fekteti be a saját pénzét vagy vagyonát ? (Strausz István : Melyik minister?) Ujjal mutogatnának közülünk bárkire, akiben valami ellenálhatatlan szenvedély kapna lábra, hogy értékpapírokba fektessen be valamit. (Bárdos Ferenc : Gondnokság alá helyeznék!) Lámpával kellene keresni ilyen valakit, aki értékpapírokba fektet be valamit. És itt van, megszavazunk egy úgynevezett társadalombiztosítást, szavazataink folytán össze fog gyűlni négy év folyamán 150 millió pengő, vagyis — minthogy milliárdokról és billiókról beszélek — majdnem két billió korona és ezt a majdüem két billió korona Összeget legnagyobb részében, 80%-át illetőleg értékpapirokba'akarja a pénzügy minister ur befektetni. Nem szabad ezt megcsinálni, ez olyan kérdés, ahol szembe kell szállani a pénzügyministeriumból kiinduló ezzel az akarattal, mert ha ezt nem tesszük meg, akkor megbuktatjuk az egész törvényjavaslatot és ha itt nem sietünk az eredeti szöveg feltámasztásával a népjóléti minister ur segítségére, akkor hiábavaló volt itt a paragrafusok százait összeírni és hiábavaló volt itt annyi sok jóakarat, jószándék, talpraesett és okos felszólalás, mert ezek mind megbuknak. Kérve kérem összes képviselőtársaimat, hogy az utolsó percben is fontolják meg ennek a kérdésnek jelentőségét és a szakasz ujabb szövegezésével, vagy nem tudom, pártközi értekezlettel, vagy az ülés felfüggesztésével, vagy egy rögtönzött tanácskozás létesítésével az utolsó pillanatban méltóztassanak megakadályozni ezt a szerencsétlen elgondolást, mert különben odaveszett ennek a törvényjavaslatnak minden haszna. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő letelt, a vitát megszakítom és előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, 14