Képviselőházi napló, 1927. XIII. kötet • 1928. május 21. - 1928. június 12.

Ülésnapok - 1927-173

36* Az országgyűlés képviselőházának a föídmivelő nép ezzel összefogott, hogy harcot indítson az elnyomó nagybirtokosok ellen. Heves megyében Mayer János barátom épen Károlyi Mihály ellenjelöltje volt, s a sors különös játéka következtében harminchat szavazattal győzött Károlyi Mihály. Ha akkor Mayer János győzött volna. Károlyi Mihály talán nem is állana a forradalom élén. Károlyi Mihály kiszabadította magát a légkörből, amelyben született, s az ország politikai örvényében mindnyájunk élére állt. Károlyinak győznie kellett, mert reá misszió várt Magyarország történetében. Mindenkinek, aki állandósítani akarja a forradalom vívmányait, itt a helye közöttünk. Nem elég a forradalom hívének lenni, azt be is kell bizonyítani. A forradalom vívmányai komoly veszélyben forognak, mindenkinek kötelessége cselekedni és a forradalom szolgálatába állani. Aki ezt nem teszi, abba a gyanúba keveredhetik, hogy ellenség. Én sohasem lehetek más, mint forradalmár, hiszen én szólaltattam meg a föld forradalmát az osztályparlamentben.« Ezt mondotta nagyatádi Szabó István Mayer János mélyen t. föidmivelésügyi minister ur asszisztálása mellett. Én csak be akartam bizonyitani, hogy a parasztdemokráciának odavágása mifelénk nem volt jogosult. Csak azt akartam bizonyitani hogy a kisgazdapárt nem áll meg a maga követelése mellett, mint azt annakidején vezéreivel kitűzte. A kisgazdapártnak a titkos szavazati jogot velünk együtt kellene követelnie. A kisgazdapártnak akkor, amikor emberi jogokról van szó, nem volna szabad hallgatnia. A kisgazdapártnak léte és programmja szoros összefüggésben van minden emberi joggal és itt azt látjuk, hogy az egységespártban helyetfoglaló kisgazdapártiak a, titkos^ szavazati jog és az emberi jogok megvédése érdekében semmit a világon nem tesznek és támogatnak egy olyan rendszert, amely a titkos szavazati jogot elaltatta. Legyen szabad nekem, mint aszfaltdemokratának, a mélyen t. kisgazdapártot emlékeztetni és figyelmeztetni programmjára, vezérének cselekedeteire, legyen szabad nekem emlékeztetni arra, amit ígértek, emlékeztetni arra, hogy a múltban milyen szerepet játszott, emlékeztetni arra, hogy mit mondott ő, hogy a nagybirtok elleni küzdelemben támadt fel, vértelenül és fegyvertelenül lett forradalmár, és emlékeztetni arra, hogy mindezekből a jogokból ő semmit sem kivan, iianem támogatja azt a rendszert, amely nem jogokat ad, hanem csak a jogot elveszi és elkobozza, a véleményeket elfojtj EL, M szabadságot leigázza, támogatja azt a jogfosztó rendszert, amely a kormány cselekedeteiben nyilvánul. Igenis, ez visszaesés, a jobbágysághoz való közeledés, mert az a különbség van a mai helyzetben, hogy ma nemcsak falusi jobbágyok vannak, városi adófizető jobbágyok, mert az. összes szabadságjogok közül Magyarországon már csak egy maradt meg: az adófizetés szabadsága. Ezen a ponton nem kérdezik a vallást, nem kérdezik a foglalkozást, mert amikor adófizetésről van szó, akkor a jogegyenlőség a legmagasabb Csimborasszóját éri el, csak amikor jogokról van szó, ott különböztetnek az emberek között, ott tesznek különbséget első- és másodosztályú polgárok között visszamenőleg, felmenőleg, foglalkozás szerint, úgyhogy ez a jogegyenlőtlénségnek gondolata átmegy ennek a rezsimnek minden pénzügyi intézkedésébe is. Majd rá fogok mutatni arra, hogy mit kezdeményeznek most a hadikölcsön úgynevezett károsultjaival, • itt is milyen osztályrendszert, milyen jogegyen173. ülésé Ï928 ma jus 22-én, "kedden. lőtienségi rendszert akarnak bevezetni, amelylyel különbséget akarnak tenni az emberek között. A régi feudális világot akarják visszaállitani monopóliumokkal, privilégiumokkal... (Farkas Elemér: Ez csak túlzás, kérem, hogy a hadikölcsön karitativ valorizálása osztályrendszer szerint történik!) — Rögtön meg fogom magyarázni! Mert meg van romolva az agyrendszerük, mindenütt csak különbséget akarnak tenni, és a jogegyenlőséget az egész vonalon, politikai, gazdasági, minden vonatkozásban félreteszik. Méltóztassanak megengedni, hogy itt rögtön szóbahozzam ezt a hadikölcsön dolgot, amely ebben a törvényjavaslatban foglaltatik. Ebben a törvényjavaslatban szó van, amint mondja a javaslat, »a háború anyagi károsultjainak támogatására különböző rendszabályokról«. Szó van itt arról, hogy aki 10.000 korona hadikölcsönt jegyzett, az részesül — abban az esetben, ha nincs 1200 pengő évi jövedelme — 20.000 koronáig havi 18, 20.000 koronán túl 30.000-ig havi 25, 50.000-ig havi 35, 50 és 100.000 között havi 40, 100.000 koronán túl havi 50 pengő segélyben, vagy — amint most kitalálták, nem segélyben, hanem — .támogatásban. Ez az óriási különbség csak a két elnevezés között van meg. (Mándy Samu: Szilágyi Lajos kívánságára, az ellenzék kivánságára változtatták meg ezt a szót.) Mármost ez a protekciónak megint a legtágabb ajtót nyitja meg, mert a tárcaközi bizottság véleménye alapján megint a minister elé kerül az ügy és a minister az eset körülményei szerint birál ja meg, hogy azoknak, akiknek még e megállapítás szerint is minden feltételük megvan, megadja-e vagy ne adja meg. Szóval ugyanolyan habitusú, ugyanolyan rendelkezésű emberek között ismét jogegyenlőtlenségi teóriát állítanak fel, és a minister legmagasabb önkényétől, tetszésétől, szeszélyétől és jókedvétől teszik függővé, hogy ki részesül e támogatásban. De szót emelek a támogatásnak ilyenformán megvalósított gondolata ellen is. Miért csak a 10.000 koronán felülieket akarják támogatásban részesíteni? Hiszen azok a legkisebb számban vannak! (Szilágyi Lajos: Ugy van!) Be fogok mutatni egy összeállítást, amelyből kitűnik az, hogy 10.000 koronán felüli hadikölcsönzők sokkal kisebb számban vannak, mint a 10.000 koronán aluliak. Sándor Pál igen t. képviselőtársam összeállította a négy hadikölcsönjegyzés összefoglaló statisztikáját a kompasszból,. tehát hiteles adatokból. Ezekből megállapította és előadta a következő adatokat, amelyeket én most megismétlek: 50 koronán alul jegyeztek a négy jegyzés alkalmával: 44.000-en, az első jegyzés alkalmával, —csak kerek számokat mondok — a második jegyzésnél 10.000-en, a harmadik jegyzésnél 18.000-en, a negyedik jegyzésnél 27.000-en, összesen tehát 101.000-en, 10O koronát jegyeztek 258.000-en. 150 koronát jegyeztek 165.000-en, 1000 koronát jegyeztek 275.000-en, 2000 koronát jegyeztek 242.000-en. Ha összeadom csak ennek a négy jegyzésnek eredményét, 10.000 koronán alul jegyeztek 1,041.439-en. Ezt a számot legalább kétszeresen kell számításba venni, mert az illetők kétszeresen, esetleg háromszorosan érdekelve vannak családtagjaik által. Elmondhatom, hogy ezekben a 10.000 koronán aluli jegyzésekben milliókról van szó. Ha ezzel szemben nézem, hogy 10.000 koronán felül hányan jegyeztek, akkor a következő számadatokat állapitom meg. 10.000 koronán felül jegyeztek az első jegyzésnél 12.000-en, a második jegyzésnél 13.000-en, a harmadik jegyzésnél 21.000-en és a negyedik jegy-