Képviselőházi napló, 1927. XIII. kötet • 1928. május 21. - 1928. június 12.

Ülésnapok - 1927-180

Az országgyűlés képviselőházának 180. ülése 1928 június 5-én, kedden. 291 vagy az átlagos napibérnek teljes összegében a terhesség utolsó hat hetére. Gyermekágyi segély a szüléstől kezdve hat héten át a tényleges javadalmazás napi átlagának, vagy átlagos napibérének teljes Összegében. Szoptatási segély a gyermekágyi segély megszűnése után 12 héten át napi 60 fillér összegben. 12-szer. Szükséges szülészeti kezeltetés, gyógykezelés stb. Megjegyzein még, hogy az orvosi kezelés, a gyógyszerellátás, gyógyászati segédeszköz, gyógyfürdősegély és a kórházi és szanatóriumi ápolás, ezek a segélyek a családtagoknak is járnak egy évi időtartamra. (Propper Sándor: Ez a szervezkedés eredménye, a szolidaritás eredménye! A munkásság maga teremtette meg magának!) 13. A temetkezési segély az elhalt biztositott tényleges javadalmazása napi átlagának vagy átlagos napibérének iharmmcszoros öszszegében. 14. Temetkezési segély családtag elhalálozásakor a biztositott tényleges javadalmazása napi^ átlagának, vagy átlagos napibérének 20%-át meg nem haladó összegben. Ezt kapja egy ipari munkás és ezt a »nesze semmi, fogd meg jól«-t kapja egy agrárállamban a mezőgazdasági munkás. Nézzük most meg a balesetbiztositást. A mezőgazdasági munkások közül kizárólag csak &

r gazdasági cselédek és az úgynevezett gazdasági kézimunkások esnek biztositási kötelezettség alá. A biztositott halála esetén az orvosi kezelést, gyógyszerek, kötszerek, műszerek árát a pénztár űzeti. Ha a munkaképtelenség egy hétnél hosszabb ideig tart, a pénztártól legfelr jebb 10 héten át napi segélyt, kap, — tehát csak 10 hétig — azon túl pedig járadékot a munkaképtelenség, illetőleg a munkaképesség csökkenésének tartamára. Gazdasági cselédek 1—3 hétig a munkaadóktól kapnak ellátást és járadékra csak ennek az időnek elteltével van jogosultságuk. Járadékot azonban csak az a sérült kap. akinek munkaképességcsökkenése legalább is 25%. Ha egy munkás élveszti mindkét kezét, egy mezőgazdasági munkás, akkor ugy tudom, jelenleg 24 pengőt kap havonként; ha szemét elveszti, akkor 6 pengőt. Ezek az, esetek igen kirivóak. Ha a biztositott baleset következtében meghal, hátrahagyott családja egyszersmindenkorra szóló segélyt kap. A földmivelésügyi minister ur az 1922 :

1. tcikkben felhatalmazást kapott arra, hogy a balesetbiztositásra kötelezett gazdasági munkások segélyét rendelettel szabályozza. Az 1912 : VIII. te. szerint a járadék teljes munkaképtelenség esetében és annak tartamára évi 240 korona volt, ugyanakkor, amikor az ipari balesetbiztositást)

an teljes munkaképtelenség esetében az évi járadék 1440 korona volt. Világos tehát, hogy több, mint 1200 korona volt már akkor is r a segély és mar a 10%-ot meghaladó munkaképesség csökkenése esetében is megnyilt a járadékra való igényjogosultság, mig a másiknál csak 25%-nál. Az 1912 : VIII. tcikk szerint a baleset következtében elhalt biztositott hátrahagyott családja egyszersmindenkorra szóló segélyül 400 koronát kapott, amely 2—5 gyermek hátrahagyása esetében fejenként 100, hat gyermeknél 800 koronáig emelkedhetett. Ezzel szemben az ipari biztosításban az üzemi baleset következtében elhalt biztositott családtagjai járadékot kapnak, amelynek egy évi összege elérheti az 1440 koronát; jelenleg pedig, 1928 január 1-től kezdve a baleset következtében elhalt biztositott hozzátartozóinak évi járadéka 400 pengő, így néz ki a mezőgazdaság. Ezzel szemben nézzük meg az ipari miunkásságot. Baleset esetén kap orvosi gyógykezelést, gyógyszereket, gyógyfürdőket, szükséges gyógyászati segélyeket, táppénzt a gyógykezelés befejezéséig, mégpedig az első tiz héten >a betegségi biztosítás szerint járó mértékben, azon túl pedig a sérült tényleges javadalmazása napi átlagának, illetőleg átlagos napibérének 75 százalékában. Ezt sem sokallom, hanem, inkább keveslem. Azután van járadék a táppénzsegély megszűnésétől kezdve a keresőképtelenség, illetőleg a keresőképességcsökkenés tartamára. Továbbá van özvegyi járadék, amely az elhált beszámitható évi javadalmazásának 20%-a* teljes árva járadék, amely az elhalt beszámitható évi javadalmazásainak 30%-a, fél árvajáradék, amely az elhalt beszámitható évi javadalmazásának 15%-a, a szülők és nagyszülők járadéka, amely együttesen 20%-a az elhalt beszámitható évi javadalmazásának. Mezőgazdasági téren a szülők, nagyszülők kegyelemkenyéren vannak, az öreg munkás ko! dus kény eret eszik, koldulni megy, vagy kegyelemkenyéren él. Ez a helyzet tovább igy fenn nem tartható. (Gál Jenő: Bizony nem!) Az öregségi és rokkantsági biztositás, amelyet most tárgyalunk, a mezőgazdasági munkásokra vonatkozólag ugy néz ki, hogy ezeknek a biztositási ágaknak kötelező hatálya a mezőgazdasági munkásság részére létesitve nincs. Lehetséges azonban a rokkantság, öregség és halál esetére szóló önkéntes biztositás az országos gazdasági munkáspénztárnál, amely az Összes intézmények közt a legvérszegényebb Magyarországon. Ezt a biztositást akár a munkás maga, akár pedig az ő javára, nevezetesen jelenlegi gazdasági cselédje javára a munkaadó is létesítheti. Ez a biztositási ág azonban általában nagyon kismértékben érvényesül a gyakorlatban. Hogy az ipari munkásság mit kap a mezőgazdasággal szemben öregség és rokkantság esetére, azt hiszem azt nem kell részletesen most itt kifejtenem, az előttünk fekvő javaslatból kitűnik, amely a mai körülmények között, az ország mai súlyos helyzetében minden tekintetben feltétlenül kielégítő. Ami pedig az ipari betegségi biztositást illeti, itt az általam feljegyzett adatok szerint a következő gyógy intézmények vannak: központi rendelő, központi fogászati rendelő, hidegvizgyógyintézet, a pestszentlőrinczi munkáskórház, az Uzsoki-utcai 400 ágyas modern munkáskórház, a balatonkenesei, télen-nyáron üzemben tartott munkásszanatórium szívbetegek részére, a Gizellatelepi munkásüdülő — építés alatt, — a munkásgyermek' nyaraltatása céljából létesitett Gizella-telepi dunamenti üdülő, a mátrai tüdőbeteg munkásszanatórium — építése befejező stádiumban van, — az alkalmazottak mintaszerű szanatóriuma Törökbálinton. Ellenben a mezőgazdasági munkásság számára szociális biztositási gyógyintézmények nem léteznek. (Propper Sándor: Nem is lesznek addig, mig a munkások nem szervezkednek!) Én is amellett vagyok, hogy meg kell őket szervezni, csak én azt akarom, hogy mi szervezzük meg őket, és ne önök. (Propper Sándor: Próbáljuk meg egyenlő feltételek és sza badság mellett!) Én meg vagyok arról, t. képviselő ur, győződve, hogy egyenlő fegyverek mellett is az az én magyar, keresztény fajtestvérem sokkal inkább fog reám hallgatni, mint Rothenstein Móricra vagy Propper Samura. (Propper Sándor: Próbáljuk meg! Miért nem mernek egyenlő feltételeket adni? — Esztergályos Já-