Képviselőházi napló, 1927. XIII. kötet • 1928. május 21. - 1928. június 12.
Ülésnapok - 1927-179
282 Az országgyűlés képviselőházának 179. ülése 1928 június 2-án, szombaton. Következik Farkas István képviselőtársunk interpellációja a belügyminister úrhoz. Kérem a szöveg felolvasását. Perlaki György jegyző ( olvassa); »Van-e tudomása a belügyminister urnák arról, hogy a csongrádi rendőrség ^ Gálffy Sándor csongrádi lakost azért, mert május 1-ét egymaga megünnepelte, őrizetbe vette, másnap a rendőrség lakásán házkutatást tartott és ott mindent feldúlt, lefoglalta újságjait, valamint bűnjelként a pártjelvényt és Gálffyt 21 napi elzárásra itélte és mint a közönséges bűncselekményt elkövetőkről, ujjlenyomatot is vett róla? Hajlandó-e a minister ur sürgős vizsgálatot inditani és e brutális túlkapásért és hivatalos hatalommal való visszaélésért a legszigorúbb megtorló eljárást alkalmazni az eljáró detektív és a rendőri hatóság ellen? Hajlandó-e végül a minister ur a már eddig r tudomására jutott hasonló hatósági visszaélések, csendőrségi bántalmazások ügyében lefolytatott vizsgálatról a Háznak jelentést tenni és főként hajlandó-e a csendőrséget, miután a legdurvább bántalmazások egyre gyakrabban fordulnak elő, a legszigorúbban utasitani, hogy senkit testi épségében ne bántalmazzon! Tudatában van-e annak a minister ur, hogy ha a csendőrséget nem tiltja el a bántalmazásoktól és nem alkalmazza a legszigorúbb miegtorlást, mint legfelsőbb hatóság, akkor megnyitja az útját annak, hogy minden bántalmazott ember ugy védje meg magát, ahogy tudja és az önbíráskodás terére lépjen?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a sző. Farkas István! T. Képviselőház! Ismételten szóvátettük itt a csendőrségnek brutális eljárását, (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) többször felhoztunk tényeket, konkrét adatokat. A belügyminister urnák az volt mindig a válasza, forduljunk őhozzá, ő ezeket a panaszokat el fogja intézni, kivizsgálja és ha van mulasztás, azt meg fogja torolni. Ez nem következett be. Ezek a panaszok, a csendőrség elleni panaszok napról-napra sokasodnak, különösképen pedig sokasodnak a földmunkások részéről. Olyan elbánást tanusit a csendőrség a mezőgazdasági népességg-el, _ amely egyenesen bántó, mert hiszen űzik, hajtják ezeket a szegény embereket minden ok nélkül. (Halljuk! Halljuk!) Csongrádon is az történt. hogy Gálff y Sándor csongrádi lakos május 1-én feltűzte a pártjelvényt és azt viselte. Ez nem tilos, mi is viseljük, máshol is viselik. Maga a belügyminister állapitotta meg annak idején egy interpelláció kapcsán, hogy jelvényt mindenki olyat visel, amilyet akar. Ez a Gálffy Sándor május 1-én kiment a piacra, ahol felesége árus. Ott mellé lépett egy detektív és megkérdezte: Miért van maga itt. Gálffy erre azt mondotta: Május l-e van, ez munkásünnep, én ünneplek. Miért visel pártjelvényt? — kérdezte tőle tovább a detektiv. »Azért viselem, mert az a meggyőződésem. hogy ezt viselhetem«, — válaszolta Gálffy. Erre a detektiv azt mondotta neki: »No majd megünnepeltetem én magát« és erre rögtön őrizetbe vette. Másnap házikói tatást tartottak nála. Nem találtak azonban egyebet, mint a szociáldemokrata párt lapiának példányait, a szociáldemokrata párt által kiadott emléklapot, a Szakszervezeti Értesítőt, szemináriumi jegyzeteit és a február 2-án Szegeden tartott földmunkás-kongresszusról készitett jegyzeteit. Őrizetbe tartották, aztán megbüntették; 21 napi elzárásra iélték (Rassay Károly: Miért?) és ujjlenyomatot vettek róla. (Rassay Károly: Milyen címen? — Baracs Marcell: Milyen címen? — Zaj.) A csendőrség és a vidéki rendőrség nem keres címet. (Baracs Marcell: Cím kellett hozzá!) Itt cím nincs, itt a cím az volt, hogy pártjelvényt viselt, hogy kiment a piacra feleségéhez, az újságárushoz; ez volt a jogcím, mert más cím az elitélésre nem volt. (Jánossy Gábor: Ilyen indokkal senkit sem Ítélhetnek el! Lehetetlen!) Bocsánatot kérek, 21 napra elitélték; nem adták neki írásban, egyszerűen lecsukták. Én is azt kérdezném, amit Bassay képviselőtársam kérdezett tőlem: miért ítélték el? Azért, mert valaki párt jelvényt visel és kimegy a feleségéhez és azt mondja, hogy megünnepli május elsejét, elitélni nem lehet. (Gál Jenő: Statárium volt?) Ugy látszik, a földmunkásokkal szemben statárium van. (Gál Jenő: Ki kell tanítani őket a jogorvoslatra!) Mert miért Ítélték el ezt? Àzt mondja panaszában, hogy a csongrádi rendőrség, a csongrádi hatóságok őt közveszélyes és a társadalmi rendet aláaknázó kommunista jellegű szocialistának tartják. Hogyan, miből állapítja meg ezt a rendőrség? Ezt a Gálffyt nagyon sokan ismerik, mint központi vezetőségi tagot. Bégi, évtizedes tagja a munkásmozgalomnak, tudják róla, hogy soha semminemű úgynevezett bolsevista szervezési munkálatokban részt nem vett. A rendőrség azonban kipécézte: egy detektiv lakik mellette, egy detektiv vigyáz reá, egy detektív jár utána s mint majd később következő interpellációmból ki fog tűnni, a csendőrség még bosszúból is csinál eljárásokat és üldöz embereket. Hát lehetséges, hogy Magyarországon így űzik, hajtják ezeket a szegény embereket, akiknek nincs egyesülési joguk s akik nem tudnak szervezkedni ugy, mint az ipari munkások? Mert a nagy agrár-érdekképviseletek ezt nem engedik meg, mert féltik politikai hatalmukat a magyar földmivesnépességtől és ezért nem adják meg nekik sem az egyesülési, sem a gyülekezési jogot s nem adják meg nekik a titkos választójogot sem, mert egyedül ezt a kiváltságos régi, feudális uralmat féltik a földmunkás mezőgazdasági népességtől. Ha tehát így van, ha az állam rendelkezésre áll és ha az állam ezeket az embereket üldözi, akkor ugyan miért beszélnek önök fajvédelemről, miért beszélnek a magyar nép szeretetéről, miért hangoztatják itt annyiszor a t. képviselő urak azt, hogy ők is képviselik a magyar népet, a magyar nép érdekeit, holott a tények ellentétben állanak ezzel az állítással, mert a tényekből azt lehet megállapítani, hogy a földmunkásokat kivételes állapotok alatt tartják, olyan kivételes rendelkezések alatt, hogy minden csekélységért űzi, hajtja és veri őket a rendőrség és a csendőrség. Mi már itt szóvátettünk több ilyen esetet s a belügyminister ur azt igérte, hogy intézkedni fog. De nem történt semmi intézkedés, (Scitovszky Béla belügyminister: Honnan tudja? Intézkedtem!) mert a belügyminister árnak itt tett nyilatkozatai egyenesen felhivás a keringőre. Mondom, nem történt intézkedés, nem büntettek meg egy csendőrt vagy rendőrt sem, aki hivatalos hatalmával visszaélt, nem büntettek meg senkit sem azért, mert munkásokat megvert, üldözött, zaklatott, ok nélkül elitélt. Hivatkozom olyan tényekre, amikor embereket azért, mert hárman lapot olvastak, elitéltek 30—30 napra; hivatkozhatom arra, hogy azért, mert a szociáldemokrapárt lapját olvasták, elitéltek embereket. (Scitovszky Béla belügyminister: Tessék fellebbezni! — Rassay Ká-