Képviselőházi napló, 1927. XIII. kötet • 1928. május 21. - 1928. június 12.

Ülésnapok - 1927-179

280 Az országgyűlés képviselőházának IT'Ù. ülése Ï928 június 2-án, szombaton. törvényjavaslatot, amelynek ennyi hibája van, amely ilyen elviselhetetlen terheket ró a tár­sadalom legszegényebb rétegeire és amely ilyen kevés segítséget nyújt ezekkel a meg­hozandó nagy áldozatokkal szemben, nem fo­gadóin el. Ügy vagyok azonban ezzel, mint akinek nem kedvére való házat épitenek, csak szerény kunyhót, de kinn a zápor veri, a) jég­esőben nem kereshet és nem igényelhet magá­nak díszes, szép palotát, meg kell tehát elé­gednie a szerény kis kunyhóval, vagy egy kis isziklaoduval, amielybe odahuzódhatik. ÍAz ősember nem tágas, szellős palotábata élt, nem nagy szárnyas ajtókkal, a világosságot, nap­fényt beengedő ablakokkal ellátott, derűs, egészséges otthonban lakott, hanem meghúzó­dott a sziklák tövén, az erdő sűrűjében, a sötét barlangokban. Nem volt jobb hajlék: elfogadta tehát ezt. Ahogy a barlanglakó fokozatosan épitette hajlékát és mindig jobbat és jobbad alkotott magának, ugy hiszem és rémlem azt, hogy mire elkövetkezik annak az ideje, hogy ez a törvény'is hivatva lesz éreztetni jótékony ha­tását, akkorra olyan módosításokon fog keresz­tülmenni, amely a joggal támasztott igénye­ket kielégitenidi. A sziklába vésett odúból ki fogunk jönni a napfényre és a szikla tetején fogjuk megépíteni azt az erős várat, amely biztos, kényelmes és kellemes otthont fog nyújtani lakóinak. Ha nem volna rendithetetlen az a meg­győződésem, hogy ez el fog következni, hogy ezzel a törvényjavaslattal csak alapját rakjuk le, csak keretét alkotjuk meg a jövendő rok­kantbiztositásnak, akkor el kellene veszítenem a reményemet az emberiség jövendőjében. Sötét éjszakában bolyongunk még, de a sötétségre elkövetkezik a pirkadás és én abban a reményben, abban a biztos tudatban^ hogy a részletes tárgyalás során lényeges javítá­sokat eszközölhetünk a javaslaton, azt a rész­letes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés és taps'.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Propper Sándor! Elnök: Nincs itt, töröljük. Ki következik? Perlaki György jegyző: Meskó Zoltán! Meskó Zoltán: T. Ház! Az, idő előrehaladott voltára tekintettel kérem, méltóztassék hozzá­járulni ahhoz, hogy beszédemet a legközelebbi ülésen mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a kérelemhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház a kérelemhez hozzájárul. Ennek foly­tán a napirenden levő törvényjavaslat tárgya­lását megszakítom és előterjesztést teszek leg­közelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket folyó hó 5-én. kedden délelőtt 10 órakor tart­suk ós annak napirendjére tűzzük ki a mai napirendünkön szereplő törvényjavaslat foly­tatólagos tárgyalását. Méltóztatnak e javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Most pedig áttérünk az interpellációkra. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék Hegy­megi-Kiss Pál képviselő ur első Írásbeli inter­pellációját felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa): írásbeli interpelláció az igazságügyi minis­ter úrhoz, a debreceni ügyvédi kamara elnök­sége tárgyában. »A debreceni ügyvédi kamara elnöke, dr. Kőrössy Kálmán elhalálozván, a választmány, illetőleg az elnökhelyettes az 1874:XXXIV. te. 22. és 23. §-ának rendelkezéseire figyelemmel Márk Endre ügyvédet hivta be a választmány és a kamara elnökéül. Márk Endre ugyanis Kőrössy Kálmán vá­lasztása során mindenesetre ugyanannyi sza­vazatot kapott, mint az elhunyt Kőrössy Kál­mán s csupán az igazságügyminister ur dön­tése juttatta Kőrössy Kálmánt az elnöki székbe. Kőrössy Kálmán elhunytával az ügyvédi kamara vezetősége ugy gondolkozott, hogy az 1874:XXXIV. te. 23. §-a értelmében a választ­mány megbizatása tartamáig Márk Endrét, mint az előző választás alkalmával legtöbb szavazatot nyert ügyvédet, illeti meg az elnök­ség. Az igazságügyminister ur most már fel­ügyeleti jogon avatkozott be a debreceni ügy­védi kamara szervezkedésébe és Márk Endré­nek behívását ismét megsemmisítette, holott az említett törvényszakaszok rendelkezései tel­jesen világosak, az ügyvédi kamara vezetősége helyesen járt el, és hasonló eljárásokra pre­cedensek is vannak. . Kérdés: Mi indította az igazságügyminis­ter urat Márk Endrével szemben különleges eljárásra és hajlandó-e az igazságügyminister ur törvényellenes intézkedését hatályon kivit­helyezni?« Elnök: Az interpellációt kiadjuk az igaz­ságügyminister urnák. Következik Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur második Írásbeli interpellációja, a pénzügy­minister úrhoz intézve. Kérem a jegyző urat, hogy annak szövegét felolvasni szíveskedjék. Perlaki György jegyző (olvassa): írásbeli interpelláció a pénzügyminister úrhoz a vidéki gabonakereskedők forgalmid adója tárgyában: »Az 1927 : V. te. 32. szakasz végrehajtási uta­sításaként elrendeltetett, hogy a Budapesti Áru- és Értéktőzsdén kötött üzleteknél a for­galmiadóköteles cikkek után ezentúl csak l k% forgalmiadót kell leróni, mig a tőzsde helyisé­gein kivül, tehát a vidéken kötött üzletek után továbbra is 2% marad a lerovandó forgalmi­adó. Ezáltal a rendelkezés által sérelem éri, sőt exisztenciájában van megtámadva a vidéki ga­bona- és terménykereskedelem. Ezen rendelet miatt az Országos Gabona­kereskedők vidéki csoportja is szót emelt, sőt megmozdultak az ipar és kereskedelmi kama­rák is. Pedig a helyzet súlyos, mert a megkülön­böztetett adókulcs miatt a vidéki közép- és kis­kereskedők abszolúte nem képesek üzletet csi­nálni. A budapesti nagybankok vidéki áruosztá­lyai-és esetleg néhány nagyobb cég tud üzletet kötni, mert hiszen ezek tulaj donképen buda­pesti cégek és ha a vidéken veszik meg az árut, bejelentik budapesti központjuknak, ezek pe­dig bejegyeztetik az üzletet a tőzsdén, mint hogyha az ott kötetett volna, még abban az esetben is, ha a megvásárolt árut a vidéken adják el. íme az egyenlő elbánás elvét sértő minis­teri rendelet folytán a fentemiitett cégek két­szer is keresnek. Egyszer azért, mert a %% és 2% forgalmiadó közötti különbség miatt fel­szívják a piacra kerülő árut, azt elvonják a vir

Next

/
Thumbnails
Contents