Képviselőházi napló, 1927. XIII. kötet • 1928. május 21. - 1928. június 12.
Ülésnapok - 1927-176
âU Az országgyűlés képviselőházának jén akár ingó, akár ingatlan vagyonuk teljes egészét, avagy ennek egy jelentékeny részét államadóssági címletekbe fektették és ezen eljárásuk következményeként jelenleg megélhetési nehézségekkel küzdenek, nélkülöznek. Hasonlóan támogatásban részesitendők a fentemi itett ős jegyzők özvegyei és árvái is." A 6. bekezdésre vonatkozólag kérem, méltóztassék azt törölni, mert a minister urnák abban a tekintetben szabadkezet gondolok adni, hogy a segélyezés mértéke tekintetében ne legyen megkötve az ő keze évi 200 pengő és évi 600 pengő között. A 8. bekezdésben pedig, kérem, méltóztassék a következő szavakat törölni: „további 500.000 pengőt pedig a középosztályhoz tartozó lakosság tömegnyomorának enyhítésére". Ezt azon okból kérném törölni, amely okkal felszólalásom 1 másik részét indokoltam: ne méltóztassanak kombinálni a középosztály tömegnyomorának enyhítését a hadikölcsönkárosultak nyomorának enyhítésével. Én tiltakozásomat jelentem be az ellen, hogy a költségvetésben megszavazott 6 millió pengőből a megajánlási törvényjavaslat keretében 500.000 pengő egészen más célra, a középosztály tömegnyomorának enyhitésére kihasittassék, mert ez teljesen ellenkezik a költségvetés tárgyalása alkalmával a Képviselőház általhozott országos határozattal. Én már az előadottakból kifolyólag is a törvényjavaslatot nem fogadóim el. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Kíván-e még valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A népjóléti minister ur kivan szólani. Vass József népjóléti- és munkaügyi minister: T. Képviselőház! A különböző oldalakról jött felszólalásokkal a kérdés tökéletesen ki van merítve, úgyhogy én csak két megjegyzésre vagyok bátor szorítkozni. Az egyik az, hogy kérem a t. Házat, ne méltóztassanak szem elől téveszteni, hogy ez egy félesztendőre szóló kísérlet kivan lenni, mert hiszen az előadó ur által beinditványozott szakasz módot nyújt a tisztelt Háznak arra, hogy az első félesztendő alatt gyűjtött tapasztalatok alapján, a Ház elé terjesztendő jelentés kapcsán esetleg más módon intézkedhessek, a kormányt utasíthassa a jelentés tárgyalása alapján. Ennek következtében kérnéim, hogy a .javaslatot szerkezetében — más változtatás mellőzésével — csak azokkal a változtatásokkal méltóztassék elfogadni, amelyeket az előadó ur beinditványozott, kivéve ezek közül egyet, amelyre nézve külön megjegyzést teszek. Nevezetesen indítványozta, hogy vétessék fel egy szakasz abban az értelemben, hogy az olyan egyének, akik egyébként segélyre szorulnának és az ebben a 14. §-ban megállapított kategóriák valamennyijébe beletartoznak, azonban nem közvetlenül a hadikölcsönjegyzés folytán jutottak nyomorba, hanem azon a címen, hogy életbiztosítást kötöttek, a biztosítóintézet pedig vagyonát hadikölcsönbe fektetvén, az illetőknek most életjáradékot fizetni nem tud, ezek szintén kapjanak némi segítséget. Mármost ennek az indítványnak a magyarázata a következő. A Felsőház foglalkozott ennek a kategóriának kérdésével és a maga részéről elfogadott egy határozatot, amelyet átküldött a t. Képviselőháznak, azt elfogadásra ajánlván. Erről döntés természetesen itt még nem történt. Azonban a felsőház intencióit kívánta a törvényjavaslat alkotója honorálni akkor, amikor az előadó ur utján javaslatát megtette. Mármost, amint vettem észre, az előadó ur javaslatának előterjesztése alkal176. ülése 1928 május 25-én } pénteken. mával a különböző oldalakról elhangzott közbeszólásokból, valamint a hozzám érkezett vélemény-nyilvánításokból, a Ház különböző oldalain nehézségek merülnek fel ennek az indítványnak elfogadásával szemben. Tökéletesen igaz, hogy egy momentum 1 felhozható az indítvánnyal szemben, nevezetesen az, hogy az a kategória, amelyre ez az indítvány vonatkozik, mégis jiobb helyzetben van, mint a hadikölcsönjegyzők kategóriája, mert hiszen a törvény értelmében nekik megvan a biztos reményük arra, hogy legalább 5%-igvalorizáltatik az életbiztosítási kötvényük. Ennek következtében, ha a t. Ház bölcsesége ugy méltóztatnék találni, hogy ez az indítvány, amely az életjáradékosok megsegítésére vonatkozik, ne vétessék be ide ebbe az appropriációs javaslatba, hanem relegáltassék későbbi megfontolásra, talán arra az időre, amikor a Háznak módja lesz majd a Felsőháznak előbb említett határozatát tárgyalás alá venni, ez ellen a kormánynak természetesen semmiféle kifogása nem volna, úgyhogy az indítványok közül ennek az egynek elfogadása vagy el nem fogadása dolgában én nem nyilatkozom s rábizom teljesen ugy ezt, mint a többit a t. Háznak bölcseségére, azzal azonban, hogy a többinek elfogadását kérem, erre vonatkozólag pedig kijelentem, hogy a kormány nem köti magát annak elfogadásához^ Egyébként Szilágyi igen t. képviselőtársamnak most benyújtott javaslataira vonatkozólag nagy sajnálattal kell kijelentenem, hogy nemi tudom azokat elfogadni. Tudom, hogy vannak olyan kategóriák, amelyek segítségre szorulnak és amelyek talán az első hat hónapon belül nem lesznek segélyezhetek. De hiszen épen ezekre az esetekre akartunk provideálni annak az 500.000 pengőnek kihasításával, t. i. hogy ilyen méltányos esetekben az illetőknek segítségére lehessünk. Mármost, összefogva mondókámat, tisztelettel kérném a mélyen t. Házat, méltóztassék a 14 %-t elfogadni, azokkal az indítványokkal, amelyeket az előadó ur beterjesztett, az életjáradékosokra vonatkozólag pedig méltóztassék véleményüket szabadon megformálni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 14. §-t bekezdésenként, illetve a második bekezdést pontonként fogom határozathozatal alá terjeszteni. Az első bekezdés meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. A második bekezdés 1. pontjának eredeti szövegével szemben három indítvány adatott adatott be: az előadó ur által, Szilágyi Lajos és Pakots József képviselő urak által. Szembeállítom az eredeti szöveget mindhárom javaslattal és amennyiben az eredeti szöveg fogadtatik el, természetesen mindhárom indítvány elesik. Ha nem fogadtatnék el az eredeti szöveg, akkor az előadó ur inditványát fogom szembeállítani a másik két indítvánnyal. Méltóztatik a kérdés ilyetén feltevéséhez hozzájárulni? (Igen!) Kérdem tehát a t. Házat, méltóztatik-e a második bekezdés első pontját eredeti szövegében elfogadni, szemben az előadó ur, Szilágyi Lajos és Pakots József képviselő urak által benyújtott indítvánnyal, igen vagy nem? (Nem!) A Ház az eredeti szöveget I nem fogadta el. Most kérdem, méltóztatik-e az előadó ur inditványát elfogadni, szemben a másik két indítvánnyal, igen, vagy nem?
