Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.

Ülésnapok - 1927-163

Àz országgyűlés képviselőházának 163. ülése Í928 május 2-án, szerdán. ih Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e elfogadni Esztergályos János képviselő ur határozati javaslatát? (Igen!) A Ház a határozati javaslatot elfogadta és azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felsőházhoz teszi át. Most pedig megteszem elnöki előterjesztéseimet. Bemutatom a t. Háznak a m. kir. közigazgatási bíróság átiratát, amelyben tudatja, hogy a ráckevei választókerületben időközi választáson megválasztott Udvardy János képviselő megválasztása ellen beadott panaszt folyó évi április hó 27-én hozott határozatával elutasította. Minthogy a képviselő ur megválasztása óta 30 nap eltelt és ellene kifogást nem. tettek, ennélfogva Udvardy János képviselő urat véglegesen igazolt képviselőnek jelentem ki. Most pedig előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki az 1928/29. évi állami költségvetés egyes tárcáinak folytatólagos tárgyalása. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Most pedig következik Bródy Ernő képviselő ur interpellációja. (Kuna P. András: Csak röviden!) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni! Fitz Arthur jegyző (olvassa): »Interpelláció a kereskedelemügyi minister úrhoz. Miután az úgynevezett halálsorompók (MÁV ceglédi vasúti vonal) az érdekelt környékbeli lakosságot létérdekében támadják meg és évtizedek óta akadályozzák ugy a főváros természetes irányban való fejlődését, mint állandóan zavarják, sőt életveszélyessé teszik a közlekedést; miután az érdekeit közönség illetékes tényezőktől oly biztatást kapott, hogy ezt az ügyet a pályaszintnek a körvasutba való kihelyezésével fogják véglegesen elintézni és a munkálatokat még a nyár elején megkezdik; mindezek alapján kérdem a kereskedelemügyi minister urat: Mikor kezdődik a munka, mely Budapestről a halálsorompókat véglegesen eltávolítja ? — Bródy Ernő s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Bródy Ernő: T. Képviselőház! Mikor a kereskedelemügyi minister ur a kereskedelemügyi költségvetés tárgyalásánál, beszédet mondott és a halálsorompók ügyét emiitette, közbeszóltam: »Szégyen, gyalázat, hagy ezek a halálsorompók már több mint 30 év óta nem tűnnek el a főváros területéről!« Miután nem volt reményem arra, hogy ezt a kérdést a költségvetés során már szóba hozhassan, bejegyeztem ezt az interpellációt. Ez a magyarázata mai interpellációm elmondásának, T. Képviselőház! Maga a kérdés uj aktualitást nyert azáltal, hogy a m. kir. államvasutak igazgatósága a ceglédi vonal útátjáróinak megszüntetése tárgyában egy nagyobb elaboratóriumot bocsátott közre. Ebből kitűnik', hogy milyen szomorú helyzetről van itt szó, mert megállapitjia, ez, a munkálat azt, hogy Budapest területén 11 halálsorompó van felállítva. Ezek közül közismertek a Kőbányaiuton levő, azután az Erzsébet királyné utat és a Thököly-utat keresztező, valamint a Hungária-uti halálsorompók, amelyek nemcsak életveszélyesek, hanem miattuk órákon keresztül megáll a forgalom. Itt vannak az adatok, amelyek a következőket mondják: A sorompók KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XII. egy-egy helyen 24 óra alatt mintegy 60—70 áthaladó vonat idején menetenként 3 percet számitva 200 percig, vagyis három és félóráig vannak lezárva és igy az utcai közlekedés jelentékeny akadályaiul szolgálnak. A legnagyobb vasúti forgalom idején reggel 7 és 8 óra között és délben 1 és 2 óra között a sorompókat egy órán belül Összesen 15—20 percig kell lezárva tartani. Egy-egy forgalmasabb keíesztezési ponton óránként mintegy 750—1000 gyalogos, 200—400 jármű és 60 közúti villamos halad át. Nem emlékezik meg az elaboratum azokról a jelenetekről és azokról az életveszedelmekről, amelyeket ezek a halálsarompók előidéznek. Nagyon jól méltóztatnak ismerni a legutóbbi eseteket. Ezek a sorompók nem régen két kis gyermek halálát okozták. Igen gyakran megtörténik, hogy a mentőkocsiinak meg kell ott állnia és nem mehet a maga utján. Igen gyakran van az, hogy a tűzoltóság nem végezheti el a maga feladatát, mert egy ilyen halálsorompó miatt fel van tartva. Es maguk a környékbeli lakosok ezerszámra rettenetes helyzetben vannak már évtizedek óta. Szükséges tehát, hogy végre ezek a halálsorompók eltátvolittassanak. Iglaii! sokáig az voilt az érv és a kifogás, hogy nem távolítják el a haláteoiroimpókat azért, ímert előbb a pályaudvariok kérdését kell megoldani. Most maga az államvasutak igazgatósága azt mondja, hogy a pályaudvarok kérdését ettől a kérdéstől függetleníti és ezt nem veszi egybe a pályaudvarok kérdésével. Jó volna ugyan a pályaudvarok kérdéséről is beszélni. Mert legutóbb jártam Amerikáiban s láttam Amerikában, Angliában és Franoiaotriszágibari, hogy milyen pályaudvarok vámnak ott, különösen Amerikában a föld alá elhelyezve, úgyhogy ezek az itteni pályaudvarok valóságos anakroniznmisinlalk tűnnek fel mlaii szerkezetükben. Ilyen például a keleti pályaudvar, ahol azi embernek külön egy negyedórát kell mennie, míg eléri a maga vonatát. Ez mimes sehol a világom. Igenis, alkalmas volna tehát az időpont arra, hogy magát a pályaudvari kérdést is felvessük. Ez szerintem technikai okokon kívül még közgazdasági jelentőségű isi, mert a pályaudvarok kérdésié lukrativ kérdés. Szerintem, ha az helyesen és jól Van megoldva, erre az álliam nem fog ráfizetni, hanem inlbább nagyobb bevételeket szerezhet onnan. Tehát maga a pályaudvari kérdés is megoldható. Ez az álliamvasuti munka azonban azt mondja, hogy a pályaudvarok rendezésének kérdése hosszabb időre elhalasztódott és a MÁV ettőtli függetlenül kívánja ezeknek a halálsor o™ bóknak ügyét megoldani. Miután ez technikai kérdés>, nem kívánom ennek részletezésével a Házat untatni, mégis fel kell említenem, hogy ebben az államvasuti elaborátumlban a kérdés háromféle megoldásának lehetősége van felvéve. Az első megoldás az egész vasútvonal kihelyezése a belső ceglédi körvasultra. Ez az egyik megoldás. A másik megoldás felemeli a pályát és felül egy töltésen keresztül vezeti a vasutat. A harmadik megoldás a lesüllyesztés volna. A három megoldási közül maga ez a munkalat eldönti, hogy a pályatest felemelésének a hive^ (Horváth Mihály : Helyes.) Mélyen t. képviselőtársam azt mondja, hogy helyes, de, fájdalom, maga az érdekelt közönség nem ezt mondja. Az érdekelt közönség, amelynek egyik szószólója volt itt PetroVálcz Gyula igen t. képviselőtársam, aki már felemlítette itt ezt a kérdést, — mert meg kell jegyeznem, hogy a környékbeli lakosság pártkülönbség nélkül mind ki7