Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.
Ülésnapok - 1927-171
Az országgyűlés képviselőházának 1 nem járnánk el igazságosan, ha nem adnók meg valakinek ezt a kedvezményt azért, mert arra való igényét valamilyen formai okból elvesztette. Remélem, hogy ezeket az intézkedéseket a közeljövőben meg fogom tehetni, és remélem, hogy ebben a kérdésben bizonyos nyugvópontra fogunk jutni. Különben kérem a t. Házat, méltóztassék a rovatot elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon). Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a 2. rovatot elfogadni, igen vagy nemi (Igen!) A Ház a rovatot elfogadta. Következik a 3. rovat. Fitz Artur jegyző (olvassa): 3. rovat. Társulati adó 13,000.000 pengő. Elnök: Megszavaztatik. Fitz Artur jegyző (olvassa): 4. rovat. Jövedelem- és vagyonadó 58,000.000 pengő. Szabó István! Szabó István: T. Ház! Előbbi felszólalásomban említettem, hogy házadóra 60 millió pengő irányoztatott elő. Megütközéssel látom, hogy a két jelentős adónemből, a vagyonadóból és jövedelemadóból eredő bevétel összesen csak 58 milliót tesz ki. Nem tudom elgondolni, hogyan lehet ez, mert én olyanformán tudom felfogni a dolgot, hogy talán ez a két adónem és azonkívül a kereseti adó lehetne a jövőnek legigazságosabb adóneme. Mondom, a kereseti adót is melléje lehetne állítani s azt nem volna szabad elfecsérelni, hanem állami kezelésbe kellene venni. Azt tartom, hogy akinek jövedelme, vagyona, keresete van, az adóképes alany. Akkor el lehetne kerülni azt, hogy a legszükségesebb élelmi szereket forgalmi és fogyasztási adóval sújtsák. De amugysem tudom felfogni, hogy miért ilyen kevés az emiitett két adónemből eredő bevétel. Láttam ilyen adóbevallásokat kint a falvakban, hiszen magam is irtam ilyet alá. Ott megkérdezik tövérőlhegyére az adózótól, hogy hány mázsa búzája termett, hány tehenet fej, hány sertést hizlal stb. A nyomtatványon alul az van, hogy: „állampolgári becsületszavamra jelentem ki, hogy a tiszta igazat vallottam be". Nagyon sokat panaszodnak itt a forgalmiadó-ellenőrök basáskodásáról. Én az igen tisztelt pénzügyiminiszter! urat arra kérem, hogy a forgalmiadó-basáskodásoknál az igazságtaíanságolkat nyirbálja le, ha viannak ilyenek. De itt van egy terrénum*, ahol ki kell kutatni az adatokat, mert bizony ott eltitkolások történtek. Nem a falvakban, mert — amint mondottam — ott kiböngészik az adatokat és ott olyan nyomtatványt iratnak alá az adózóval, hogy ha az a finánc kiböngószi, hogy egy tehénnel kevesebbet vallott be, adócsalás miatt eljárást indíthatnak ellene. Ott tehát nem fognak letagadni egy krajcár értékű vagyont vagy jövedelmet. (Ugy van! jobbfelől.) Elnök: Kivan még valaki szólani 1 ? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur óhajt nyilatkozni 1 ? (Bud János, pénzügyminister; Nem!) A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 4. rovatot elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a rovatot elfogadta. Következik az 5. rovat. Fitz Artur jegyző (olvassa): 5. rovat. Vegyes bevételek 1,500.000 pengő. Fábián Béla! U ülése 1928 május 16-án, szerdán. 423 Fábián Béla: T. Ház! Én a késedelmi kamatoknál szeretném megkérdezni a pénzügyminiszter urat, hogy miért van Magyarországon háromféle késedelmi kamat, miért fizet valaki az egyenesadóknál 12 százalékot, a betegsegélyzőpénztári járulékoknál 24 százalékot és a forgalmi adónál 36 százalékot? Nagyon kérem a pénzügyminiszter urat, hogy ezeknél a kiáltó dolgoknál szíveskedjék közbelépni. Kétségtelen, hogy a forgalmi adó is adó, az .egyenesadók szintén adóknak számittatnak, és a betegsegéryzőpénztári járulékokat szintén a köziadók módjára hajtják be. Sőt tekintettel arra, hogy a betegsegélyzőpénztár ma már állami intézet és állami hozzájárulásokkal! tartatik fenn, nem látotm semmiféle értelmét annak, hogy ennél a három köztartozásnál különböző késedelmi kamatok fizettessenek. Amellett bátor vagyok megemlíteni, hogy amikor még kosztkamatokat fizettünk és pedig hetenként 1 százalékos kosztkamatot, évenként tehát 52 százalékos kosztkamatot, akkor lehetséges volt azt mondani, hogy aki nem fizeti be megfelelő időben a forgalmi adóját, az 36 százalékos kamatot fizessen be egy esztendő alatt. Remélhetőleg azonban a pénzügyminiszter un is azt mondja, hogy azoknak a régi rossz időknek vége van. (Bródy Ernő: Uj, rossz idők vannak! — Györki Imre: Még rosszabbak!), és azt hiszem, hogy a pénzügyminiszter ur maga is a legsúlyosabb mértékben fellépne azzal a bankkal szemben, amely a külföldről Magyarországra évi 9 százalékos kamatozással akarna pénzt behozni. Hiszen megtörtént a legutóbbi időben az, hogy amikor az egyik takarékpénztárunk csak 7.5 százalékos kamatozással hozott be pénzt az országba, a pénzügyminiszter ur szükségesnek látta olyan intézkedés megtételét, amely szerint nem engedi meg a külföldről való pénzbehozatalt, mert nem akarja az ország kamatviszonyait rontani. Miképen méltóztatik elképzelni azt, hogy amikor már) a pénzügyminiszter, ur magánembernek sem engedi meg, ha az külföldinek tartozik, hogy annak pénztartozása után 7.5 százalékos kamatot fizessen, akkor a pénzügyminiszter ur egyes adóknál 36 százalékos, más adóknál 24 százalékos, egy harmadik adónál pedig 12 százalékos késedelmi kamatot követel 1 ? Itt kell ismételten megemlítenem, hogy az is lehetetlen helyzet, hogy az a 36% — amint kimutattam —, tulaj doinképen nem 36%. t Azért nem 36%, mert amit itt előnyére hoznak fel a pénzügyigazgatásnak — hogy t. i. ez havi 3%-oS kamatozás, tehát a 36%-os kamatozás csak bizonyos idő eltelte után kezdődik —, tulajdonképen az adózók hátrányára szolgál, mert már az az 1%-os kamatozás, amely rövid időre szók tulajdonképen több, mint amennyi a 36%. Ha t. i. valaki egy nappal elkésetten fizeti meg az adóját, akkor 365%-os, ha két nappal elkésve, akkor 180%-os, ha pedig három nappal elkésetten, akkor 120%-os kamatot fizetett. NagyOn kérem a pénzügymmister urat, hogy amikor pénzügyi konszolidáció van, s az államháztartás egyensúlya helyre van állítva, méltóztassék ezeket az általános kamattételnél sokkal súlyosabb késedelmi kamatokat megfelelően mérsékelni. Hiszen ma már nincs olyan uzsorás Magyarországon, aki 36%-os kamatot merne számítani az ő követelése után. Nagyon kérem a pénzügyminister urat^ne szolgáltasson rossz példát a magyar uzsorásoknak, akik különben sem túlságosan kegyesek. (Helyeslés balfelől.) Elnök: Vargha Imre államtitkár ur, mint 59*
