Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.

Ülésnapok - 1927-171

400 Az országgyűlés képviselőházának 171. ülése 1928 május 16-án, szerdán. helyzetek. Miután pedig felismertük ezt a helyzetet, nagyon kérem a pénzügyminister urat, hogy hozzunk végrehajtható törvényeket. Ennek az emiitett intézkedésnek semmi értelme nincs. így következik be az, hogy a fővárosban a Belvárosban ott terpeszkednek a nagy paloták mellett az alacsony épületek s a régi Kérepesi-uton, a jelenlegi Rákóczi-uton is a palotaépítkezések mellett rongyos viskók terpeszkednek. Ez teljesen lehetetlen és helytelen állapot. De mit csináljanak az illető tulajdonosok? Nem kívánhatom attól a tulajdonostól, hogy lebontsa a házát s ha egyszer négy emelet építésére nem kap engedélyt, kisebb épületet kell emelnie, azt a kisebb épületet pedig, ha nem éri el a négyszeres terjedelmet, csak tiz évi adómentesség illeti meg. Általában az

; a nézet, hogy a magángazdaság, mondjuk a tőke csak lukrativ módon szereti befektetni a maga pénzét bizonyos vállalkozásokba* Az építkezésekkel kapcsolatban lehetetlent ne kívánjunk a tőkebirtokosoktól sem. Ne kívánjunk olyat a tőkebirtokosoktól sem. hogy roszszul járjanak, hanem igenis, tegyük az állapotokat elviselhetőkké. Az államtól polgárai: az iparosok és a kereskedők nem kérnek semmi mást, csak azt, hogy ideálisan adjon egy lehetőséget arra, hogy az építkezés lukrativ lefyen s kifizesse magát a tőketulajdonosoknak. In is csak ezt kérem a mélyen t. minister úrtól. Én sem a felhőkben járok, hanem az életben élek, és reális talajon szeretem à magam mondanivalóit elmondani. Itt most egy teljesíthető kívánságot teszek szóvá és nagyon kérem a mélyen t. minister urat,' tegye lehetővé azt a törvényhozási akciót, amely a házadómentességèt kitolja a régi 30 évre és viszont a lebontott házaknak megadja a régi adómentességet abban az esetben is, ha nem négyszeresére emeltetik fel az a ház. Miután megszűntek az. állami építkezések s a városi építkezések is szünetelnek, s mivel a magánépitkezések is szunőféjlben vannak, életérdekünk, hogy munkaalkalmakat teremtsünk. Hiába siránkozunk és jajgatunk, mert az adóterhek könnyítése a dolognak csak egyik része. Ez. a város és ez az ország nem fogja a magarégi arcát visszakapni mindaddig, amig itt vannak olyan emberek, akik dolgozni akarnak és dolgozni nem tudnak, mert nem kapnak munkát, és nincs munkaalkalom. A legfontosabh probléma reánknézve és a törvényhozásra nézve az, hogy munkaalkalmakat teremtsünk, mert ezeknek a munkaalkalmaknak megteremtése összefügg az élçtnek rendes módjával és néni kivan különös kísérleteket az államtól sem, nem látom be tehát* hogy miért ne tennők meg ezt. Én még egyszer nyomatékosan kérem a mélyen' t. minister urat, tegye meg ezeket á könnyítéseket, tegye lehetővé, hogy a magánépitkezések teljes erővel megindulhassanak. Elnök: Bejelentem a t. Háznak, hogy a pénzügyminister úrtól levelet kaptam, amelyben a házszabályok 204. §-a alapján à tárca részletes tárgyalása idejére ministeri 'meg- bizottkiént Vargha Imre államtitkár urát jelenti be. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Az államtitkár nrnak joga van a házszabályok 204. §-a alapján á Ház tanácskozó termében megjelenni és fel is szólalni. 'Kíván még valaki" szólni l (Nem!) Ha szólni senki nem kivan, a vitát -bezárom. A minister ur kivan szólni. >'•;,: Bud János pénzügyminister: T, Ház! őszintén megvallva, Bródy Ernő igen t. képviselőtársamfelszólalása _ logikusabb lett Volna, hogyha a, házadónál hangzik el, (Bródy Ernő: A törvényelőkészitésnél szóltam!) mert a töryényelőkészítés és az ő kívánságai között nincs és nem is képzelhető logikai kapcsolat. A magam résziről ebben a kérdésben a következőket kell, hogy kifejezésre juttassam: Kétségtelen az, hogy a magyar törvényhozás egyike azoknak a törvényhozásoknak, amelyek az építkezés előmozdítása terén a legmesszebbmenő határig elmentek. A magyar törvényhozás ezekben a nehéz időkben egyrészt kiterjesztette az adómentességet, másrészt, mint méltóztatnak tudni, épen a legválságosabb időben, hogy áz épitőiparosoknak segítséget nyújtson, tatarozási kedvezményt nyújtott. A magam részéről ebben a kérdésben azt az engedményt nem tudom tenni, hogy 25 év helyett visszaállítsam a 30 évi adókedvezményt, de nem is tartom ezt lényegbeli dolognak, mert végeredményben 25 évi adómentességgel épugy lehet építeni, mint 30 évi adómentességgel. Annak indoka, hogy az építkezés ma nem olyan erőteljes, más tényezőkben keresendő. Egyrészt abban, hogy a múlt esztendőkben összezsúfolódott a sok építkezés, másrészt pedig abban, hogyha tőkeforrások•' sem állnak ma abban a mértékben rendelkezésre, mint az elmúlt évben. De nem áll az, hogy középitkezések nem folynának, mert hiszen az állam is elég sokat épít, a székesfővárosnak pedig tudomásom szerint még van egy pro grammja, egyrészt a lakásépítkezésre, másrészt — ugy tudom — vásárcsarnokok építésére. Miért nem kezdi meg ezt a főváros

1

? Ez nagymértékben hozzájárulna az építkezések fellendítéséhez. Meg kell gondolni továbbá más kihatását is ezeknek a talán túlzott adókedvezményeknek. Vannak községek, ahol majdnem csak uj házak vannak, és tessék csak elképzelni, hogy itt milyen terhek hárulnak a régi háztulajdonosokra. (Egy hang a szélsőbaloldalún: Az nem baj, hogy uj házak fannak!) Nem haj, de nem lehet kívánni, hogy a régi háztulajdonosok viseljenek mindem terhet. Azt hiszem, megtaláltuk a középutat akkor, amikor ebben a tekintetben egy évre szóló programmot állapítottunk meg, hogy visszatérhessünk azokra a normális viszonyokra, ahogyan a múltban a házadómentesség rendezve volt. Még egy kérdés vam amellyel foglalkozni kívánok, s.amely kérdésben hosszas tárgyalások folytak az érdekeltséggel. Olyan helyen, ahol egy meglévő ház, van és annak helyébe uj házat épitenek, vagy arra emeletet építenek, az adómentesség; kérdésében, azt hiszem, bizonyos megegyezésre van lehetőség az érdekeltségekkél. Az érdekeltség maga is belátta, hogy fel kell.adni azt az álláspontját, hogy teljes legyen itt is áz. adómentesség. A magunk részéről csak árra az álláspontra helyezkedhetünk, hogy az eddigi adóalapot nem leihet elveszíteni. Ha volt valahol egy objektum, amely után adót fizettek és ha arra a helyre egy- vagy kétemeletes épületet emelnek, vagy há egy földszintes épület helyébe háromemeletes épület emeltetik, akkor igaz., hogy uj adóobjektum jött létre, de a régi alapot azért nem szabad elveszíteni. Az érdekeltség a maga részéről mindezt- tudomásul vette. Ezek á tárgyalások még nincsenek teljesen lezárva, de azt hiszem, hogy- ezen az úton ezt a kérdést — gondolom, ez a t. képviselő urnák is a legfontosabb kérelme, — meg lehet oldani és ezáltal az építkezésnek segítségére lehetünk. . ' . - , ..-. Kérem a rovat elfogadását. {Helyeslés jöbbfelől.) - /^ Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kér-