Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.

Ülésnapok - 1927-170

340 Az országgyűlés 'képviselőházának tunk, csak alapja lehetett a teljes gazdasági konszolidációnak. De ha egy mindenéből kifosztott nemzetet talpra akarunk állítani, lehetetlen ezeken a lerakott alapokon megállni, hanem tovább kell épiteni azokat a pilléreket, amelyek támaszai lehetnek további gazdasági fejlődésünknek. A költségvetés számszerű ackr iáinak emelkedése tehát természetes következménye ezen megindult gazdasági fejlődéjünknek. Az állami szükségletek, összhangza;os kielégítése, révén nemcsak a nemzeti vagyon növekedését és ezzel szoros kapcsolatban a nemzet polgárainak széles rétegeit tesszük fogyasztóképessé, hanem a jövedelem megoszlását is arányossá tesszük és ezzel egyöntetűen a szociális békét, tehát a fokozatos gazdasági megerősödésünket segítjük elő. Ha ezen gazdaságpolitikai elgondolások mellett vesszük vizsgálat alá a pénzügyi tárca költségvetését, ugy annak emelkedő irányzatát indokolva, találjuk az életben átültetett illeték- és adótörvényeink alapján befolyt tényleges jövedelmekben, de indokolva táláljuk másrészt az államhatalom által megállapított céltudatos Programm keresztülvitelében is. T. Ház! Az állam fokozódó igényeinek kielégítésénél lehetetlen figyelmen kivül hagynunk a magángazdaság erőviszonyait is, és azt hiszem, a pénzügyi politikának az lehet a legsarkalatosabb követelményei, hogy a polgárság magángazdasági viszonyait is bizonyos mértékben céltudatosan rendezze. Ilyen irányú követelmény nézetem szerint a sokat emlegetett hitelkérdésnek intézményes rendezései, különösen a leggyengébb gazdasági egyedek érdekében, örömmel állapithatjuk meg a különböző kormánynyilatkozatokból, hogy a földreform során földhöz juttatottak hitelviszonyainak rendezése már a legközelebbi időben a megvalósulás stádiumába lép, ami ugy a földhöz jutottaknak, valamint a megváltást szenvedetteknek biztosítani fogja a mai igen nehéz gazdasági versenyben & feltétlenül kívánatos olcsó termelés lehetőségét. Látjuk az ipari kölcsön intézményes megteremtésére irányuló törekvést is„ amelynek kiinduló alapját mindenesetre az ipari jelzálogokról már meghozott törvényünk fogja képezni. De kívánatos lenne, t. Házi, a kisipar és a mezőgazdaság részére a mainál sokkal előnyösebb hitel megállapítása is. Ugy érzem azonban, hogy ennél a kérdésnél a lehető legnagyobb óvatosságra van szükség. A hiteléletbe való minden erőszakos belenyúlás ugyanis vagy megbénítaná, vagy pedig a legjobb esetben visszafejlesztené annak a kereslet és. kínálat törvényei szerint önmagát szabályozó, természetes kialakulását. Nézetem szerint az a fennálló bizalom, amely az utóbbi esztendőkben a magyar gazdasági élettel széniben a külföldi pénzpiacokon megnyilvánult, s amelyeknek legfényesebb bizonyítéka az emissziók iránti kereslet megindulása, kétségtelenül azt mutatja, hogy ennek kiinduló alapját a magyar államháztartás egyensúlya, tehát a magyar állam költségvetése alkotja. Költségvetésünkön keresztül bírálja el a külföld teljesítőképességünk erősb.ödésének, vagy pedig gyengülésének nagy kereteit, költségvetésünkön keresztül látja tehát a külföld a magyar gazdasági élet jobbra vagy balra fordulását.. Mivel pedig az állami költségvetésnek reális, — a való élethez hozzásimuló összeállítása képezi a kormány legfontosabb feladatát és viselnie .is kell természetszerűleg érte a legmesszebbmenő politikai felelősséget, ennek következtében mindazon megmozduláson, amely a magángazdaság fejlesztésére irányul s igy a hitelélet erősbödésére irányuló

1 törekvéseken is 170. ülése 1928 május 15-én, kedden. 1 mindenkor rajta kell lennie az államhatalom megtestesítője, a kormány figyelmének. De épen a kormány felelősségéit tekintve, helytelen volna tőle olyan rendszabályok életbeléptetését követelnünk, amelyek talán tetsizetősek volnának formailag, de esetleg nem segitenék elő azt a célt, amelyet jószándékkal tőle re- * mélhetnük. Az államhatalomnak nem lehet kötelessége — de legkevésbé hivatása — belenyúlni a magángazdasági élet és főleg a pénzügyi élet forgalmát lebonyolító szervek működésébe ott, ahol egyik pillanatról a másikra kell határozni és ki kell használni mindazokat a kedvező alkalmakat, amelyeket kizárólag csak a magángazdaság mozgékony és rutinirozott szervei tudnak kinyomozni és azokat kellő időben kihasználni. Az államhatalom sehol a világon nincs erre berendezkedve, de minden ilyen kísérletezés és gyámkodás csak ferde megítélésre szolgálna és célját tévesztve, káros hatásokat idézne elő a nagy üzleti világ igen-igen érzékeny megítélése előtt. A szanálás kezdetétől fogva eltelt négy esztendő mérlegéből és a gazdaságig valamint a pénzügyi élet fejlődéséből költségvetésünkön keresztül tekintve a helyzetet, kétségkívül megállapíthatjuk és nem tagadhatjuk le azt, hogy a nemzet szabad jövedelme minden tekintetben fejlődésnek indult és ennek következtében szolgáltatási képessége is erősbödött, amiből csak azt következtethetjük, hogy pénzügyi kormányzatunk eddig is mindent megtett arra nézve, hogy megalkothassa a hitelélet alapjait képező bizalom előfeltételeit és nyugodtan nézhetünk a jövőbe, mert meg fogja találni — minden erőszakos és zavaró momentumnak belekeverése nélkül is— az egészséges, normális hitelélet megteremtésének előfeltételeit. Az 1927/28. évi állami költségvetésben a pénzügyi tárca kiadásai 141-9 millió, bevételei pedig 676-3 millió pengőt tettek ki. Ezzel szemben az 1928/29. évi állami költségvetési t elő; irányzatban a kiadások 156-1 millió, bevételei 786-4 millió pengőt tettek ki, tehát a kiadásoknál 14-1 millió, a bevételeknél pedig 110*1 millió pengő emelkedést látunk. Ebből a kiadási többletből 4-9 millió esik a személyi járandóságokra, 2-6 millió a nyugellátásokra, 5-4 millió a dologi kiadásokra, 1*2 millió pedig beruházásokra. A személyi járadóságoknáil mutatkozó 4-9 millió pengő többletből 3-3 millió pengő esik «a fizetések többletére, amely Összefüggésben áll tudvalevőleg az 1927. évi 9000. számú ministerelnöki rendelettel, amellyel a közalkalmazottak illetménye bizonyos mértékben felemeltetett, a lakáspénzek 1-4 millió pengős emelkedésének pedig a rugója a lakásrendelet következtében évről-évre fokozódó százalékos emelkedés. Az igényjogosultak számának szaporodása folytán a családi-, hadiés egyéb pótlékok összesen 141.631 pengővel emelkedtek, ezzel szemben a közlekedési segélyek 13.271 pengővel csökkentek. A nem rendszeres illetmények, tiszteletdíjak, bérek és jutalmak összege 33.666 pengővel emelkedett. Ennek az emelkedésnek főleg az az oka, hogy az eddiginél nagyobb mértékben kellett kisegítő munkaerőket igénybe venni, ez pedig oda vezethető vissza, hogy^ az Ofb, munkálatai következtében a földhöz juttatottak érdekében szükségessé vált, hogy minél előbb fejeztessék be az igazságos adózás szempontjából a kiosztott földek becslése, valamint azok felmérése, és a pénzü«-yminister ur igen helyesen, ezen ideiglenes munkálatok elvégzésére nem állandó munkaerőket vett fel,