Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.

Ülésnapok - 1927-168

'Az országgyűlés képviselőházának 168. van, hogy a törvény alkalmazásának egyenlősége némiképen csorbát kapott azon Ítélkező rendszeren és módszeren, amely ilyen esetekben megnyilvánul. (Kálnoki-Bedő Sándor: Ugyanaz a tényállás 1) Kérem, én nem akarom a képviselőházat fárasztani azzal, hogy itt részletes perbeli vitákat idézzek elő, hiszen ennek itt nincs helye. Én csak a minister ur figyelmét akarom a felügyelet szempontjából felhívni A többi majd adódik a legközelebbi költségvetési vitánál, ahol, remélem örömmel fogunk beszámolhatni arról, hogy ezek az esetek eltűntek. Én annyira megyek épen az érem másik oldalának megvilágításában, annyira tisztelője vagyok a birói karnak és a birói függetlenségnek, hogy én nem elégszem meg a birói függetlenség törvénybe iktatásával, én tovább negyek : én a birónak immunitási jogot is adnék ! Mert higyjék meg nekem, t. Képviselőház, mennél több szabadság, annál több rend jár a nyomán és mennél több korlát, annál kevesebb rend jár a nyomán. Én a politikai agitációkban is azt látom, — nézzék meg, — hogy a gyülekezési szabadság országaiban és hazáiban a nemzetellenes törekvések és minden antinacionalista irányzat összetörnek a nyilvános bírálaton. Tessék konstatálni ! Franciaországban, ahol a kommün követőinek szabad agitációja volt, hogyan pusztultak el a mostani választáson, hogyan omlott össze minden hitvány kommunista törekvés ! Miért ? Azért, mert nyitott szem és nyilvános birálat, a demokrácia egyetlen módszere, többet jelent mindennél. Az olyan, mintha górcső alá helyezem a társadalmat. Egy szabad, független birói kar csak akkor ilyen, ha minden irányban független és nem olyao, mint egyéb hivatalnoki rendszer, és ha nem a felebbvaló szeme és nem a titkos minősítés adja meg a birónak azt a lehetőséget, hogy előbbre mehessen, (Pesthy Pál igazságügy min ister: Nem titkos a minősítés !) hanem eredményeinek kvalitása adja azt meg. És azért adjuk meg az immunitást... (Zaj jobbfelöl.) T. Képviselőház! Ne méltóztassanak kivánni, hogy megint odáig menjek, hogy példákra hivatkozzam, mert hiszen akkor fel kellene említenem azt a szomorú jelenséget, amellyel kapcsolatban ismét az igazságügyminister ur tapintatát kell megdicsérnem, a birói intézkedésekkel szemben. Hiszen megtörtént, hogy egy puritán bírót egy téves jelentés alapján felfüggesztettek állásától és meghurcoltak a sajtóban mindenfelé. Egy vidéki társadalomnak tisztelt, puritán alakját egy hírhedt sajtóhadjárat középpontjába helyezett perben kiemelték a maga hivatalából és csak azért, mert felismertetett az, hogy itt egy ártatlanul szenvedő biróról van szó, aki, ha ideiglenesen is, de kénytelen ezt a kálváriát járni, visszahelyeztetett nyomban állásába, — de még most is eljárás alatt kell, hogy szenvedjen. Méltóztassanak elgondolni, mit jelent az: szenvedett egy nyilatkozatáért, amelyre azt mondották, hogy sejttette az ítéletét. Hát nem kell ilyenektől félteni a magyar bírót? ! Ez az én katekizmusom. Szólásának szabadsága minden irányban óvassék meg, mert nem lehet feltételezni egy biróról, aki puritán életével, szegénységével, tudásával és erkölcsi intaktságávaí tűnik ki, hogy az hitvány, nyomorult magánérdekek szolgálatába adja magát és elárulja a maga Ítélkezését. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Ezért az immunitás! Kövesse a biró ítélkezését kritika lenn és fenn, de szólásszabadsága legyen a birónak, ugy, amint nekünk idebenn, csak egyetlen fegyverünk van, az immunitás, amelyet arra használunk fel, hogy a magunk lelkiismeretes és becsületes kritikáját mindenkiről és mindenről egyformán mondhassuk el. ülése 1928 május 10-én, csütörtökön. 283 T. Képviselőház ! A királyi bíróságok tété-, lénél még szólni kívánnék a biróképzés kérdéséről. A bíróság olyan intézmény, amelyet nem lehet az államrezon szempontjából más tisztviselői karral összehasonlitani. Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy még csak egy perc áll rendelkezésére. Gál Jenő : Tisztelettel kérek a t. Háztól öt percnyi meghosszabbítást. (Felkiáltások : Megadjuk !) Elnök : Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az Öt percnyi meghosszabbítást megadni 1 (Igen.) A Ház megadja. Gál Jenő : T. Képviselőház ! A biró állása Magyarországon tulajdonképen 1869-ben kezdődik, amikor az 1869 : IV. t. c.-kel, Horváth Boldizsár törvényével, elvált a közigazgatástól. Annak az országgyűlésnek ígyen jelentékeny tényezői — a választási rendszer hivei is — azt mondották, hogy ez a külön választás születésnapja lesz egy jogászilag művelt, független olyan elemnek, amelyet nem lehet a többi hivatali státusba besorozni. Óhajtandó volna, hogy a birói státus olyképen építtessék ki, amint én azt elgondolom, amint azt délelőtt vázolni voltam bátor, hogy egy minden irányban, a kormáuytól is, alulról is, a sajtótól is, minden népmozgalomtól is független, hallatlan magas piedesztálon álló, jól dotált birói kar intézze az ország igazságügyét. Én ettől többet várok, mint bármitől és ebben a tekintetben rá kell mutatnom arra az igazságra, amelyet itt Erődi-Harrach Tihamér képviselőtársam mai beszéde során kiemelt, hogy többet javít egy jól dotált, független igazságügyi személyzet még a gazdasági életen is. Azért azt mondom, hogy nagy figyelmet kellene fordítani arra a kiképzésre, amely a birói lelkületet irányítja. Nekem nagyon jól esnék, ha Magyarországon volnának például birói családi dinasztiák, ugy mint Angliában. Angliában miért van olyan nagy erő és miért van olyan nagy tisztelet 1 Azért, mert az az oxfordi egyetemen való oktatás, amelyről Wolff Károly t. képviselőtársam megemlékezett, speciális irányban tereli és műveli ki az agyakat és a családi tradició az a higgadt, nyugodt, meggondolt, sem jobbra, sem balra nem tekintő, politikai és társadalmi áramlatoktól meg nem fertőzhető lélek, amely a maga tisztaságában gyönyörűséggel emelkedik a társadalom felé. Ezt a bírói kart kinevelni nálunk valahogyan a következőképen lehetne. Bocsánatot kérek, hogy újra és újra visszatérek Zsitvay Leó iskolájához. Ő összeült bíráival és szemináriumszerü előadásokat tartott nekik, ahol bizonyos családias együttesség fejlődött ki, ahol láthatták azt a tradíciói, hogy nincs különbség ember és ember között a biró előtt, láthatták azt a megértő nagy lelkületet, amely kimutatta a legnagyobb tekintélyt, a merev tekintélyt, a sella curulis megközelíthetetlenségét, de amikor bevonult a birói szobába, akkor az emberi gyarlóságok legnagyszerűbb megértőjévé vált és hirdette azt a jus aequumot, amely megérteni és megbocsátani tudott, amely érvényre emelte a: tout comprendre c'est tout pardonner elvét, amely kiemelkedő volt és mikor az utcán ment, reámutattak: itt megy a nagy biró és nagy ember. Ilyen generációt kell felnevelni, ilyen bíróságot kell nevelni ennek az országnak, ilyen bírót, aki elé kalaplevéve és saruit megoldva járul az ember, de ahol azután keletkeznek is olyan Ítéletek, hogy Il y a des juges à Berlin: a királlyal szemben megvédte a biró a jogot. Itt is minden velleitással szemben a bíró legyen a magyar társadalomnak megkoronázója, a biró legyen