Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.
Ülésnapok - 1927-168
258 Az országgyűlés képviselőházának 168. ülése 1928 május 10-én, csütörtökön. sitett a mélyen t. minister ur. Nagyon hibáztatom, hogy vannak A. B. éa C. osztályu, alosztályu, fizetési osztályu birák és hogy a fizetésemeléssel bizonyos rangemelések is járnak. Egy fizetési osztályba való bejutásnál már nem a kandidacionális jogok érvényesülnek. Itt már el kell ismerni, hogy át van törve a függetlenség bizonyos része, mert ez már a felügyeleti jog keretében intézőidik el. (Pesthy Pál igazságügy min ister: Ez automatikusan megy!) Bocsánatot kérek, e 'kérdéseknél azt tartanám, hogy egyáltalában semmi se menjen automatikusan az igazságügyi szervezetben. (Pesthy Pál igazságügy minister: Hát mi legyen?) Semmi szükség rá- A birói autonómiának ama kiépítése mellett, amelyet én javasoltam, abszolúte nincs szükség rá. (Zaj .fobbfelől) Engedelmet kérek, mégis furcsaság az, hogy mi mindig demokráciáról beszélünk és borzasztóan vigyázunk arra, hogy valahogy valakinek a címét el ne tévesszük, nem a szerint, mint az angol, hogy urnák szólitja azt, akit megszólít, nem is akképen, mint a francia, aki a maga hivatalának megjelölésével adja meg a méltóságot, hanem még birói téren is itt van a megkülönböztetés, hogy kii a tekintetes ur, ki a nagyságos ur, ki a méltóságos ur, ki a kegyelmes ur. Ezek a megkülönböztetések látszatra ne mis olyan nagyfontosságúak, de jobban szeretném, ha a bírói cím volna Magyarországon a legnagyobb cím, és ha valakit bíróként megtisztelnek, annak nem kell külön adni méltóságos és kegyelmes címeket. Annak a birói állásnak tisztelete járjon magával annak a nagy helynek betöltésiével. Ennél a kérdésnél újra előtérbe tolul, mint szervezeti és központi igazgatási kérdés az, hogyan osztályozzuk a bíróságokat, és állitsunk-e fel népbiróságot 1 ? Itt kétségtelenül esküdtszóki vita folyt, melyhez a minister ur^ maga is hozzájárult igen figyelemreméltó kijelentésekkel. Tegnap az idő rövidsége és a házszabályok szigora nem engedte meg, hogy tovább folytathassam, de most alkalmat veszek magamnak, hogy a központi igazgatás és felügyelet tételénél figyelmébe ajánljam a minister urnák, hogy az esküdtszék e tekintetben is rendkívül segítségére jön. a főfelügyelet egységes és kellő módon való érvényesítésének. Csak arra kell irányítania a minister urnák figyelmét, hogyan működik a népbiróság a maga verdiktjeiben, s az alakiságok és formaságok tekintetében nincs-e szükség arra... Elnök: Kérnem kell a képviselő urat, méltóztassék beszédét befejezni. Gál Jenő: Nagyon kérném a mélyen t. Képviselőházat, egyrészt azért is, mert az előbb emiitett oknál fogva nem mondhattam el az általános vitánál komoly érveléseimet, méltóztassék megengedni, hogy beszédemet negyedórával meghosszabbithassam. (Helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. Képviselőházat, méltóztatnak hozzájárulni, igen vagy nemi (Igen!) A Ház az engedélyt megadta. A képviselő urnák ujabb negyedóra áll rendelkezésére. Gál Jenő: T. Képviselőház! Elhoztam magammal azt a történelmi dokumentumot, amelynél különb felterjesztés és előterjesztés kevés van igazságügyi rendszerünkben. Deák Ferenc szerkesztette meg 1843. március, 15-én azt a javaslatot, amelyben az akkori képviselőházi választmánnyal .szemben, az esküdtszék azonnali behozatalát kivánta. Először is legyen szabad azokat a férfiakat felemlítenem- akik Magyarország nagyjai közé tartoztak, akik akkor pártkülönbség nélkül aláirtak Deák Ferencnek ezt a felterjesztését, (Bródy Ernő: Mikor volt az kérem'?!) 1843. március 15-én. (Bródy Ernő: Néhányszor még hangsúlyozni kell! — Jánossy Gábor: Bár az a szellem élne most is, ami akkor volt! Törekedjünk oda! — Bródy Ernő: Hátrább kellene menni 1843-ig! —- Felkiáltások a szélsobalolâàlon: A legreakciósabb szellem van ma itt!) Elnök (csenget): Csendet kérek! (Malasits Géza: Metternich szelleme itt van most is!) Gál Jenő: Deák Ferenc mellett itt látom (Bródy Ernő: Halljuk a destruktíveket'? — Derültség és zaj jobbfelől.) Klauzál Gábort, Her tele ndy Miksát, Olgyai Tituszt, Palóczy Lászlót, gróf Pejacsevich Jánost, Lengyel Pált, Fábry Istvánt, gróf Zichy Ödönt, Pázmándy Dienest, Dubraviczky Simont, . bárói Eötvös Józsefet, Zoltán Jánost, báró Wenckheim Bélát, Pulszky Ferencet, Bezerédj István és Foghtüi Jánost. (Bródy Ernő: Csupa rendezett vallású ember!) Ezt a névsort azért érdemes figyelemre méltatni, mert azokban az időkben is igen erős közéleti hullámzások voltak és különösen Széchenyinek akkori fellépése már épugy előtérbe tolta azokat a gazdasági kérdéseket, amelyek felidézték azokat a nagy vitákat, amelyek kirekesztették az igazságszolgáltatás kérdésének azonnali és fontos napirendre tűzését. Engedelmet kérek, ha méltóztatik ezt a névsort olvasni és méltóztatik látni, hogy kik voltak azok, akik az esküdtszéket akkor követelték, akkor már az ellenérvelésnek igen nagy kontingensében be kell vonni a vitorlákat, mert amit ezek óhajtottak, azt mind Nagy-Magyarország garanciális és alkotmányvédői elemeit és a nép érettségét állították oda. Nem szabad tehát ilyen szegénységi bizonyítványt kiállítani csonka Magyarországról, amelynek vágyakozása a kultúrfölénnyel győzni. A kulturfölénynek első garanciája az igazságszolgáltatás modernsége és európai színvonalra való emelése. Ha tehát a minister ur azt mondja, hogy hive- az esküdtszéknek, terjesszen be már holnap javaslatot arról, hogy meddig- milyen körülmények között és milyen határig kívánja ezt érvényesíteni. Wolff Károly t. képviselőtársamnak megígértem, hogy el fogom hozni azt a dokumentumot, amely bizonyítja, hogy azok, akik az esküdtszék mellett voltak, nem az angol, hanem a magyar történelmi nyomokon haladva esnem is a császárral szemben, hanem a korj mányzati túlkapásokkal szemben és a kor| mányzati befolyásokkal szemben kívánták ezt. Hiszen a^ felelős ministerium korszakában ... (Wolff Károly: Akkor még nem volt meg!) 1848 előtt nem volt meg, azt tudjuk nagyon jól, ! de 1843-ban a kormányzattal és az igazságszolI gáltatás modernné tételével szemben... (Wolff ; Károly: Amit én mondtam!) Méltóztassék csak ! meghallgatni, mit mond Deák Ferenc (olvassa): »Az esküdtszékek sokkal inkább fenn tudják mindenhol tartani függetlenségüket kormányok: hatalmának ellenében is, mint az állandó és rendes bíróságok.« — »Az alkotmányos szabadságnak, is erősebb támasza tehát az esküdtszéki rendszer, mint az állandó és rendes I bíróságok.« — Ezt mondja Deák Ferenc. (Wolff Károly: Épen ezt mondtam én is!) Az esküdtszék elleneseinek legyen szabad felhoznom, hogy ma nincs császári hatalom, de kormány | ma is van. (Nagy zaj a jobboldalon és a szélső\ baloldalon. — Farkas István: Apró MetterI nichek ma is vannak!) Elnök: Csendet kérek! (Györki Imre: Csái szári helytartó van! — Zaj balfelől.) Csendet