Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.

Ülésnapok - 1927-167

Az országgyűlés képviselőházának Z ságszolgáltatásba vetett hit lazítása, ugy ez az. Ezentúl Halász főügyész ur uj büntetőjogi el­mélete után mindenki azt fogja lesni és min­denki aszerint fogja igényeit az igazságszol­gáltatás iránt idomitani, hogy pillanatnyilag mi a nemzeti ideál. T. Képviselőház! A másik kijelentés, ame­lyet hallottam, amely engem aggaszt, a követ­kező. Azt mondja a főügyész ur. hogy: Rathenau volt az, aki a legszélsőségesebb irányzatba sodorta Németországot és Hatvány Lajos ehhez a Rathenauhoz ment. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Pakots József: Nagyon használt ez a Rathenaura vonatkozó nyilatko­zat nekünk megint! Tessék majd a németor­szági lapokat elolvasni! — Egy hang a szélső­baloldalon: Kisiklott! — Kálnoky-Bedő Sándor: Nem! — Rassay Károly: Nem siklott ki? — Kálnoky-Bedő Sándor: Nem! Aláirom az utolsó betűig, amit mondott! — Zaj. — Elnök csenget. — Fábián Béla: Hát, mit csinált Rathenau? — Beck Lajos (Kálnoky-Bedő Sándor felé): Akkor nem tetszett elolvasni a főügyész beszédét! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Beck Lajos: Rathe­nau nem volt radikális politikus; Rathenau­nak sikerült belekapcsolni Németországot az európai közéletbe! — Folytonos zaj.) Csendet kérek, képviselő urak! A szónokot kérem, mél­tóztassék az olyan kijelentésektől tartózkodni, amelyek semmiféle összefüggésben nincsenek a tárggyal! (Folytonos zaj. — Beck Lajos köz­beszól.) Csendet kérek, Beck Lajos képvi­selő ur! Propper Sándor: Annyiban függ össze ez az igazságügyi tárcával, hogy az igazságügy­minister urnák kötelessége figyelmeztetni az ügyészi kart, hogy külpolitikai kérdésekbe ne avatkozzék bele (Kálnoky-Bedő Sándor: Bele kell avatkozni, hiszen politikai per!) és ne vét­sen a nemzetközi jog és illem ellen s ne igye­kezzék Magyarországnak külpolitikai nehézsé­geket okozni. T. Képviselőház! Nem az én kötelességem Rathenaut megvédelmezni. Rathenau eszté­tikus, szociológus volt. (Beck Lajos: Nem is po­litikus volt! — Zaj.) Elnök: Ismételten kérem a képviselő urat, méltóztassék ezeket a megjegyzéseket mellőzni, mert Rathenaunak személye egyáltalán nem tartozik ide. (Ellenmondások a szélsőbalolda­lon.) Az igazságügyi tárca költségvetéséi^ egyáltalán nem tartozik az ő személye. (Rassay Károly: Bocsánatot kérek, ez az ügyész szerep­lésének kritikája!) Csendet kérek! (Rassay Ká­roly: Talán zárjuk le mindjárt a költségvetési tárgyalást!) Rassay Károly képviselő urat ké­rem, méltóztassék csendben maradni! Propper Sándor: T Ház! Csak azt kell mon­danom, amit az előbb mondottam, el kell ezt nekem mondanom, mert aggályaim vannak, a minister 1 urnák pedig módja van segiteni a ba­jon, módga van elhárítani azt, hogy az ügyé­szei vétsenek a nemzetközi illem ellen és ide­gen államok államférfiait lebecsüljék. Erről van szó. T. Képviselőház! Rathenaut meggyilkolták 1922-ben. Külügyministere volt a német köztár­saságnak, előbb újjáépítési ministere volt... Elnök: Utoljára figyelmeztetem a képvi­selő urat, méltóztassék külpolitikai fejtegeté­seit az igazságügyi tárca tárgyalása során mellőzni! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ez nem külpolitikai kérdés! — Pakots József: Nem tudom, mi a judicium az elnöki székben, ha ez külpolitikai fejtegetés.) Pakots képviselő urat rendreutasítom! 67. ülése 1928 május 9-én, szerdán. 209 Propper Sándor: Korlátozva érzem magam parlamenti szólásszabadságomban. Elnök: A képviselő urat ismét rendreuta­sitom. Méltóztassék teljes tisztelettel fogadni az elnöki figyelmeztetést! Propper Sándor: Teljes tisztelettel foga­dom, ezt a benső érzésemet azonban — sajná­lom — nem tudom elnyomni, (ügy van! a szél­sőbaloldalon. — Pakots József: ítélet idő künn és benn! — Zaj.) Nem tűrhető ez a helyzet, nem tűrhető ez. az állapot. Lehet, hogy ennek a kormányzati rendszernek ebben a pillanat­ban kedvesek ezek a kilengések, bizonyos azon­ban, hogy az ország javát nem szolgálják és inkább nagy károkat okozhatnak az ország­nak, mint előnyöket. Egyébként, t. Képviselőház, ami a Hatvany­féle pert illeti, méltóztassék meghallgatni sa­ját párthivüket: báró Perényi Zsigmondot, (Ügy van! ügy van! a szélsőbaloldalon.) aki künnjárt Amerikában, és akinek, mondhatnám azt is, vessző futtatásban volt része egyebek között a Hatvany-féle Ítéletért. Méltóztassék őt meghallgatni! Sőt én azt merem kérni az én mélyen t. Perényi képviselőtársamtól, legyen olyan szives, járuljon ide a Képviselőházba, álljon fel és mondja el amerikai tapasztalatait ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban. Ezzel nagy hálára kötelezné az. országot, mert nagy hasz­not hozna az országnak azzal, ha a közvéle­mény figyelmét ráterelné arra, hogy ezekkel az igazságügyi kilengésekkel kapcsolatban a külföld milyen véleményt táplál Magyaror­szágról. (Fábián Béla: Kozma Jenő mit szól hozzá? Mit hallott? Miért nem áll fel? — Zaj. — Jánossy Gábor: Az a külföld, ajnely nem élvezte a bolsevizmus áldásait!) Elnök: Csendet kérek! (Esztergályos Já­nos: ön talán élvezett akkor?! — Jánossy Gá­bor: Ellenkezőleg értettem! A gyöngébbek ked­véért megmondom!) Propper Sándor: Jánossy képviselő ur! Elemi tétel, szinte restellem hangoztatni, hogy a bolseviznrusnak egyetlen ellenszere van és ez a demokrácia! (ügy van! ügy van! a szélső­baloldalon. — Jánossy Gábor: Megyünk a felé! — Fábián Béla: A reakció szüli a forradalmat! A népet bele kell nevelni a politikába a de­mokrácia utján! — Felkiáltások a szélsőbal­oldalon: Szabadságjogok kellenek!) Végtére is nem nehéz pontosan ellenőrizni, hogy hol volt bolsevizmus. (Rothensteni Mór (Jánossy Gábor felé): Önnek, mint Kossuth­pártinak a szabadságjogokat kellene védenie!) és hol nem volt; hogy melyik állam immúnis a bolsevizmussal szemben. (Fábián Béla: Orosz­országban és Magyarországon volt bolseviz­mus!) és^ melyik hajlamos annak befogadására. Majd méltóztatik egészen pontosan megálla­pítani, hogy azokban az országokban, ahol közszabadságok vannak, ahol demokrácia van, ahol a népnek az ország ügyeinek intézésébe beleszólási joga van, ott a nép mentesíteni tudta magát a bolsevizmus pokla alól. (ügy van! ügy van! a szélsőbaloldalon.) Azok az or­szágok pedig, amelyek fenn tudták tartani a maguk osztályuralmát egészen az utolsó pilla­natig: Magyarország és Oroszország, ez a két állam esett áldozatul a bolsevizmusnak. (Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Fábián Béla: A legvadabb reakció országa szülte a bolseviz­must, az az ország, ahol üldözték és korbácsol­ták az embereket!) T. Képviselőház! Ez, azt hiszem, olyan elenn tétel, amelyet bővebben magyarázni nem kell és nagyon sajnálom, hogy erre a térre szo­rított Jánossy képviselőtársam. (Jánossy Gá­31*

Next

/
Thumbnails
Contents