Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.

Ülésnapok - 1927-166

~Àz országgyűlés képviselőházának 1 Ez tehát a dolog fejlődéstörténete. Kiindultunk az ismétlő iskolai gondolatból, ami mindenesetre pedagógiailag primitívebb dolog volt, eljutottunk a továbbképző iskolához, amely kezdetben általános volt, eljutottunk azután a mezőgazdasági tovább­képzéshez, ahol azonban ugyanaz a néptanító dol­gozott, aki a mindennapi népiskolában és igy szak­ember a szó igazi értelmében nem is lehetett. Ezeknek a hiányoknak felismerése vezetett azután bennünket az önálló szaktanitós mezőgazdasági népiskolához. így állunk most és ennél a momen­tumnál szeretnék belenyúlni a dologba. Minden­esetre ez egy momentum, amely a kérdést elég nehézzé teszi. Miért? Azért mert most vagyunk mi, mint említettem, azon a ponton, hogy végre gondolhatunk a nyolcéves mindennapi népiskolá­nak tizévi átmeneti idő alatt történő behozatalára. Ha ezt meg tudjuk csinálni, akkor más helyzet áll elő, mert akkor az elemiiskolákban, tehát a négy alsó évfolyamban, közismereti tárgyakat, hogy ugy mondjam egy teoretikus alapvetést fogunk adni Írásból, olvasásból és számolásból és akkor jön a V-VIII-ig a mindennapi felépítmény, ahol már fejlettebb intellektusu gyermekkel van dolgunk, ahol tehát a szakismereteket is be lehet hozni a mindennapi népiskolába és ebben az eset­ben nem fogunk többet heti 5—7 órával bajlódni, hanem normális 24 órai heti óraszámmal, ahol lehet valamit produkálni. Számottevő eredménye­ket, tehát^ olyanokat, amelyeknek igazán komoly a paedagógiai értékük, akkor fogunk elérni, ha elérünk Isten segítségével ahhoz a 8 éves minden­napi népiskolához, amikor azután ez felemészt két évet az ismétlő iskolai tankötelezettségből, amely ma a 13—14—15 életévben levőkre vonatkozik. De ha jövünk a nyolcéves népiskolával, akkor a 10—11—12-13, sőt 14 életévben levőket be kell, hogy vonjam a mindennapi népiskolába (Ugy van ! jobbfelől.) és akkor az ismétlő iskola idejét egy kissé kijebb kell tolni, ami mindenesetre nagy reform lesz, mert már igen munkaképes korban lévő ifjúság foglalkoztatásáról lesz szó, ahol megint a megélhetési kérdések fognak a kérdésbe bele­játszani. Ebben a stádiumban van tehát a dolog. Átme­neti momentumot élünk, amikor körülbelül majd a mindennapi népiskolának kell tökéletesebb alak­ban átvennie azt a munkát, amelyet ma az ön­álló szaktanitós mezőgazdasági népiskolák látnak el. De akkor is szükség lesz rájuk, és ha épitjük ezeket az iskolákat, nem tesszük alaptalanul, (Ugy van! Ugy van!) mert a gazdasági szaktárgya­kat a jövőben sem lehet tanítani gyakorlóterület és egy kis mintagazdaság nélkül, tehát nem forog fenn az a veszedelem, hogy most kiépitünk egy iskolafajt, amely később az épületeivel és felsze­reléseivel együtt feleslegessé válik, — ellenkezőleg. Hozzá kell tehát látnunk ehhez a munkához és tényleg okvetlenül szükséges lesz a szakfelügye­letnek sokkal intenzívebb megszervezése, mint ahogyan a dolgok eddig mentek. Azt hiszem ezzel egészen megvilágítottam a dolog állását ebben a kérdésben. A tervünk az, hogy egyelőre sürgős programmot állítottunk fel azoknak a községeknek és városoknak számára, ahol legalább 500 ismétlő iskolára kötelezett gyer­mek van, mert ott három tanerőnek egész mun­kaerejét ki tudjuk használni és nincs az a vesze­delem, hogy drága pénzen iskolákat létesítünk, amelyeket nem tudunk benépesíteni, mert ahol egyhelyben legalább 500 mezőgazdasági gyermek van, ott fényesen benépesítjük az iskolát és tel­jesen nyugodtak lehetünk arról, hogy amit beru­házunk, annak gyümölcsét azután az iskolatanitó munkájából meg is látjuk. Ezt a programmot szeretnénk lebonyolítani két-három, mondjuk, négv év alatt. Ha az a megértés állandó marad, amely KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XII. ". ülése 1928 május 8-án, kedden. 187 most, hála a jó Istennek, a kultusztárca iránt mu­tatkozik, akkor ezt természetesen gyorsabb ütem­ben csináljuk. (Vargha Gábor: Mindent megsza­vazunk erre a célra!) Méltóztassék elhinni, hogy mennyiben sike­resek az én tárgyalásaim a pénzügyministerium­mal, az az atmoszférától függ. Ha azt hallják az emberre, hogy a kultusztárca túl van dotálva felesleges módon, akkor természetesen ezek a tár­gyalások nem vezetnek eredményre, de ha a magyar nemzet a célt átlátja és a magyar nem­zetnek ez a meggyőződése itt visszhangzik, akkor, igenis, erősebb vagyok és keresztül tudom vinni azt, amire nekünk szükségünk van. Ez pedig, — és azt hiszem, ebben valamennyien egyetértünk, — abszolúte nem luxus, vagy kalács, ez a minden­napi kenyér (Ugy van! jobbfelől.) és pedig a szó szoros értelmében, mert az a gazdasági szak­tudás, amelyet ebben az iskolában elsajátítanak, tényleg kenyérré is válik a föld szakszerűbb és intenzivebb megművelése folytán. (Ugy van! jobb­felől.) El vagyok szánva, hogy ezen a téren sokkal erősebben haladok, miután a mindennapi nép­iskolának legszégyenteljesebb és legégetőbb kér­dései nagyrészt megvannak oldva és azt hiszem, ha megajándékoznak bizalmukkal, bizonyos idő múlva számottevő eredményt is tudok felmutatni. (Élénk helyeslés és éljenzés.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom és következik a határozathozatal. Kér­dem a t. Házat, méltóztatik-e az 1. rovatot elfo­gadni, igen, vagy nem ? (Igen !) A Ház a rova­tot elfogadja. Következik a 2, rovat. Petrovics György jegyző (olvassa) : 2. rovat Dologi kiadások 516.371 P. Elnök : Megszavaztatik. Petrovics György jegyző (olvassa) : 3. rovat. Kiküldetési és átköltözködési költségek 23.642 P. Elnök : Megszavaztatik. Petrovics György jegyző (olvassa): 4. rovat. Tanitói tanfolyamokra a mezőgazdasági népisko­láknál 20.000 P, Elnök : Megszavaztatik. Petrovics György jegyző (olvassa) : 5. rovat. A gyógyítva nevelő iskoláknál alkalmazott tanár­jelöltek segélyezésére 21-029 P. Elnök : Megszavaztatik. Petrovics György jegyző (olvassa) : 6. rovat. Tanoncoktatási általános célokra 23.000 P. Elnök : Megszavaztatik. Petrovics György jegyző (olvassa) : 7. rovat. Gyógypedagógiai tudományos társulatok és a si­ketnémák otthon segélyezésére 1,588 P. Elnök : Megszavaztatik Petrovics György jegyző (olvassa) : Rendkí­vüli kiadások. Átmeneti kiadások. 1. rovat. Me­zőgazdasági iskolák céljaira 55.000 P. Elnök : Megszavaztatik. Petrovics György jegyző (olvassa) : 2. rovat. Gyógyítva nevelő iskolák céljaira 36.350 P. Elnök : Megszavaztatik. Petrovics György jegyző (olvassa) : Beruhá­zások. Mezőgazdasági iskolák céljaira 100.000 P. Elnök : Megszavaztatik. Petrovics György jegyző (olvassa) : Bevétel. Rendes bevételek. 1. rovat. Mezőgazdasági iskolák bevételei 3400 P. Elnök : Megszavaztatik. Petrovics György jegyző (olvassa) : 2. rovat. Tanonciskolákat fenn nem tartó községektől az 1922 : XII. t. c. 114. §-a alapján befolyó jövedelem 3000 P. Elnök : Megszavaztatik. Petrovics György jegyző (olvassa) : 3. rovat. Gyógyítva nevelő iskolák bevételei 47000 P. Elnök : Megszavaztatik­28

Next

/
Thumbnails
Contents