Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.

Ülésnapok - 1927-166

Az országgyűlés képviselőházának 1 Iák száma 440-re, tehát a háború végén fenn­állott létszámnak csaknem kétszeresére növe­kedett. (Egy hang balfelől; Ez még mindig ke­vés!) Természetes, hogy ez még mindig kevés. s én nem is vagyok a szaporítás ellen, mert aki meg van győződve arról, hogy az elemi iskolai oktatásról szóló törvénynek de facto végrehaj­tása után át kell mennünk a 8 éves elemi isko­lára, (Elénk helyeslés.) annak követelnie kell a polgári iskolát is. Jelenleg ugyanis a polgári iskola nem egyéb, mint egy felső elemi iskola; tulajdonképen az elemi iskola felső négy osztá­lyának felel meg a polgári iskola, amely az elemi iskolának egy jobb kiképzése. Tehát már a népoktatás érdekében is okvetlenül szüksé­ges a kérdés rendezése. Azonban, mint méltóz­tatott említeni, a tanárok száma nem emelke­dett párhuzamosan az iskolák számával. En­nek volt azután az eredménye az, hogy a taka­rékossági bizottság által tényleg kissé szűk­keblűén megállapított létszám mellett nem vol­tunk képesek az uj iskolákat megfelelő tan­erőkkel dotálni, s ennélfogva nagyszámban kellett helyetteseket alkalmazni, és csak most reméljük, hogy ezek rendszeres tanárokká lesznek kinevezhetők. Másik hibája és akadálya a szervezésnek, hogy ez legtöbb helyen építkezések nélkül le­hetetlen. Mostmár az uj 169 iskola sem rendel­kezik megfelelő helyiségekkel, sőt még a régi 269 iskola is sok helyen olyan módon van elhe­lyezve, hogy ezen rohamosan segíteni kell. A tempót tehát az újjászervezésekben lassitani kell és az uj iskolák szervezésével párhuzamo­san építkezéseket is kell végeznünk. (Györki Imre: Luxushotel helyett iskolákat építsenek!) Azt hiszem, hogy a mi iskoláink nem luxus­iskolák, mert egy polgári iskola épitkezése 320.000 pengőbe kerül, amiben benne van 8 tan­terem és sok minden egyéb. Ennél olcsóbban ugy épiteni, hogy azok az épületek a higié­nikus követelményeknek teljesen megfelelje­nek, szerintem igazán nem lehetséges. Én tehát természetesen súlyt helyezek arra, hogy Mosón ^vármegyének ez az igénye is kielégíttessék, de ezekben a kérdésekben türelmet kell kérnünk, mert ilyen tempóban a polgári iskolák szerve­zését csak akkor folytathatnók, ha az építke­zésekre megfelelő fedezet állana rendelkezé­sünkre. Kérem ennek a tételnek változatlan elfoga­dását. (Helyeslés.) Elnök: Kíván még valaki szólni 1 ? (Nem!) Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kö­vetkezik a határozathozatal. Miután ez a tétel meg nem támadtatott, azt elfogadottnak jelentem ki. Kövekezik: Bevétel. Rendes bevételek. 1. rovat. Petrovics György jegyző (olvassa): Bevétel. Rendes bevételek. 1. rovat. Tandíjjövedelem, vizsgadíjak és egyéb bevételek 630.400 P. Elnök: ^ Megszavaztat i:k. Petrovics György jegyző (olvassa): 2. rovat. Községek hozzájárulása az állami polgári isko­láik fentartási költségeihez 23.360 P. Elnök: Megszavaztatik. Petrovics György jegyző (olvassa): 14. cím. Felsőkereskedelmi iskolák. Kiadás. Rendes ki­adások. 1. rovat. Személyi járandóságok 516.710 pengő. Puky Endre! Puky Endre: Mélyen t. Ház! Egy olyan ügyet akarok a Ház előtt szóvátenni, — a gyors­írás ügyét, a röpke szó megrögzitésének szép művészetét — amely ügyről emlékezetem sze­KÉPVISELÖHAZI NAPLÓ. XII. 6. ülése 1Ù28 május 8-án, kedden. 17§ rint nagyon ritkán esik szó a Házban, (Igaz! Ugy van! a jobb- és a baloldalon. — Halljuk! Halljuk!) noha megérdemelné az,t ugy jelentő­ségénél fogva, (Ugy van! Ugy van! a jobb- és a baloldalon.) mind pedig azon tábor lelkes munkájánál, szolgálatánál fogva, amely a gyors­írás művelésére felesküdött. Hogy épen ennél a rovatnál teszem azt szóvá, ezt azért teszem, mert a költségvetésben sehol, sem találok a gyorsírásról megemlékező tételt, egyedül a fel­sőkereskedelmi iskolák azok a tanintézmények, amelyeknél ezidőszerint kötelező a gyorsírás, és épen ezért fűzöm mondanivalóimat ehhez a rovathoz. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Mélyen t. Képviselőház! Elmondandóimat igyekezem szűkre szabni, számolva a t. Ház idő-ökonómiájával. Ha mindazonáltal képtelen lennék elmondandóimat egy rövid negyedóra keretébe szorítani, már előre kérem a t. Ház szíves hozzájárulását ahhoz, hogy beszédemet legfeljebb még további 15 perccel meghosszab­bithassam. (Felkiáltások a Ház minden olda­lán: Megadjuk!) Elnök: Azt hiszem, kimondhatom, hogy a Ház a beszédnek kért meghosszabbítását enge­délyezi. (Helyeslés.) Puky Endre: Mélyen t. Ház! A háború utáni viszonyok, mint a közműveltség minden terén, a gyorsírás terén is, jobban mondva a gyorsírás jelentősége terén is uj állapotot te­remtett: sokkal jelentősebbé tette azt. Mert a tudománynak és a művészetnek ez a része is osztozik az általános gazdasági helyzet sorsá­ban, s amint az általános gazdasági helyzetben sokkal inkább kell törekednünk most, mint az­előtt kellett arra, hogy kevesebb munkaerővel többet, gyorsabbat és szabatosabbat létesít­sünk, ugy a gazdasági vállalatok és a közszol­gálat, a közhivatalok terén is a gyorsírás al­kalmazásával fokozottabb mértékben kell töre­kednünk arra, hogy ugyanazt a munkát keve­sebb szellemi erővel gyorsabban és szabatosab­ban tudjuk elvégezni. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon és a középen.) A gazdasági élet már regen tudatára ébredt ennek, hiszen évtizedek óta a gyorsírás úgyszólván egyedül ezen a té­ren volt a gyakorlati életben elterjedve, ellen­ben az a gondolat, hogy a közhivatalokban és a közszolgálat terén is meghonosítsuk, általá­nossá tegyük a gyorsirást, — mindig eltekintve a parlamenti gyorsírói szolgálattól — csak néhány év előtt indult meg. így talán méltóz­tatik a t. Ház tudomásul birni arról, hogy a belügyministerium ezelőtt három esztendővel a rendőrtisztviselők kiképzésénél és továbbképzé­sénél is kötelezővé tette a gyorsírás tanulását, úgyszintén kötelezővé tette azt kisérletképen a csendőrtisztek kiképzésénél is. Ezek azonban — sajnos — abba maradtak. Budapest székes­főváros volt az, amely kötelezővé tette az iro­dákban elkalmazottaknál a gyorsírás ismere­tét. Az igazságügyministerium foglalkozik az­zal a gondolattal, hogy az igazságügyi szolgá­latban ugy az irodai, mint a fogalmazó sze­mélyzetnél kötelezővé tegye a gyorsírás elsajá­titását, (Helyeslés a Ház minden oldalán.) és e részben a t. igazságügyminister ur a múlt év­ben egy parlamenti beszédében leszögezte a maga ezirányu elhatározását. Hogy azonban általánossá váljék, hogy na­gyobb, szélesebb körben elterjedjen a közszol­gálat terén a gyorsírás alkalmazása, ahhoz az volt szükséges és annak ma is az a feltétele, hogy egy egységes gyorsirási típus teremtessék meg. Mert hiszen természetszerűleg csak akkor lehet a gyorsírás általános elterjedésére szá­mítani, ha egyik gyorsíró a másik gyorsírását 27

Next

/
Thumbnails
Contents