Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.

Ülésnapok - 1927-166

170 Az országgyűlés képviselőházának 166. ülése 1928 május 8-án, kedden. teljesen közömbös, csak az a fontos, olyan helyen legyen felállítva, ahol a nagytömegek könnyen hozzájuthatnak, hozzáférhetnek, (Helyeslés.) továbbá az. hogy minél előbb legyen felállitva. (Helyeslés.) Nagy segítségünkre van a sportmozgalmakban a sajtó. Méltóztassék megengedni, hogy most belekapcsoljam beszédembe a magam személyét is. Húsz évvel ezelőtt, 1908-ban, amikor Európa-szerte minden hadseregnél mouliné-kal és kardvágásokkal versenyeztek egymással a tisztek, húsz évvel ezelőtt 50.000 kardvágást és 50.000 mouliné-t vágtam ki 14 óra 7 perc alatt és eddig is tartom a világrekordot. (Éljenzés a jobboldalon. — Jánossy Gábor: Magyar virtus!) Akkor a magyar sajtó részéről mindössze egykét lap.emlékezett meg erről, úgyszólván elsiklottak felette. Ezzel szemben már akkor is a külföldi sajtó részéről — a német, francia stb. sajtó részéről, — meglátogattak engem ós kérdeztek, hogyan csináltam a tréninget stb. Le is fényképeztek és a külföldi lapok általában hozták a képemet is. Ma már azonban — hála Istennek — a magyar sajtó úgyszólván hasábokat szentel a sportnak, s ezenkivül minden egyes nagyobb sporteseményre, de még kisebbre is^ azonnal felfigyel és napirenden tartja s állandóan érdeklődik a sport iránt. (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) örvendetes dolog, hogy a testnevelés külön címet kapott a költségvetésben, azonban reánk nézve, a sportegyesületekre nézve sokkal örvendeteisebb volna, ha nagyobb összeggel szerepelne ott a testnevelés. Hogy mi a nemzetek történelmében, a, nemzetek versenyében a helyünket megálljuk, minden erőnk megfeszitésével a maximumig kell fokoznunk a sportot és a testnevelést. Ezért tisztelettel kérem a kultuszminister urat, hogy a hasznos beruházások megtakarításaiból még ebben az esztendőben legalább 600.000 pengőt juttasson a testnevelés céljaira. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a közéven.) Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Farkasfalvi Farkas Géza! Farkasfalvi Farkas Géza: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Borbély-Maczky Emil, t. barátom fejtegetéseivel a leventeügyet illetőleg teljesen egyetértek. Épen azért a levente-ügy fejlesztésére bátor vagyok a közoktatásügyi minister ur figyelmébe egy olyan eszközt ajánlani, amely a levente-intézményt felvirágoztathatja. (Halljuk! Halljuk!) Az országban ugyanis már nagyon sok helyen igen szép sikerrel bevezették a lovas leventeoktatást. (Usetty Béla: Például Cegléden!) Igen, Cegléden, Békésen» stb. A magyar néplélekkel összeforrott a ló szeretete, (ügy van! Ugy van! a jobboldalon.) A magyar huszár mindenkor az első katona volt az egész világon. (Felkiáltások a középen: Ma is az!) Ezzel a gyalogság értékéből nem vonok le semmit, most csak a magyar huszárról beszélek. A leventeintézményt nagyon fellendítené, hogyha^ ezt a lovaslevente-intézményt is kifejlesztenénk kapcsolatosan a népies lovassport megteremtésével. (Helyeslés a jobboldalon.) Ma épen az az osztály, az a népréteg, amely ezer esztendőn keresztül a legjobb huszáranyagot szolgáltatta, talán kevéssé érdeklődik még — legalább is nem annyira, mint kellene — a leventeintézmény iránt s a lovaslevente-ügy bekapcsolásával őket határozottan ide lehetne hozni. Azért feltétlenül szükséges volna, hogy a testnevelési főfelügyelőkhöz be legyen osztva olyan valaki, aki tisztán a lovasleventékkel foglalkoznék. Van is olyan emberünk, — nem akarok neveket említeni — aki ezeket a dolgokat gyönyörűen szervezi az egész országban. Azonkívül be kellene osztani minden vármegyében a testnevelési előadók közé egy lovas szakértőt, továbbá a lovasélet irányítására fel lehetne használni a lótenyésztésügyi előadásokat is. Ma talán az egyetlen nehézsége annak, hogy egyesek lovasleventékül jelentkezzenek, hogy a kisgazdáknak nincs meg a megfelelő nyeregfelszerelésük. (Egy hang a középen: Adhat az állam!) Ezeknek kölcsön lehetne adni kincstári nyergeket. Mindezeket ajánlom a kultuszminister ur figyelmébe, aki ezt az egész dolgot a földművelésügyi minister úrral együtt megoldhatná. Erre tisztelettel fel is kérem a minister urat. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezáltal, továbbá a kisgazda lovasegyesületek szervezése, a lovasnapok, lovasversenyek, távlovaglások, stb. szervezése által a kisgazdatársadalom annyira belekapcsolódhatnék ebbe a mozgalomba, hogy remélhető volna, hogy rövid idő alatt 50—60 ezer lovas állna rendelkezésre. (Egy hang a középen: Németországban ez már meg is van!) Hogy ennek mi a jelentősége, azt hiszem, nem kell fejtegetni. Nagyon kérem a kultuszminister urat, hogy nagy perspektiváju, nagyvonalú népnevelési programmjába ezt az eszmét illeszsze bele és teljes erővel igyekezzék megvalósítani. A tételt egyébként elfogadom. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Pakots József! Pakots József: T. Képviselőház! A testnevelés állami és társadalmi feladat egyaránt, azonban elsősorban állami feladat. Az eddigi fejlődések során azt kellett megállapítani, hogy az állam, ahogy minden ilyen nagy és súlyos terhekkel járó problénm megoldásánál szokott eljárni, ennek a problémának megoldását is lehetőleg áttolja a társadalom vállaira. A legjellemzőbb erre az, hogy amióta Magyarországon megindult a testnevelés kultusza, amióta az ország közvéleményét is áthatotta az a világmozgalom, amely már mindenütt jelentkezik, az állam voltaképen a társadalmi sport jövedelmének eredményeiből igyekezett lehetőleg a maga feladatait ellátni, igy a labdarúgás és a lóversenyjöyedelmek 10 százalékából próbálta a testnevelési célokat szolgálni. Végre ennek az állapotnak rendezése kívánatossá vált és most jelentkezik a költségvetésben először mint külön cím, mint külön tétel a testnevelés. Azt hiszem, nincs kétség a Ház egyetlen oldalán sem abban az irányban, hogy a testnevelésnek magasabb szociális, morális, egészségügyi szempontjai mindenkire nézve kötelezővé tétessenek, hogy mindenki jóindulattal és szeretettel foglalkozzék ezzel az üggyel. Magam is épen ezért szólalok fel, hogy r tanúbizonyságot tegyek arról, hogy az ellenzék is a legnagyobb szeretettel és legodaadóbb támogatással viseltetik e probléma előrevitele iránt. De szükségesnek tartom mindazokat a kritikai szempontokat is elmondani, amelyek talán előbbrevihetnék az üey megoldását. Igen t. Képviselőház! Azt látom, hogy amikor a t. minister ur felállítja a testnevelés fejlesztésének kereteit, bizonyos pontokban ezt ugy akarja megoldani, hogy látszat szerint tegyen valamit, lényegileg azonban megint rábizza a társadalmi sportra, hogy az végezze