Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.
Ülésnapok - 1927-165
r Âz országgyűlés képviselőházának J ez az erős állásfoglalása félreértésre és talán félremagyarázásra ad okot. Azok a bajok, amelyekre a minister iir célzott, nem mai keletűek. Ezek már elég régi időre nyúlnak vissza, úgyhogy nem láttam okát, miért kellett ezt épen most előhozni, mert ügy érzem, hogy ezt pro foro interno is el lehetett volna intézni, anélkül, hogy okot adnánk a támadásra vagy a lehangoltságra azoknak, akik az egyetemek és a felsőoktatás viszonyait nem ismerik. De, ismétlem, a minister ur az ő miai programmbeszédével olyan nagy koncepciót terjesztett itt elénk, amely bennünket tényleg a legjobb reménnyel és azzal az érzéssel tölthet el, hogyha a fizikai fegyvert ki is ütötték kezünkből, a szellemi fegyverek nem fognak elrozsdásodni, sőt, ezek élesebbek és használhatóbbak lesznek a jövőben, mint voltak a múltban. Természetesen nem! is akarom a minister ur ellenében megvédeni a magyar egyetemeket és a magyar felsőbboktatást; itt a Házban azonban néhány képviselő részéről elhangzott, még pedig mind a kormánypárti, mind az ellenzéki oldalon az a kijelentés — a numerus clausus-törvényt megváltoztató törvényjavaslat tárgyalásánál —, hogy azok az ifjak, akik a numerus clausus következtében kénytelenek külföldi egyetemet végezni, nagyobb tudást, mélyebb tudományt sajátítanak el, úgyhogy, ha visszatérnek, hazajönnek az országba, ezekkel szemben nem lesznek versenyképesek, azok, akik itthon végezték el a felsőiskolát. Nem kételkedem benne, hogy az illető képviselő urak nem azért tették ezt a kijelentést, mintha a magyar egyetemeket és a felsőoktatást, vagy a magyar tudományt kicsinyelnék, hanem azért tették, mert nincsenek tisztában a mi felsőoktatásunk mai irányával, nincsenek tisztában a magyar tudomány fejlődésével. Höeyan fejlődött a magyar tudomány 1 ? Tényleg évszázadokon keresztül tudományos tekintetben mindig csak importunk volt, mindig csak hoztunk a külföldről tudományt, anélkül, hogy azt itthon meggyökeresítettük volna, anélkül, hogy azt a tudományt a saját klépünkre és hasonlatosságunkra átalakítottuk volna. A mi ifjaink járták a külföldet, ott elsajátítottak műveltséget és elsajátítottak tudományt. Ezt hazahozták, itthon terjesztették, de nem neveltek tanítványokat, nem neveltek tudományos szukcreszcenciát. így ment ki minden generáció ifjúsága külföldre és évszázadokon át ilyen befolyás alatt állott itthon. Egykét nemzeti tudományágtól eltekintve, nem alapítottak igazi magyar tudományt, nem alapítottak szervessé^et és nem teremtettek hagyományokat. Amint a külföldi import jött, az importált tudományok, mint egyes rétegek, egymásfölé helyeződtek, a rétegek között nem volt termékeny kapcsolat, nem volt szerves összefüggés, úgyhogy ebből igazi szerves magyar tudományos élet nem alakulhatott ki. Mi nagyjában és egészében mindig a Nyugat müveitségének és tudományának színvonalán állottunk, de az volt a baj, hogy évszázadokon keresztül mindig csak tanítványok maradtunk. Mi tényleg esztendŐről-esztendőre hoztunk a külföldről vetőmagját, azt elvetettük, annak termését elfogyasztottuk, de nem gondoskodtunk saját vetőmagunkról. Ezt a vetőmagot külföldről hozni egyrészt kényelmesebb volt, másrészt pedig azt tartottuk, hogy az a külföldi vetőmag tulajdonképpen jobb, értékesebb és megfelelőbb, mint az a vetőmag, amelyet itt termelhetnek. í. ülése 1928 május 4-én, pénteken. 135 Ebben a tekintetben a magyar tudomány és a magyar felső oktatás fejlődésében csak a XIX. században következett be változás, sőt a szorosan vett szaktudományokat tekintve, csak a XIX. század második felében következett be ujabb fordulat, ujabb változás. A 67-es kiegyezés után következő generációnak volt nagy történeti munkája, mellyel megteremtette a magyar tudomány hagyományait. Trefort Ágoston magyar kultuszministernek egyik halhatatlan érdeme, hogy megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy önálló magyar tudomány fejlődhessék. Az a generáció, amely 1867 után következett, létesítette tulajdonképen a fundamentumot. Erre a fundamentumra épített azután az utána következő generáció és hogy ezen fundamentumon önálló magyar tudomány épüljön, hogy itt hagyományok keletkezzenek, hogy itt megmaradjon a fejlődésben a folytonosság, erről gondoskodtak és ezt biztosították a magyar egyetemek, ezt biztosította a Magyar Tudományos Akadémia. Ez az első hagyományt teremtő generáció is természetesen a külföldről hozta a kereteket, a módszereket, de végeredményében ez a generáció volt az első, amely a magyar tudományból — nem 1 tekintve itt egy-két tisztán nemzeti tárgyú tudományszakot, — élő szervezetet létesített, amely az egyetemes tudomáuyok kereteiben magyar problémákat helyezett el, a magyar földnek és a magyar nemzetnek problémáit — a magyar nemzeten a régi történelmi Magyarország minden népét értem, — sajátos magyar problémákat állított be ebbe a keretbe és ezeket a sajátos magyar problémákat úi módszerrel vizsgálta. Ezzel nemcsak bennünket gazdagított, hanem azzal, hogy hagyományokkal biró és szervesen tovább fejlődő magyar tudományt teremtett, tulajdonképen gazdagította az egyetemes tudományt is, mert az egyetemes tudományt szélesbitette és elmélyítette. Már most mi következik ebbőll Ebből az következik, hosy aki itthon tudományos képzettséget igénylő pályán kíván működni, annak a felső oktatást igenis itthon kell elvégeznie, mert ha nem vé^zi itthon, abból két veszedelem származik. Először az a veszedelem, hogy mivel az illető nem ismeri a magyar szellemi élet hagyományait, sajátos problémáinkat, nem fogja tudni a reá háruló feladatot sem jól megoldani, ha pedis- megoldja, rosszul oldja meg, amely megoldás épen nem gyökerezik a magyar szellemi élet hagyományaiban. De más Veszedelem is van ebben, t. i. ha nagyon sóiban mennek ki, ha nagyon sokan végzik kint felső tanulmányaikat, az a Veszedelem) fenyeget, hogy ezáltal tönkreteszik a magyar tudomány hagyományait, megszüntetik vagy aláássák a magyar tüdoimány fejlődésének folytonosságát. Én természetesen korántsem vagyok az ellen, hogy a mi if jaink a külföldet is járják, sőt az én nézetem, szerint a mlagvar szülőknek és a m&sryar kormánynak minden áldozatot meg kell hoznia, hogy mennél többen járják a külföldet, tanuljanak a külföldtől. De az én nézetem szerint azonban csak akkor lenne szabad ezeknek kimenniök, amikor 1 itthon már elvégezték a tanulmányaikat, mert ha korábban mennek ki, akkor a külföldi tudománynak utánzóivá, esetleg majmolóivá lesznek és nem lesznek hasznára a hagyományosan fejlődött magyar tudománynak. (U_o?J van! Ufjy van!) Igenis járjanak ki. Az egyetemes tudományt, a nyugat tudományát nem lehet tisztán könyvekből megtanulni, menjenek oda tudományos műhelyekbe, tudományos mü90*
