Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.

Ülésnapok - 1927-164

94 'Áz országgyűlés képviselőházának . Bemutatom a t. Háznak a felsőház elnökének átiratát, melyben tudatja, hogy »a szellemi munkásokra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésről« szóló kereskedelemügyi ministeri jelentést tudomásul vette s azt országos határozattá emelte. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Az ilymódon létrejött országos határozatról a kereskedelemügyi minister urat értesiteni fogom. Bemutatom továbbá a felsőház elnökének két rendbeli átiratát, melyekben tudatja, hogy a nemzetközi állategészségügyi hivatal létesítése iránt Parisban 1924. évi január hó 25-én kötött nemzetközi megállapodás becikkelyezéséről; a Magyar Földhitelintézetnek, a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének és a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének adóés illetékkedvezményeiről; az ipari záloglevelekről, valamint az állategészségügyről szóló törvényjavaslatokat a felsőház a képviselőház által elfogadott szerkezetben változtatás nélkül magáévá tette. A bejelentéseket a Ház tudomásul veszi s az ilymódon létrejött törvényeket a kihirdetés kieszközlése végett a ministerelnök úrhoz fogom áttenni. Az emiitett átiratban a felsőház elnöke egyúttal értesit, hogy az állategészségügyről szóló törvényjavaslat tárgyalása során az állatvásárok számának apasztása tárgyában, a felsőház egy határozati javaslatot fogadott el, melyet tárgyalás és hozzájárulás céljából a képviselőházhoz tett át. Javaslom, hogy a Ház ezt a határozati javaslatot előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett adja ki a földmivelésügyi, pénzügyi és közgazdasági bizottságoknak, amely bizottságok annak idején az állategészségügyről szóló törvényjavaslatot tárgyalták. Méltóztatnak javaslatomat elfogadni ? (Igen!) Ha igen, ezt határozatként mondom ki. Végül bejelentem a t. Háznak, hogy az emiitett átiratban a felsőház elnöke arról is értesített, hogy az állategészségügyről szóló törvényjavaslat tárgyalása során a képviselőház által elfogadott s tárgyalás és hozzájárulás végett a felsőházhoz áttett három rendbeli határozati javaslatot magáévá tette s igy azok országos határozatokká emelkedtek. Méltóztatnak ezt tudomásul venni. Az ily módon létrejött országos határozatokról az illetékes minister urakat értesiteni fogom. Kálmán Jenő képviselő ur, mint az igazságügyi bizottság elnöke kivan jelentést tenni ! Kálmán Jenő előadó: T. Képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) Van szerencsém az igazságügyi bizottság jelentését bemutatni a polgári ügyekben a törvényszéki egyesbiráskodás hatályának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Tisztelettel kérem, méltóztassék annak kinyomását, szétosztását és annak idején napirendre tűzését elhatározni, egyben kimondani a javaslatra a sürgősséget. Elnök : A beadott jelentést a Ház kinyomatja, szétosztatja; annak oapirendre tűzése iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Minthogy az előadó ur a sürgősség kimondását is kérte, kérdem, mél:óztatik-e ahhoz hozzájárulni ? (Igen!) A Ház a sürgősséget kimondja. Most pedig előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a t. Ház legközelebbi ülését holnap délelőtt 10 órakor tartsa és annak napirendjére tüzzessék ki az 1928/29. évi költségvetés egyes tárcáinak folytatólagos tárgyalása. Méltóztatik ehhez hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot ?4. ülése 1928 május 3-án, csütörtökön. Beck Lajos képviselő ur a házszabályok 205. §-ának a) és b) pontja alapján kért szót. A szólásjogot a képviselő urnák megadom ! Beck Lajos : T. Ház ! (Halljuk ! Halljuk !) Az április 27-iki ülésen a földmivelésügyi tárca tárgyalásánál beszédet mondottam, amelyben a mezőgazdasági értékesitő szövetkezetek dolgát tettem szóvá. Erre a felszólalásra, amelyet igyekeztem a legnagyobb tárgyilagossággal előadni, Mayer János igen t. földmivelésügyi minister ur kimerítően válaszolt és válaszában több alkalommal kétségbevonta adataim helyességét- Tartozom a t. képviselőháznak, de tartozom önmagamnak is azzal, hogy lehető rövidséggel szavaimat helyreigazítsam. Mit állítottam ebben a beszédben ? Azt állítottam elsősorban, hogy különböző hirek szállingóznak abban a tekintetben, mintha a magyar kormány a mezőgazdasági szövetkezetek részére 90 millió pengőt bocsátott volna rendelkezésre. (Halász Móric : Bár bocsátott volna !) Hozzátettem : ámbár én ennek a számnak magasságában kételkedem, remélem, hogy még az esetben is, ha megfelelne is ez a szám, ez nem jelentené azt, mintha ezek a szövetkezetek ezt a horribilis öszszeget el is veszítették volna. Őszinte meglepetésemre a felsőház tegnapi ülésén az igen t. pénzügyminister ur kitért erre a felszólalásra ^- vagy legalább is látszólag erre a felszólalásra, — kijelentve, hogy nem bírja eléggé erős, eléggé megfelelő szavakkal elitélni mindazokat a kijelentéseket, amelyek ekként az államháztartás meggyengítésére és a magyar kormány politikája ellen irányulnak. Meg vagyok róla győződve, hogy az igen t. pénzügyminister ur nem az én felszólamlásomra hivatkozott, mert hiszen annak eredeti szövegét olvasva, kitűnik, hogy tőlem ilyennemű állítás, különösen az, hogy ez a 90 millió pengő elpocsékolhatott volna, teljesen távoláll. Böviden rátérek elsősorban annak megállapítására, hogy mit kívántam felszólalásommal elérni. Én a szövetkezeteknek 25 év óta ebben a Házban barátja és képviselője vagyok. Az igen t. földmivelésügyi minister ur, akivel hosszú évtizedeken keresztül^ együtt küzdöttünk a mezőgazdasági politika érdekében, tanuja lehet annak, hoííy egy padból, egy oldalról, egy elvet vallva mennyire exponáltuk magunkat az igazi, tiszta szellemben vett mezőgazdasági szövetkezetek felvirágoztatásáért. Teljesen távol állott tőlem tehát akkor, amikor ezt a speciális mezőgazdasági, illetőleg szövetkezeti politikát biráltam, magának a szövetkezeti eszmének megtámadása vagy lekicsinylése, de felszólalásomban épen a mezőgazdasági értékesitő szövetkezetek példájával illusztrálni akartam, hogy ezek eredeti rendeltetésüktől eltértek és életképteleneknek bizonyultak addig, amíg külön-külön működtek és ennek folytán azok a tekintélyes összegek, amelyek erre a célra fordíttattak, jelentékeny részben elvesztek és — ami talán ennél is fontosabb — az a drága idő pocsékoltatott el, amely alatt, az utolsó tiz esztendő alatt, ha ez az összeg helyesen fordittatik ennek a nemes eszmének istápolására, csodákat művelhettek volna. Ezt különben az igen t. földmivelésügyi minister ur két passzusában felszólalásának el is ismerte, amikor célzott arra, hogy sok hiba követtetett el akkor, amikor még a három szövetkezet külön-külön működött- (Kuna P András: Minden kezdet nehézséggel jár !) Hogy az Egyesült Szövetkezet nem állta meg helyét, ezt pedig azzal kívántam bizonyítani, hogy nem mert az elriasztó példák után különkülön indulva, önállóan eljárni s nem az egész kereskedelemuek és gazdasági életnek erejére