Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-162

Àz országgyűlés képviselőházának 162. ütése 1928 május 1-én, kedden. 429 ezeket a szegény embereket, azt mondottam, ho^y ne deputációskodjanak, ne csináljanak költséget, felesleges garasaik ugy sincsenek, adóra sem telik. A minister urak mást nem mondhatnak, mint — ahogyan ez már azóta, amióta ministerek vannak a világon, mindig igy volt és mindig igy lesz, —

f a legnagyobb kedvességgel, — mert ez természetes dolog, — fogadják a küldöttségeket és kijelentik, hogy a legnagyobb lelkiismeretességgel sürgős tanulmány- tárgyává teszik a szóban forgó kérdést és a lehetőség szerint a törvény korlátai közt majd döntenek. (Haller István: Milyen jól tudja!) Erre már blanketták is vannak, igen t, képviselőtársam, vagyis magyarul: irásminták. (Derültség.) Elég az hozzá, hogy nem szükséges az, hogy Győr, Vas, Sopron és Veszprém megyéknek érdekelt népe felkerekedjék és népvándorlásszerüleg idejöjjön és kopogtasson az országgyűlés házának kapuján, kopogtasson a mélyen t. földmivelésügyi minister ur és a mélyen t. pénzügyminister ur ajtaján. Ez tulajdonképen beharangozás az én részemről, de magyar becsületbeli kötelességem azon emiitett nagy vidék népének megmaradhatása érdekében, a mindennapi kenyere, betevő falatja érdekében a vízügyi töirvényjavaslatnak beharangozása, amelyre vonatkozólag' teljes tisztelettel és bizalommal kérem a mélyen t. földmivelésügyi minister urat, — ugy is tudom, hogy megvan benne a jószándék: in magnis et voluisse sat est, de a voluisse, a jószándék és a jóakarat mégsem eléig — hogy méltóztassék a pénzügyminister urnái odahatni, hogy azt az egymillió pengőt az 3906 : XXXIX. teikk 1. §-ának analógiájára teljesen az állam fedezze, mert ha azt akár felerészben, akármilyen kis hányadban ezeknek a szerencsétlen, sorssujtotta embereknek, — akik ötven év alatt, amióta a Rábaszabályozó Társulat áldásosán működik, úgyszólván megvásárolták saját földjeiket — kell fizetni, akkor a 120 község népe megszűnik létezni és nem lesz adófizető. Ezt ajánlom közérdekből a mélyen t. földmivelésügyi minister urnák, a pénzügyminister urnák, az egész kormánynak és a t. Háznak jóindulatú kegyes figyelmébe. (Élénk helyeslés jobb felől.) Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A földmivelésügyi minister ur óhajt válaszolni. Mayer János földmivelésügyi minister: T. Ház! Mindazoknál a szabályozásoknál, amelyeknek a közérdekűsége kimondatott, egy bizonyos határon túli, a maximális megterhelésen túli költségeket az állam a törvény értelmében magára vállalja. Ezekben a kérdésekben az 3884 : XIV. te, valamint az 1885 : XXIII. te rendelkezik. Hogyha a megterhelés a kataszteri tiszta jövedelem húszszorosának 60%-át meghaladja, akkor az állam köteles a közérdekűség elfogadása után gondoskodni arról, hogy a maximális megterhelésen felüli összeg fedezetet nyerjen. Itt ennél a kérdésnél már gondoskodás is történt arról, hogy a Kisrábatoroki duzzasztó-gát újjáépítésére 250.000 pengő irányoz-tassék elő, nem a végleges rendezésére, ez még csak előleg ezeknek a munkálatoknak megkezdésére. Amint tehát a t. képviselő ur itt látja, már megtörtént a gondoskodás és gondunk volt arra, hogy egy korábbi beadvány esetén ezt az uj viziberuházási munkálatokba beillesszük. Ismétlem tehát, megnyugtathatom a képviselő urat, hogy ezek a tervek már meg vannak és ezek a munkálatok végre lesznek hajtva. Kérem a képviselő urat, legyen szíves ezt tudomásul venni és a Házat pedig kérem, hogy a rovatot elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil» vánitom, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az 5. rovatot elfogadni, igen, vagy nem"? (Igen!) A Ház a rovatot elfogadta. Az ülést 10 percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Következik a földmivelésügyi tárca költségvetésének 7. címe. Petrovics György jegyző (olvassa): Beruházások. 1. rovat. Vizi munkálatok végrehajtására 3,786.000 P. Gyömörey Sándor! Elnök: A képviselő ur nem kivan szólni. Ki a következő szónoki Petrovics György jegyző: Putnoky Móric! Putnoky Móric: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A földmivelésügyi minister iu:m költségvetéséből örömmel látom, hogy annak dotá. ciója a tavalyihoz képest igen szépen emelkedett és a . minister ur mindent elkövet ' arra nézve, hogy meglévő területeinken, szántóföldjeinken a többtermelést előmozdítsa és ezeket a területeket a föl.dimivelcs szempontjából lehetőleg javitsa. A költségvetésbe igen szép tételt vett fel arra, hogy egyrészt a szikes területeket termővé tehesse, másrészt lecsapolások által termő területeket szerezzen. Az én felfogásom szerint mindenesetre igen fontos dolog lenne az, hogy a már meglévő földterületek esetleg árvizek által való eliszapositását és tönkretevését meggátoljuk és mindent megtegyünk arra nézve, hogy ez meg ne történhessék. (Ugy van! a jobboldalon.) Erre nézve is igen szép emelkedést látunk a költségvetésben, mert hiszen a vizi beruházásokra egy és negyed millió vétetett fel, sőt a hasznos beruházásoknál is egymillió pengő van felvéve azi állami szabályozás alá nem eső folyók és patakok szabályozására és mederszabályozási munkálataira. Sajnálattal látom azonban azt, hogy ugy a vízszabályozási munkálatok, mint az állami szabályozás alá nem eső folyók és patakok mederrendezési munkálatai köréből hiányzik a Sajó folyó; sem itt, sem ott nem látok semmiféle gondoskodást arról, hogy a Sajó szabályozása megtörténjék. Melczer László igen t. barátom beszélt a Sajó folyóról, talán más szempontból, mint én, mert hiszen beszélt községekről, amelyek mellett a Sajó partjait meg kellene védelmezni, nehogy a község tönkremenjen. A Sajó folyónak a felső folyásánál, amely sajnos, a mostani cseh határ mellett kezdődik, néhány kilométeren keresztül olyan állapotok vannak, — talán nem maga a meder az oka, hanem egyéb körülmények: malomgát stb. hogy az, ott fekvő községek területeinek legnagyobb részét elönti a Sajó, de nem ugy, hogy mindjárt lefut róla, hanem két évvel ezelőtt is, háromszor egymásután öntötte el ezeket a területeket, úgyhogy ezek a községek háromszori vetésüket, háromszori munkájuk eredményét teljesen elveszítették s egyáltalában nem volt semmi jövedelmük földjeiből. Én tehát arra kérem az igen t, minister urat, — nem akarok hosszasabban foglalkozni ezzel a kérdéssel, hiszen Melczer barátom elmondotta már ezeket — kegyeskedjék odahatni, hogy ezek a munkálatok lehetőség szerint mielőbb megkezdődjenek. Erre a szakaszra a kulturmórnökség már teljesen elkészítette a terve-