Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-162

418 Az országgyűlés képviselőházának Fitz Arthur jegyző (olvassa): 13. rovat. Gazdasági kiadások 592.935 P. Elnök: Megszavaztatik. Fitz Arthur jegyző (olvassa): Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. A gödöllői baromfitenyésztő-telep ópitkeziési és felszerelési költségeire 5710 P. Elnök: Megszavaztatik. Fitz Arthur jegyző (olvassa): Beruházások. Tejgyüjtő- és feldolgozó-telepek létesítésére nyújtandó kölcsönökre 200.000 P. Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Éhn Kálmán! Éhn Kálmán: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Legyen szabad azzal a kijelentéssel kezdenem, miként az egyes felszólalt t. képivelőtársaim, az igen t. előadó ur, mint maga a minister ur is hivatkoztak arra, hogy a földmiyelésügyi tárcának dotációja ebben a költségvetési évben bár majdnem 10 millió pengővel több, mint az előző évben és az egész dotáció összesen 365 millió pengőt tesz ki, én ezt az Összeget kevésnek tartom, de különösen kevésnek tartom azt a 6,470.000 pengőt, amely beruházások címén van a költségvetésbe felvéve és ebből a 6,470.000 pengőből is azt a 200.000 P-t tartom kevésnek, amely a tejgyüjtő, tejfeldolgozó telepeknek, kölcsön utján való segélyezése cimén van felvéve, mint hasznos beruházás. Maga a költségvetés indokolása is azt mondja (Olvassa): »Az ország tejtermelése a változott gazdasági viszonyok folytán az utóbbi években erősen fellendült, úgyhogy a termelt tejkészleteket és tejtermékeket sem a főváros, sem a vidék nagyobb központjai már nem képesek felvenni«. Bár örvendetes az a körülmény, hegy az utóbbi időben a szarvasmarha, illetőleg: a ridegmarha rovására a tehénállomány örvendetesen felszaporodott, de az is term ész. ites. hogy a teménálloniány szaporodásával együtt a tej- és tejtermékeik mennyiségének szaporodása is bekövetkezett, ugy hogy például az ámult év utolsó harmadában — szeptember, október, november és december havában — akkora tejbőség voit Budapesten, amilyen még békeidőben sem volt. Bekövetkezett az a helyzet, hogy csak nafiT

1 nehézséggel lehetett a felesleget külföldön elhelyezni. Ennek volt tulajdonítható az. hogy a múlt év végén, december 31-én lejárt egyes tejszállítási szerződésieket egyszerűen felmondották. Méltóztassék elképzelni, micsoda csapás ez olyan körzetekre. — ugy ai kisebb tejgyüjtőkre, mánt az uradalmakra — ahol a tejszállitást egyszerűen felmondják. Ez, a múlt év végén történt meg. Ha akkor ekkorái tejbőség volt. mit várhatunk míost. mikor majd májustól kezdődőié« a zöld takarmányozásra áttérünk? Természetes, hogy még nagvíobb tej bőség lesz, úgyhogy valóságos tejkatasztrófától kell félni. Épen ez volt az indoka annak, hogy ezt előrelátva, már februárban megindítottunk egy akciót, tartottunk egy értekezletet, mi agrárképviselők. akik ez iránt a dolog iránt érdeklődtünk, ott megbeszéléseket tartottunk s kerestük a módjait annak, hogyan lehetne elejét venni, hogy ez a katasztrofális tej bőség ne következhessek be? Ebből az értekezletből kifolyólag memorandumot szerkesztettünk, azt 55 képviselőtársammal együtt aláirtuk és a minster ur őexellenciájának- bátrak voltunk átadni. Azt hiszem, ez a memorandum eléggé kiterjedt mindenféle körülményre s meg vagyok győződve róla. hogy igen jó kezekbe került jövőjét illetőleg. A tej gyorsan romló termeivény, amelyet aem lehet egy kaptafára húzni s ugyanazon elbirálásban részesíteni más gazdasági termelje, ülése 1928 május 1-én, kedden. vényekkel. A tejet vagy mint nyerstejet kell értékesíteni, vagy pedig állandó alakra hozni, vágyás feldolgozni, ugy, hogyha nem tudjuk a nyerstejet értékesíteni, akkor annak, megfelelő elbánást kell adni és ezt az elbánást körzetenként létesíteni is. Most már az a kérdés merül fel, hogyha mi a tejtermékekből vajat készítünk, ennek a termeivénynek tudunk-e piacot szerezni bent az országban? Ha az eddigi állapotnál is bőség volt és nem tudtuk elhelyezni itthon a felesleget, nagyon természetes, hogy a most nyáron bekövetkező tejbőségnél még kevésbé tudjuk termékeinket elhelyezni. Nincs más lehetőség és megoldási mód tehát, mint külföldön piacot szerezni neki. Igen ám, csakhogy az. a baj, hogy a külföld bizonyos anyaghoz köti magát, úgyhogy külföldre nem lehet csak akármilyen tejterméket kiszállítani. (Láng János: A minőséghez köti magát!) Megvan a maga határozott feltétele annak, hogy a külföld milyen termékeket hajlandó átvenni és nekünk ehhez alkalmazkodnunk kell. Szerencse, ha ezt el tudjuk érni. mert hiszen Németország és Anglia korlátlanul felveszik ma meg a tejtermékeket, de különösen a vajat, nekünk tehát semmiféle nehézségünk ebből nem lenne, csak ezt az exportot becsületesen kell végrehajtani és — hogy ugy mondjam — nekünk, a külföld ízléséhez alkalmazkodnunk kell. (Schandl Károly: Állami márkával!) Am kétségtelen, nögy a külföld csak elsőrendű minőségű, ugyanolyan kinézésű, uïgyanöjlyan i^ü és zamatu

1 vajat vesz át. Hogy ezt elérhessük,^ nem lehet ezt kisebb tejtermékeket feldolgozó egyes magángazdaságra bizni, mert hiszen akikor azt .a célt, hogy ilyen egyöntetű legyen a termelvóny, nem fogjuk sióba elérni. Ezt a célt nekünk osakis^ egy központosított szerv ellenőrzése, irányítása és felügyelete mellett lelhet elérnünk. Hogy megtehessük azt, hogy a falu népétől, a tejgyüjtőktől összegyűjtött tej átvétessék és megfelelő tisztességes áron kiifizettessiék, aíhoiz nekünk ama is szükségünk van;, (hogy egyes körzetekiben a tej paszterizálása színtenyészettel való érleléssel, kompresszorral' való lehűtéssel ne legyen mellőzhető, mert csak az ilyen módon berendezett felvételi közipontok vehetik át a termelőiktől minden körülmények között a tejet. Miután azt látjuk, hogy vannak egész körzetek, ahol a tejértékesiítésről egyáltalán mimes goíndoslkodva, első és legfoniosiaJbb kötelességűnik az, hogy főleg azokon a vidékeken igyekezzünk ezeket a körzeti központokat és gyűjtő telepeket megszervezni, ahol eddig .az a tej teljesen kárba veszett portéka. Méltóztassék csak meggondolni, hegy .annak a szegény kisembernek, akinek csak egy-két tehene van, szintén van bizonyos tej produktuma, úgyhogy Iha annak fölöslegét, amit a háztartásban lel nem használ, átvesizAk tőle, biztos jövedelme van minden nőnapiban, amellett pedig biztos lehet abban is, nogy az ő tejterméke minden körülményefc között értékesíthető lesz, A mai v%zonyok mellett egyszer otthagyják, egyszer megveszik a tejet, egyszer, ilyen, egyszer olyan áron veszik át, úgyhogy a termelő teljes bizonytalanságnak van kitévje, ami nagyon soknak el is veszi a kedvét. Bajokat okoz néhol <az egészségtelen verseny isi Megtörténik, (hogy valanol egy-egy újabb tejgyüjtő egy-két fillérrel többet ígért, minta másik. Erre őhozzá mennek a tejjel. Ez rendeizetlen össze-vissza állapot, amelyben valamikor, előbb vagy utóbb rendet kell teremteni. Épen ezért a leglényegesebbnek tartom az