Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.
Ülésnapok - 1927-162
416 Az országgyűlés képviselőházának . hogy mennyi legelőterületet kapjanak a földbirtokreform során, akkor rendesen a valóságon felül sokkal magasabb tehénszámot jelentettek be, amikor pedig apaállat beszerzéséről van szó, sokkal kevesebb tehénszámot vallanak be, mint amennyi a valóságnak megfelel. (Zaj a közéven. — Felkiáltások a jobboldalon: Halljuk! Halljuk!) A harmadik intézkedést pedig abban látnám, hogy a szegényebb községeket állami segítséggel csakugyan megfelelően dotáljuk, (Helyeslés a jobboldalon-) hogy ezek is képesek legyenek a legjobb apaállatot beszerezni. Az 1908 : XLIII. te. megállapítja a maximális segély határát 20%-ban. Ezen, azt hiszem, már csakugyan nem lehetne törvénymódosítás nélkül változtatni, de ezt a maximumot sem érik el ma a községek az apaállat-vásárlásoknál. Azt kérem tehát, hogy legalább ezt a maximumot méltóztassék megadni a szegény községeknek. A vagyonosabb községek, azt hiszem, e nélkül is abban a helyzetben vannak, hogy beszerezhetik a megfelelő apaállatokat. Még csak azt vagyok bátor felhozni, hogy a gulyabeli marhának, mondjuk fajmarhának tenyésztése sem nagyon fizeti ki magát. Majdnem ugyanaz az eset, amelyet a lótenyésztésinél voltam bátor felhozni. Itt is fogunk találkozni azzal a tünettel, hogy a nagyobb gazdaságok, ha nem is oszlatják fel gulyabeli állományukat, de mindenesetre várható, hogy azt redukálni fogják. Egy másik oka ennek az is, hogy a földbirtokreform során a nagyobb gazdaságok legelőterületük egy részét elveszítették. Már ez is oda saoritja őket, hogy marhaállományukat redukálják. Ezt az általuk leadott legelőterületet megkapták a legelőigénylők, tulajdonképpen tehát most már rájuk hárulna az a feladat, hogy különösen az igavonásra alkalmas növendékállatokat ők tenyésszék. (Ugy van! a jobboldalon.) Ebből a szempontból megint csak vissza kell térnem arra, hogy a fajta minőségót fenn kell tartani, mert csak igy tudnak ők is ennek a célnak megfelelő állatokat produkálni. (Ugy van! Ugy van!) Ezeket voltam bátor felhozni a magyar fajta érdekében. Azt hiszem, nem volt felesleges, hogy itt a magyar fajta érdekében egy meleg és pártoló felszólalás elhangzott. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Nagyon kérem a t. minister urat, méltóztassék megfelelő bölcs és erélyes intézkedésekkel odahatni, hogy a magyar fajta fajtisztasága fentartassék, az elkorcsosodástól megmentessék ós minősége necsak nívóm tartassák, hanemi emeltesséik is. Különben pedig elfogadom a rovatot. (Élénk Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kíván még valaki a rovathoz szólni? Ha nem, akkor a vitát bezárom. A minister ur kiváín nyilatkozni. Mayer János földmivelésügyi minister : T. Ház, ! Gyömörey t. képviselőtársam a harmadik cím ötödik rovatában az áll at ten y esetés fejlesztése címén felvett 151.000 pengőt emelni kívánná. Bátor voltam már előbb jelezni beszédemben, hogy ez a tétel arra szolgál, hogy az 1908. évi XLIII. t-cikkhen kontemplált kedvezményeket az apaállatok beszerzésénél nyújtani tudjuk. Az állattenyésztés fejlesztésének egyéb céljaira a hasznos beruházási összegekből 2 millió pengő áll rendelkezésemre, amelyből a további kedvezményeke^ tudom nyújtani és amelyből az állattenyésztési éjs r apaállatbeszerzsisii kölcsönöket neimesak községek, hanem egyesek részére is biztositani tudom. Erre a célra az elmúlt évben a 2 millió pengőt felhasználtam. Ez itt . 62. ülése 1928: május 1-én, kedden. már megint ujabb összeg és ennek felhasználásával folytatni kívánom, az előbbi akciót, amely meglehetősen nagy sikerrel járt. : \ Az állattenyélsiztés fejlesztésére szánt összeg tehát nem merül ki ebben a 151.000 pengőben, hanem a hasznos beruházások címén általam említett összeg szolgál továibbi fedezetül. Horváth és Szuhányi igen t. képviselőtársam azt kérték, hogy védjem meg a magyar tájfajta szarvasmarhatenyésztés érdekeit és a fajtisztaságot. Horváth t. képviselőtársam különösen azt kéri, hogy szakközegeimet küldjem ki és nézessem meg, hogy a vegyes marhatenyésztés Kecsekemét vidékén hogyan áll és tétessek javaslatot atekintetben, hogyan lehetne ott valamilyen más tájfajta tenyésztésére áttérni. E tekintetben a vármegyei mezőgazdasági bizottság az a faktor, amely dönt. Ha a vármegyei mezőgazdasági bizottság azt javasolja, hogy ott a piros-tarka tájfajta tenyészetet vezessünk be és nem a magyar fajta-tenyészetet, akikor aiz előterjesztést megteszi és a földmíveMsügyi minister ebben a kérdésiben felső fokon dönt. De teljesen a vármegyei mezőgazdasági bizottság- a döntő faktor és az irányító éhben a kérdésben, mert elvégre a földmivelésügyi ministernek mégis hozzá kell járulnia és akceptálnia kell azt a javaslatot, amely lentről, az érdekelltség köréből kerül fel a ministeriumba. Méltóztassék tehát elsősorban ott több figyelmet fordítani erre a kérdésre és ezen az utón befolyást gyakorolni, hogy helyesebb irányba terelődjék a miarhatenyésztés. Amennyiben ott nem tudnak az urak eredményt elérni, akkor azután kívánságra nagyon .szívesen lépek közbe és ebben az esetben is megígérem Horváth igen t. képviselőtársamnak, hogy le fogom küldeni szakközegemet, aki tájékozódni fog, hogy milyen táj faj tára való áttérés volina ott a tenyésztés szempontjából a legelőnyösebb. T. Ház! Szuhányi igen t. képviselőtársam azt kéri, hogy az 1908. évi XLIII. t.-c.-ben kontemplált legnagyobb kedvezményt, vagyis az apaállat beszerzésénél a 20% kedvezményt adjuk meg a szegényebb községeknek. Ennek semmiféle akadálya nem volt és nincs. Azt hiszem, nincs és nem lehet egyetlen egy eset sem, hogy olyan község, amely nehéz gazdasági viszonyok közt van és nehezen tudja azt a tenyészállatárat előteremteni, a törvényben kontemplált 20%-os állami támogatást ebből a fedezetből meg ne kapja. Én súlyt helyezek arra, hogy ezek a kedvezmények nyújtassanak és ha esetleg valamely túlbuzgó alsó közeg redukálná a kedvezményeket, kívánságra én mindenesetre közbelépek. Ha konkrét eseteket hoznak tudomásomra, intézkedni fogok, hogy a törvényes kedvezményt a községek megkapják. Ami a magyarfajta szarvasmarha tenyésztésének megóvását illeti, itt is elsősorban a vármegyei mezőgazdasági bizottságra vár a feladat, hogy e tekintetben az intézkedéseket megtegye. Amennyiben valamely olyan konkrét intézkedésnek szüksége merülne fel, hogy nekem kellene intézkednem, kérem a képviselő uraknak szíves értesítését és nagyon szívesen küldöm le szakközegemet, hogy ott a helyszíni vizsgálatot megejtse. Ezeket voltam bátor a felszólaló képviselő urak felszólalásaira válaszolni. Kérem a rovat elfogadását. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem: méltóztatnak-e a rovatot elfogadni! (Igen!) A Ház a rovatot elfogadta. Következik a 6. rovat.
