Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.
Ülésnapok - 1927-162
r Az országgyűlés képviselőházának 162, ülése 1928 május 1-én, kedden. 405 téren szoktunk rendezni. Ezek közül a kiállitások közül különösen a két utóbbi évi emelkedett ki, ugy, hogy a külföldi látogatók, magasrangu szakértők, akik az ő országukban irányitói a mezőgazdasági termelésnek, a legnagyobb elismerésseel, sőt elragadtatással beszéltek arról a benyomásról, amelyet ez a két kiállítás rájuk gyakorolt. (Meskó Zoltán: Évrőlévre szebb lesz!) Ezeket a kiállításokat országos mezőgazdasági kiállítássá kívánjuk fejleszteni. Épen eziért már a jövő évben a tenyészlovakat is ki fogjuk állítani. (Élénk helyeslés.) Ezeknek a kiállításoknak céljuk, hogy ott a kitűzött díjakért való versengéssel felébresszük a nemesebb versenyt a jobb termelés iránt, hogy szemléltető oktatást nyújtsunk a vidékről feljövő gazdaközönségnek és hogy azoknak, akik tenyészállatokat, vagy gazdasági gépeket, talajművelő eszközöket kivannak vásárolni vagy eladni, módot adjunk arra, hogy előnyösen bonyolíthassák le ezeket az üzleteket. Rendkívül nagy súlyt kívánok helyezni a baromfitenyésztés fejlesztésére is, (Általános helyeslés.) Az elmúlt évben a gödöllői állami baromfitenyésztő-telepről több mint ötszáz törzsbaromfit és több mint tízezer tenyésztojást osztottunk szét. Miután ennek ia gazdasági ágnak fejlesztésére nézve korlátlanok a lehetőségek, tekintettel anra, hogy a baromfiak és a baromfitermékek a külföldi piacon szívesen látott cikkek s azoknak a külföldi piacon való elhelyezése nehézségekbe nem ütközik, ennek a termelési ágnak fejlesztésére különösen nagy súlyt kívánok helyezni. Erre a célra 1-2 millió pengő áll rendelkezésre. Húsz helyen ötszáz törzset számláló baromfitelepet kívánok felállítani, egyesületeknek nyújtott kölcsönök utján, (Helyeslés a jobboldalon.) valamint az állami birtokokon és a tárcám fenhatósága alá eső szakoktatási intézetek tangazdaságain szintén felállítom ezeket a baromfifarmokat. (Helyeslés.) Azok, akik hitelt vesznek igénybe, a kamatokat és a tőke amortizációját csibékben, fajbaromfiban és tojásban fogják leadni. (Helyeslés.) Így fogjuk elérni azt, hogy az ország baromfiállományát hat év alatt teljesen kicseréljük jobban tojó, nagyobb husu, nemesebb baromfira, és három év alatt külkereskedelmi forgalmunkat ebből a cikkből megháromszorozzuk. Ha nézzük, hogy 70 millió pengőt meghaladó öszszeggel szerepelt kiviteli statisztikánkban a baromfi és a baromfitermék, akkor joggal mondhatjuk, hogy külkereskedelmi mérlegünk megjavítása szempontjából nagy jelentőséggel bir ez a termelési ágazat. (Igaz! Ugy van!) T. Képviselőház! Ugyancsak itt Gömbös Gyula t. képviselőtársamnalk 'azt válaszolhatom, hogy nem kell félnie és tartania attól, hogy rendszertelenül fogjuk ezt az akciót lefolytatni, és hogy minden szakértelem nélkül fogjuk elpazarolni az e célra rendelkezésünkre bocsátott összegeket. Kérem t . képviselőtársamat, legyen egy kis bizalommal, mert én erősen hiszem, hogy az eredmények meg fogják őt győzni arról, hogy teljes szaktudással és felelősséggel intézzük ezeket a dolgokat és használjuk fel azokat az összegeket, amelyek a bevételi többletből, az ország adófilléreiből többtermelési célokra rendelkezésünkre bocsátattak. A tejgazdaság terén említést kívánok tenni arról, hogy tejtermelésünk rendkívül nagy mértékben fokozódik. Báró Kray István, gróf Hunyady Ferenc és Perlaki György t. képviselőtársaim a költségvetés tárgyalása során követelték, hogy a tejszövetkezeteket szaporítsuk és a tejtermelést jobban favorizáljuk. Ez szintén egy olyan termelési ág, amely különös figyelmet érdemel (Igaz! Ugy van!) és amely teljesen el volt hanyagolva. El volt hanyagolva azért, mert az eszközök nem álltak a tárca rendelkezésére, amelyekkel ezt a gazdasági ágat előbbre lehetett volna vinni. Többször rámutattunk arra a szükségletre, amely itt fennáll. Ennek dacára a körülmények és a * gazdasági helyzet következtében nem tudtuk már korábban a fedezetet ennek az akciónak a céljaira biztosítani. Ma már bejelenthetem tisztelettel,^ hogy a jövő költségvetési évben erre a célra két millió pengő fog rendelkezésemre állni. Lehetetlen az, hogy egy agrárállamban több értékű tejet és tejterméket hozzunk be, mint amennyit kiviszünk. (Ugy! Ugy van!) Ha ez előfordul, ez azt jelenti, hogy a kormányzat eddig figyelmen kivül hagyta ennek a termelési ágnak a gondozását és ez a lehetetlen állapot ezért állott elő. Ezt én tovább' felelősséggel bírni nem tudom és ezért követelem, hogy ez az anomália, megszűnjék. (Élénk helyeslés.) Azt vagyok bátor tisztélettel bejelenteni, hogy a tej szövetkezeti központnak két évvel ezelőtt üzletrészjegyzés formájában 1.8 milliót bocsátottunk rendelkezésére. Es mi lett ennek a következménye? Hogy egy év alatt tej forgalmunk 9-5 millióról 18-3 millióra emelkedett és hogy az összes tejtermékek tekintetében a kivitel 100%-kai emelkedett. (Élénk helyeslés.) Ami a vajforgalmat illeti, 1926-ban 2100 métermázsa volt a behozatal, a kivitel pedig volt 321.000 métermázsa. 1927-ben a behozatal volt 2205 métermázsa, a kivitel pedig 1752 métermázsa, mert már valamit tudtunk segíteni a dolgon és kissé favorizálni tudtuk ezt a termelési ágat. Kilátásunk van tehát arra, hogy jövőre, ha megfelelő eszközök fognak rendelkezésünkre állni, azokat az eredményeket, amelyeket ehhez az akcióhoz füzünk, teljes mértékben el tudjuk érni, annál is inkább, mert az utóbbi jelentések alapján a jóminőségü vajproduktum korlátlan mennyiségben helyezhető el külföldön s ennek külföldi értékesítése elé is kevésbé gördítenek akadályokat. A turókivitelünk az utóbbi időben teljesen megkétszereződött. Ez a kivitel Németország felé gravitál és a németországi relációkbanemelkedett a forgalom. A hazai piros-tarka szarvasmarha tenyésztése és termelőképességének emelése érdekében különösen a Dunántúl szarvasmarha-tenyésztő, törzskönyvező és ellenőrző társaságok alakultak. Ezek a társaságok igen kiváló és eredményes működést fejtettek ki, íigy hogy ennek a visszhangja eljutott nemesak a Duna—Tisza közére, hanem a Tiszántúlra is és^ már az elmúlt évben 40 ilyen állattentyésztő, törzskönyvező és ellenőrző társaság működött 3800 darab tehénnel. Ezek közül különösen négy volt olyan egyesület, amely kizárólag kisgazdákból állt, több mint 1000 darab tehénnel. Ismétlem, ezek az egyesületek rendkívül üdvös, hasznos és eredményes működést fejtenek ki és épen eziért ezeknek szaporítását állami támogatással elő kivánom mozditani. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Épen ennek a szolgálati ágnak ellátása céljából a gazdasági felügyelői létszámot hattal emeltem. (Felkiáltások a jobbfélol és a középen: Kevés! — Éry Márton: Lehetetlen, hogy a mcstani létszám mellett meg tudjanak felelni a követelményeknek !) Az alföldi tanyai gazdálkodás színvonalának
