Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-162

4öÓ Az országgyűlés képviselőházának 23,880.000 pengőt, üzemekkel 33,246,000 pengőt és a beruházási összegekkel 75,000.000 pengőt tettek ki. Az 1927/28. évi költségvetésben az összes kiadások üzeimek nélkül 26,500.000, üzemekkel 36,770.000 és a hasznos beruházási összegekkel 89,000.000 pengővel szerepelnek. Ezekkel az öszszegeklkel szemben az előttünk fekvő költségvetésben üzemek nélkül az összes ilyen kiadások 36,500.000, üzemekkel pedig 48,000.000 pengőre vannak preliminálva. Üzemek nélkül tehát 10, üzemekkel pedig 11 millió a fejlődés az előttünk fekvő költség-vetés javára. A hasznos beruházási öszegek a tárcák között még véglegesen elosztva nincsenek, de — amint .azt már pénzügymánister ur expozéjában jelezni szíves volt — ezekből az összegekből is nagyobb suimma fog rendelkezésemre pállani többtermelési programmom megvalósítására. (Farkasfalvi Farkas Géza: Még mindig 50%-kai roszszabb az arány^ mint békében.) Ötvös Lajos t. képviselőtársam az általánosé vita során elhangzott beszédében többek között foglalkozott a jelszavak kérdésével is és annak a nézetének adott kifejezést, hogy a jelszavas politikával már torkig van az ország közönsége, szeretne most már tényeket látni, amelyek nyomán ezek. a jelszavak valósággá válnak, szeretne most már az- ország gazdaközönsége valami előnyt és eredményt is látni ezekből a jelszavakból, amelyek javára szolgálnának. Ezek közé' a jelszavak! közé sorakoztatta a t. képviselő ur a többtermelés jelszavát is, amelyet a gazdák, írók a sajtóban, szónoklatokban a politikusok, és a törvényhozásban szakadatlanul ismételnek és ismételnek. Teljesen egyetértek a képviselő úrral ebben a kérdésben és minthogy a többtermelésnek jelszavát én is több izben hangoztattam és minthogy ez lehet frázis, lehet egy jelszó mindenkinek: az ajkán, csak a földmivelésügyi ministerén nem, (Ugy van! Ugy van!\ jobbfelől!) Kérem a t. Házai, méltóztassék megengedni, hogy nagyon röviden rámutassak azokra az intézkedésekre, amelyeket tárcám körében a többtermelés jelszavának megvalósítása céljából foganatositottam. (Halljuk! Halljuk!) Ha birtokmegoszlási statisztikánkat nézzük, akkor azt látjuk, hogy a száz holdon aluli birtokosok kezén a 9.6 millió szántóművelés alatt álló területből 6.3 millió katasztrális hold van, mig a 100 holdon felüli, a nagybirtokosok kezén 3.3 millió katasztrális hold van. Ha termelési statisztikánkat nézzük, látjuk, hogy amig az állatösszelrásnál a mérleg nagyban a kisbirtok, addig a termésátlagnál, a terméshozamnál nagyban a nagybirtok javára billen. (Egy hang jobbfelől: Csakhogy azok hamisak.) Az 1927-ik évben ugyanis a 100 holdon aluli birtokosok kezén 1.9 millió katasztrális hold buzavetés hét métermázsát hozott átlagban, A száz holdon felüli birtokosoknak 854.000 katasztrális hold buzavetésükön 8.3 métermázsa átlaguk volt. A rozsban az 5.5-es átlaggal szemben a kisbirtokoknál 4 9 az átlag, az árpánál a 8.4-del szemben 6.7 és igy megy ez tovább aránylag a hét főtér menynél a kisbirtok ós^ a nagybirtok átlaghozama közt. A szem termelésnél nagyon sok minden más körülmény mellett ez többek között annak is tudható be, hogy mig a műtrágya használata a nagybirtokon általánosan, be van vezetve, addig .a; kisbirtok a műtrágya használatot abszolúte nem ismeri. Ha a két hozam közt a különbséget klegyenlitenők — és ki kell egyenlíteni — (Helyeslés a baloldalon. — Meskó Zoltán: Meg kell csinálni!) vagyis, ha a kisbirtok átlaghozamát a nagybir162. ülése 1928 május 1-én, kedden. tok színvonalára emeljük, ez évente 2,546.000 métermázsa búzát, 442.000 métermázsa rozsot, 771.000 métermázsa árpát és igy tovább a hét főterménynél aránylag ilyen többletet jelent. Ebből a gondolatmenetből kiindulva, ha meg akarjuk valósítani és valóra akarjuk váltani a töibbtermelésii jelszót, ez a külömbsésr önkéntelenül magára vonja a figyeknet és felkínálkozik, hogy az egész akciót itt kell megoldani és itt kell kezdeni, mert a termelésnek ez al pontja az. ahol a legrövidebb idő alatt és a legbiztosabban tudunk eredményt elérni. Ennélfogva a száz holdon aluli kisgazdák között hatezer vagon műtrágyát osztattam szét. (Helyeslés a baloldalon.) és pedig olyanformán, hogy a műtrágya árát az év végéig kamatmentesem hiteleztem, amikor már az elért többtermelésből! a kisgazdák könnyen tudják tartozásaikat fizetni. (Helyeslés a baloldalon. —< Meskó Zoltán: A gépekhez is hozzá kell őket szoktatni!) Kétszáz vaggon műtrágyát osztottam saét jolyan községek lakói között, akik nemcsak ta műtrágya használatát, hanem a műtrágyát is egyáltalán még néni ismerték. Ezekben a községekben mintaterületeket jeloltotteim ki, ahol ugyanazon tala.iminőségü és ugyanazon művelésű parcellákon a parcella felét műtrágyával trágyáztuk, felét pedig műtrágya nélkül hagytuk. Szakközegeink a vetés bizonyos fázisaiban és a fejlődés bizonyos fokában kiviszik oda a község gazdaközönségét, hogy szemléltető formában mutassák be a fejlődés közötti különbséget. Aratáskor külön fogjuk aratni, külön fogjuk csépelni és lemérni ezeknek a mintatér ületeknek hozamát, hogy kétségtelenül mutassuk be és bizonyítsuk a kisemberek előtt a műtrágya használat előnyét. Ha csak durván szarnátok és egy métermázsa műtrágya után egyi métermázsa többterményt számútok. — aminek feltétlenül meg kell lenni — akkor is ebben az évben 600.000 mm. tÖbbtermésnek kell az akció folyamán jelentkeznie. Én azonban az akció jelentőségét nemcsak ebben látom, hanem különösen abban, hogy ha kétségbevonhatatlanul bizony it juk be a kisemberek előtt a műtrágya használat előnyéi akkor a használat. épugy, mint a nagybirtokon általánossá válik az egész vonalon, aminek előnyét tisztán többtermelési szempontból különösen a gyakorlati gazdák előtt, azt hiszem, szükségtelen bővebben indokolnom. (Ugy van! a jobboldalon.) Mélyen t. Képviselőház! A többtermelés egyik fő előfeltétele a nemesitett vetőmag használatai is. Én tehát ugyancsak az előbbi gondolatmenetből kiindulva 370 vaggon nemesitett vetőmagot osztottam ki, szintén a kisebb birtokosok között, olyanformán, hogy a nemesitett vetőmag nemesitési felárát és a szállitási költséget tárcám terhére vállaltam és az akcióban résztvevő kisgazdák csak a piaci árat fizették s ezt is hiteleztem nekik az év végéig, amikor már könnyebben tudják azt megfizetni. Miután azonban az egész országot egyáltalában nem tudjuk ellátni nemesitett vetőmaggal, — mert akkora készlettel nem rendelkezünk — a magkiválasztásra kellett nagy súlyt helyeznem. A magkiválasztásra ezidőszerint legalkalmasabbnak ismert és legmodernebb gépeknek, az úgynevezett szelektoroknak beszerzésére szövetkezeteket alakítottam a községekben, (Helyeslés.) és a gépek beszerzéséhez 30% állami támogatást nyújtottam. Ahol a községek a gépeket beszerezték, nemcsak azon község kisgazdáinak, hanem az összes szomszédos községek kisgazdáinak vetőmlalgvait is igen olcsó díjért ki tudják választani ezeken a gépeken, úgyhogy a leg-