Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.
Ülésnapok - 1927-161
Az országgyűlés képviselőházának 161. ülése 1928 április 27-én, pénteken. 377 a kormány részéről megvan a jóindulat és a kezdeményezés a viszonyok javítására, de amint veszedelmes passzív külkereskedelmi mérlegünk mutatja, egyelőre nem sok eredménnyel. Addig, amig Közép-Európa más államainak külkereskedelmi mérlegében egy lassú, de fokozatos és állandó javulás jelei mutatkoznak, a mi külkereskedelmi mérlegünk hónapról-hónapra romlik. A kormánynak kell^ ezeken a bajokon segítenie, jó tarifákkal, vámpolitikával, a vasútvonalak létesítésével és az utak rendbehozatalával, (Ugy van! Ugy van!) mert ezáltal megkönnyittetik a mezőgazdaságig termelés, megkönnyittetik az^ ipari termelés és lehetővé válik egy erős, egészséges kereskedelmi politikának a megteremtése. A mezőgazdasági termelésnek állandó panasza, hogy a vasúti tarifák túlmagasak. (Ugy van! Ugy van!) Ennek a kérdésnek a taglalása talán inkább a kereskedelemügyi tárca körébe tartoznék én csupán csak a mezőgazdasági viszonyokra hátrányos és káros kihatásainál fogva emlitem itt meg néhány szóval. Magam győződtem meg a következőkről: Egy délzalai gazdaság Budapestről 10 métermázsa takarmánymeszet szállíttatott; egy métermázsa takarmánymész ára 12 pengő, az összvételár 120 pengő, ennek az árunak vasúti fuvarja pedig 63 pengő. (Farkas Elemér: 50%.) Ezek a számok minden érvnél világosabban beszélnek és kétségtelenné teszik, hogy mindaddig, amíg a vasúti igazgatás jobb belátásra nem tér és amig a kormányzat a vasutat rideg üzleti alapon mint hasznothajtó és több forgalmat hozó vállalatot kezeli csak és a termelés szolgálatába nem állitja, addig olcsóbb termelésről és a mezőgazdaság bajainak segítéséről szó sem lehet. Pedig a közteherviselés szempontjából a mezőgazdaság elérte teljesítőképességének legvégső határát, sőt bizonyos viszonylatban r az adóknak a leszállítása egyenesen előfeltétele egyes termelési ágak, például az t állattenyésztés és szőlőmivelés továbbfejlesztésének. Ha vizsgálat alá vesszük a statisztikusok által Összeállított és az adóterhekre vonatkozó emelkedő tendenciát, ha összehasonlítjuk a mostani adóterheket a legutóbbi békeévek adózási viszonyaival, azt találjuk, hogy a kisbirtokra ma majdnem még egyszer akkora közteher súlyosbodik, mint 1914-ben. Különösen nagy megterhelést jelentenek a gazdákra nézve a különféle és folyton növekvő helyhatósági terhek, amelyek a községi, vármegyei pótadó, iskolai ós némely helyen pedig, vizi szabályozási járulékok formájában jelentkeznek és az állami adókhoz is viszonyitya aránytalanul nagy mértékben teszik próbára a gazdák teherbíró képességét. Külön fel kell említenem, mint a gazdákat terhelő lesúlyosabb és legigazságtalanabb közterhek egyikét, a közmunkaváltságot, amely tulaj donképen egy második útadó, anélkül azonban, hogy ennek ellenszolgáltatásaképen az utak rendbehozatalában valami javulás előállott, vagy még csak várható is volna. Vannak kerületemben, de tudom, hogy az egész ország minden kerületében van olyan község, ahol bizonyos időszak, téli és őszi időszak bekövetkeztével megáll a közlekedés, (Farkas Elemér: Egész vidékeken!) megdermed a gazdasági élet, mert az az összekötő életér, a megyei ut. amelyre pedig busásan adózik minden adófizető polgár, teljesen járhatatlan. (Ugy van! Ugy van!) Nemcsak ezeknek a községeknek, hanem a köznek is érdeke, hogy az utak rendbehozatala által ezek a nyomorult községek is hozzájuthassanak az égtájakhoz, nemcsak a levegőben. hanem a szárazföldön is. Régi panasza a kisgazdatársadalomnak, amelynek itt én is hangot akarok adni, hogy a földadókivetés alapjául szolgáló földbirtokkataszter már majdnem mindenütt elavult és különösen a kisgazdák földbirtokai jövedelmezőségének nem hű kifejezője. (Simon András: Ugy van!) A földadó kivetésének újbóli szabályozásáról intézkedik az 1922 : XXI. te. és ez módot ad a gazdáknak arra, hogy földbirtokuk kataszteri osztályozásának aránytalansága esetén uj kataszteri osztályozást és ennek alapján adóiknak leszállítását kérhetik. Ennek a törvénynek 9. Va és a végrehajtási utasítás 26. §-a értelmében az ily irányú kérelmek csak akkor vétetnek érdemleges tárgyalás al pénzügyigazgatóság által, ha az illetékes mezőgazdasági kamarának idevonatkozó bizonyítványa az osztályozás aránytalanságát kétségtelenül igazolja. A pénzügyigazgatósághoz beadandó, illetve küldendő beadványhoz tehát feltétlenül mellékelni kell a. mezőgazdasági kamarának bizonyítványát is. Az a kisgazda, aki kataszteri tiszta jövedelmét aránytalannak és földadóját túlmagasnak tartja, elsősorban a mezőgazdasági kamarához kénytelen fordulni és ott kérni, hogy az előzetes szakértői szemle rendeltessék el. Ennek költségeit mindenesetre viselni és előlegezni tartozik. Egyrészt az eljárás nehézsége és hosszadalmassága, másrészt és különösen pedig az a körülmény, hogy előleget kell adni, amely rendesen tetemes nagyságú pénzösszeg, a gazdák legtöbbjét viszszatartja attól, hogy az eljárás folyamatba tételét kérelmezze. Szerintem a nagy gazdasági érdekre és az állandó panaszokra való tekintettel a földmivelésügyi kormánynak kellene itt a gazdáknak segítségére jönni és a kataszteri osztályozás aránytalansága miatt tett panaszok esetén, a gazidasági felügyelőket kellene hivatalból kirendelni a panaszok jogosságának és alaposságának megvizsgálása végett és az általuk kiállítandó bizonylat szolgálna azután a további eljárás megindításának alapjául. Az igazságos és tényleges helyzetnek megfelelő és evvel arányban álló adóztatás érdekében szükséges volna földbirtokkataszterünknek olyan irányú általános felújítása, amely a mezőgazdasági üzemi viszonyoknak szemmeltartásával a valóságos és a tényleges jövedelmeket vonja csak adókötelezettség alá. Atddig is azonban, mig ezt a hosszabb időt igénybevevő munka megvalósul, a földadó és a jövedelemadó igazságosabb kivetése érdekében kívánatos lenne, hogy a kataszteri tiszta jövedelem és a birtok nagyság mellett a holdankénti átlagtermelés is vétessék figyelembe, nem ugy azonban, mint eddig a pénzügyi hatóságok által gyakoroltatott, ho*ry föld és föld között különbséget nem tettek és kimondták egy számot, amely ellen azután appelláta nem volt. A gazdákat érintő egy másik fontos kérdésről, a vízügyekről szerének néhány szóval megemlékezni. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon) Sajnos, a mi folyóink és csatornáink még nagyrészt gondozatlanok, és a vizek még nagyon sok helyt szabadon garázdálkodhatnak. A földmivelésügyi kormány átérzi a r sürgős intézkedés szükségességét, s a megígért vízi beruházási törvény benyújtása előtt a tárca költségvetésének keretében provizórikusan gondoskodni is óhajt a legszükségesebb munkálatokról. Ez a gondoskodás azonban olyan szerény keretek közt történik, hogy egyáltalában nem áll arányban azzal a nagy gazdasági érdekkel, 5 <->* o
