Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.
Ülésnapok - 1927-161
Az országgyűlés képviselőházának 161. ülése 1928. évi április hó 27-én, pénteken, Zsilvay Tibor és Czettler Jenő elnöklete alatt. Tárgyai : Az 1928/29. évi állami költségvotós részletes tárgyalása. — A földmivelésügyi tárca. Felszólaltak : Marschall Ferenc előadó, Beck Lajos, Krúdy Ferenc, Peyer Károly, Pozsogár Rezső, Farkas István, Farkasfalvi Farkas Géza, Gömbös Gyula, Bud János pónzügyminister, Pintér László, Mayer János földmivelésügyi minister. — Elnöki előterjesztések. — A legközelebbi ülós idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Bud János, Mayer János. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 15 perckor.) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzökönyvét vezeti Gubicza Ferenc jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Esztergályos János jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig- Petrovics György jegyző ur. Napirend szerint következik az 1928/29. évi állami költségvetés (írom. 511) egyes tárcáinak folytatólagos tárgyalása. Soron van a földmivelésügyi tárca költségvetésének tárgyalása és vele kapcsolatban az állami üzemek költségvetése XXII. S XXIII. és XXIV. fejezetének általános vitája. Az előadó urat illeti a szó. Marschall Ferenc előadó: T. Ház! A gazdasági tárcák és igy elsősorban a földmivelésügyi tárca költségvetésében nem szabad és nem lehet csupán a számok száraz egymásutánját a bürokratikus munkának merev pénzügyi keretét, egyszóval egy rideg számviteli instrumentumot látni. A békében ezek] mögött a számok mögött ott lüktetett a mi mezőgazdasági termelésünk egész nagyszerű ritmusa, gazdasági kultúránknak minden fényessége és dicsősége, amely akkor egyúttal fényessége; és dicsősége volt az egész országnak és az egész nemzetnek. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Ma, t. Ház, a földmivelésügyi tárca költségvetésének tételei hiven tükrözik vissza a trianoni Magyarország mezőgazdaságánaki szegénységét és vivódásait, (ügy van! Ugy van! a jobboldalon.) azt a rettenetes erőfeszítést, amelynek során ma minden gazda és elsősorban a magyar mezőgazdaságnak legfőbb őre, a földmivelésügyi minister ur valósággal az »árvízi hajós« szívósságával küzd a mezőgazdaságot elnyeléssel fenyegető hullámok ellen. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Ezért, míg békében a földmivelésügyi tárca költségvetésének tárgyalása ünnepe volt a magyar parKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ. XI. lamentnek, addig ma legfeljebb csak szomorú seregszemléje lehet azoknak a bajoknak, azoknak a szenvedéseknek, amelyek mezőgazdaságunk életét példátlanul nehézzé és küzdelmessé teszik. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) T. Ház! Az elmúlt hetekben két pénzügyi tekintélyünk csodálatosképen ugy jellemezte a mezőgazdaság helyzetét, hogy nem a körülmények teszik nehézzé ennek a termelési: ágnak életét, hanem problematikussá teszik azt saját haladni nem akarása, a. viszonyokkal megküzdésre való képtelensége, az inflációs aranyesőnek elherdálása és — csodálkozva olvastam — a gazdáknak túlköltekezése. (Jánossy Gábor: Ez fantázia! — Mozgás a jobboldalon.) Kötelességemnek tartom ezzel szemben épen erről a helyről megállapítani^ hogy a tagadhatatlanul aggasztó válságot oly időkben éljük, amikor a mezőgazdaság munkaképessége és munkakészsége, vagyis a termelés ritmusa, valóban páratlan erőfeszítésekről, gazdasági kultúránknak nagyarányú belső fejlődéséről tesznek tanúságot. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Mert kérdem, vájjon például a bevetett területeknek állandó emelkedését számbavették-e azok, akik ilyen szigorú kritikát mondanak mezőgazdasági kultúránkról ? A bevetett területek nagysága, — hogy elsősorban csak a búzáról beszéljek — 1920-ban 1,900.000 katasztrális hold volt. A búzával bevetett terület nagysága 1927-ben felment 2,746.000 katasztrális holdra. Tehát azt látjuk, hogy több százezer katasztrális holddal több búzaterületünk van, mint volt a békében. A rozzsal bevetett terület 1920-ban egymillió hold volt, ma 1,362.000. Ott vagyunk, ahol a békében, sőt meghaladtuk a békében bevetett területet, így vagyunk a tengerivel, a burgonyával, a cukorrépával, a dohánnyal. Az összes bevetett területek nagysága a békében 9,150.000 katasztrális hold volt, ma 9,222.000 katasztrális hold, tehát nemcsak elértük a békében bevetett területeket, de meg is haladtuk. Azt kérdezem, vájjon ez a mezőgazdaság belső kultúrájának hanyatlására mutat 1 ? Lehet-e ma arról beszélni, hogy a gazdák termelési kötelezettségüket nem teljesitik? De itt 50
