Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.
Ülésnapok - 1927-160
r Àz országgyűlés 'képviselőházának 160 műegyetemi végzettségű tanár egy óra adásáért kap, egy olyan óráért, amelyre legalább egy óráig előkészül, és amely után még az órával kapcsolatos egyéb teendői is vannak. Én a magam részéről sohasem tudom megérteni azt, hogy ez a rendszer hogyan tartható fenn másként, mint egészen rideg fiskális szempontokkal. Itt feltétlenül nem a kereskedelemügyi ministerium, és nemis a kereskedelemügyi minister ur a hibás, hanem a pénzügyministerium, amelynek rendkívül szűkmarkú ezen a téren és amely nem tudja belátni azt, hogy intelligens, műegyetemet végzett embereket nem lehet egy szellemi munkában eltöltött óráért kevésbbé díjazni, mint egy középfokú ipari munkást. Nagy örömmel látom ennek a rovatnak indokolásából, hogy a minister ur az épitőipari téli tanfolyamok számát fokozni akarja és hogy most már az uj költségvetés szeiint három helyen, Miskolcon, Kanizsán és Szegeden uj épitőipari téli tanfolyamokat állit fel. Tényleg, az egyre fejlődő építőipar rendkivül megkívánja azt, hogy abban csak szakemberek dolgozhassanak, de ezzel kapcsolatosan az épitőipari érdekeltségnek olyan régi vágyát teszem ismét szóvá, immár hatodszor a költségvetések tárgyalása kapcsán, amelyre előbb-utóbb sor kell hogy kerüljön. Kérem az épitőipari törvény beterjesztését. Judom, hogy ez nehéz feladat, de méiíis 1884 óta az építőipar törvényileg szabályozva nem lett, ellenben rendeletek egész sorozata készült el, amelyek azt is és egymást módosítják, és amelyek ma már olyan káoszt teremtenek nem is annyira az építőiparban, mint inkább az építőipart elbíráló közigazgatási fórumoknál, hogy teljesen képtelenség, hogy egy vidéki szolgabiró vagy rendőrkapitány az épitőipar mai helyzetében kiismerje magát. Teljesen képtelenség, hogy azoknak a munkaköröknek szabályozására, amelyeket az épitőipari törvény megállapít, amelyekben a kisebb kőműves, a kőművesmester, ácsmester, az építőmester, mérnök és építész foglalnak egymás mellett helyet, ne történhessék végre törvényszerű intézkedés, amely magában foglalja mindazokat a rendeleteket, amelyek ezidőszerint érvényben vannak, hogy egyszer már megegyezés lenne. Volt már egy eset, amikor az érdekelt szakmák megegyeztek. Zielinszky boldogult közmunkatanácsi elnök ur elnöklete alatt yolt egy ankét, amelyen a hatáskörök tekintetében és egyéb tekintetekben ezek az érdekeltek megegyeztek és ma is az a helyzet, hogy okosabbat, mint amit annakidején Zielinszky ebben a körben megállapított, aligha lehetne cselekedni. Nagyon szeretném, ha a minister ur bátorságot venne magának, — hiszen tudom, hogy nagyon sok törvény és rendelet előkészitése van most kezében és Szilágyi igen t. képviselőtársam is tegnap legalább hat-hét törvényt és rendeletet reklamált a minister úron — és ha az építőipar, amely minden iparnak alapja (Malasits Géza : Ugy van !) végre törvényes rendezést kapna. Amióta képviselő vagyok, minden egyes költségvetés tárgyalásánál voltam bátor ezt a kérelmet a minister úrhoz intézni. Szeretném, ha egyszer végre bekövetkeznék az, hogy a minister ur ezt a kérést teljesítené is, hogy ebben az átláthatatlan káoszban, amely ma az épitő ipar törvényes szabályozásit — mondjuk így — bizonytalanná teszi végre biztonságot, tisztaságot, világosságot tudna teremteni. A címet egyébbként elfogadom. Elnök: A minister ur kíván nyilatkozni. Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister : T. Képviselőház ! Én csak azért kívánok felszólalni, mert Kócsán igen t. képviselőtársam a bányaiskolák létesítését nekem ajánlotta. Kijelentem, hogy ütése 1928 április 26-án, csütörtökön. 345 a bányaiskolák sohasem tartoztak a kereskedelemügyi ministeriumhoz, hanem a pénzügyministeriumhoz, hiszen az egész bányászati ügy ellátása is ott van, nekem semmi befolyásom nincs a bányászati ügyekre. (Kabók Lajos : Elég rosszul van !) Én tehát megkaptam azt a beadványt, de nem tehettem mást, mint pártolólag áttettem. Pártolólag szóltam a dologhoz nem azért, mert reszort dologról van szó, hanem mert olyan városból való vagyok, ahol bányászati főiskola volt, — főiskola és középiskola is — úgyhogy ismerem a viszonyokat és azt is tudom, hogy erre igenis szükség van. Sajnos azonban, mást nem tehettem, mint véleményt nyilvánítottam, mert a dolog nem tartozik hozzám. Ami pedig Petrovácz igen t. képviselőtársam felszólalását illeti, annak nagyon örvendenék, ha mi egy tanárt be tudnánk hozni az V. fizetési osztályba. Azt hiszem, ennek nem lesz valami nagyobb akadálya, bár a pénzügyminister ur azért fél mindig az ilyentől, mert amint ilyen kivételes intézkedés történik, az az egész vonalon egy lavinát indit meg. (Petrovácz Gyula : A kultusznál megvan.) Úgyis előhaladás volt most az ipariskolai tanároknál. A középiskolai tanárok uj besorolásával kapcsolatban ugyanis az ipariskoláknál is történt előrehaladás. Talán a következő alkalommal meg lehet még tenni ezt a lépést. Én szivből kívánnám, csak azért, hogy eziránt a nagyértékű kar iránt megbecsülésemet fejezzem ki. Ami a címkérdést illeti, én őszintén megvallom, hogy ad personam nem vagyok valami nagy barátja a címrendszernek. (Maller István: Nem kerül semmibe. Legalább annyit, a címet adják meg, ha egyebet nem.) Nem kerül semmibe, de nem tudom, hogy nem a tanári cím-e a legszebb cím. (Görgey István előadó : Ugy van !) De egyet konstatálnom kell. Amikor még nem voltam az V. fizetési osztályban. — mert mint műegyetemi tanár, volt idő, mikor még a VI. fizetési osztályban voltam, — és bekerültem az V-ikbe, elkezdtek méltóságozni, amire én egy plakátot Írattam és függesztettem ki hivatalos helyiségemben, hogy, minthogy én itt tanár vagyok, tessék engem tanárnak nevezni. (Éljenzés. — Strausz István : Örvendetes példa.) Nézetem szerint ez egy aberráció, nem is valami nagyon szerencsés aberráció. De elvégre, ha ezek a kollégák ilyen nagy súlyt helyeznek erre a dologra, azt meg lehet csinálni. Elnök : A rovat meg nem támadtatván, elfogadtatik. Következik a 2. rovat. Gubieza Ferencz jegyző (olvassa) : 2. rovat. Dologi kiadások 224.890 P. Elnök : Megszavaztatik. Gubieza Ferencz jegyző (olvassa) : %. rovat. Kiküldetési és átköltözködési költségek 7000 P. Elnök : Megszavaztatik. Gubieza Ferencz jegyző (olvassa) : 4. rovat. Iparosnevelési célokra és különleges taneszközök beszerzésére 105.420 P. Malasits Géza. Malasits Géza : T. Képviselőház ! Csak egy tiszteletteljes módosításom van itt. Javaslom, hogy ennél a rovatnál az iparos nevelési célokra és különleges taneszközök beszerzésére előirányzott 105.420 pengő emeltessék fel 300.000 pengőre. Indokolásául röviden csak a következőket vagyok bátor elmondani. Az ifjú munkások mellett a magyar társadalomnak legelhanyagoltabb rétege, hogy ugy mondjam legnémább rétege : az iparostanoncok. Ezeknek oktatása, ezeknek nevelése, eltekintve a leventeoktatástól, amely nem mindig kifogástalan és amelyre majd a kultusztárcánál leszek bátor rátérni, rendkivül hiányos és mondhatnám évrőlévre romlik. Hogy itt nem csekélységekről van
