Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-160

Az országgyűlés Mpviselőházánah 160. zárólag arra vonatkozott, hogy a nyomdásziparban bizonyos mozgalom mutatkozik, bizonyos hatalmi aspirációk, amelyeik nem hagyhatják közömbösen különösen az érdekelt állami üzemeket és ha ezek ellen bizonyos ellenintézkedések történnek, akkor azt a módot, amelyet választottak bizonyos megrendelések kiadásánál, én kifogásolhatónak nem tartom. (Helyeslés jobb felől. — Malasits Géza: Az árszabályt tartsa be az állam!) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Az 5. rovat meg nem tárna dtatván, megszavazitatik. Következik a 6. rovat. Esztergályos János jegyző (olvassa): 6. rovat. Kiépitetlen utak kiépítésére: 1,350.000 P. Elnök: Megszavaztatik. Esztergályos János jegyző (olvassa): Bevétel. Rendes bevételek. 1. rovat. Törvényhatóság-ok és községek hozzájárulása: 484.060 P. Elnök: Megszavaztatik. Esztergályos János jegyző (olvassa): 2. rovat. Hidvámok és egyéb bevételek: 67.610 P. Elnök: Megszavaztatik. Esztergályos János jegyző (olyassá): 3. rovat. Utigép javító telep jövedelmei: 50.000 P. Elnök: Megszavaztatik. Esztergályos János jegyző (olvassa): 4. rovat. Hozzájárul as a budapesti állami hidak fentartási költségeihez: 147,940 P. Elnök: Megszavaztatik. Esztergályos János jegyző (olvassa): 5. rovat. Közúti gépjárművek közúti adójából: 3,000 000 P. Szilágyi Lajos! Szilágyi Lajos: Nem óhajtok felszólalni! Elnök: Következik a 6. rovat. Esztergályos János jegyző (olvassa): 6. rovat. Kisvasúti anyagok bérletéből 7590 P. Elnök: Megszavaztatik. Esztergályos János jegyző (olvassa): Rendkivüli bevételek. f Törvényhatóságoknak nagyobb hidak átépítésére, valamint útépítésre adott kölcsönök törlesztő részletei és kamatai 17.560 P. Elnök: Megszavaztatik. Esztergályos János jegyző (olvassa): 8. cím. Ipari felügyelet. KiadáiS. Rendes kiadások. 1. rovat. Személyi járandóságok: 243.770 P. Farkasfalvi-Farkas Géza! (Nincs jelen!) Frühwirth Mátyás! Frühwirth Mátyás: T. Ház! Az ipari felügyelettel kapcsolatban a minister ur is nyilatkozott már néhányszor s az iparfelügye'let hatékonnyá tételének hiányát azzal indokolta meg. hogy nincs meg a megfelelő fedezet. Ebben igaza is van. mert hiszen az ipari felügyelet kiépítéséhez valóban nagyon sok pénz kell. Szerintem azonban ez olyan kiadás, amelyet racionális szempontból is meg kellene hozni. És itt legyen szabad hivatkoznom életem legizgalmasabb olvasmányára, amelyet most néhány képviselőtársunk is megkapott: a népjóléti ministerium két vaskos kötetére, amely az Öregségi biztosításról szóló javaslatot és annak indokolását tartalmazza. Igen sok számadata van; soha életemben ennél érd|ekesébb olvasmányt nem olvastam, különösen azért, mert ebben a kötetben nyilvánosságra került a legelső szociális statisztika Magyarországról. Ebben a következő érdekes számok vannak. Van gyermekvédelmi törvényünk, amely védi a gyermeket és eltiltja a gyárban dolgozástól bizonyos korig. Ennek a statisztikának adatai szerint a gyárakban és bányákban méülése 1928 április 26-án, csütörtökön. 341 gis összesen 20.000. 14 évnél fiatalabb gyermek van alkalmazva. Ezek azolk a gyermekek, akikről pántunknak egyik igen t. tagja, Kocsán t. képviselőtársunk is beszélt. El vannak bujtatva mindenfelé, az összes iparvállalatokban. (Jánossy Gábor: Ez törvényellenes!) és 14 éven aluli gyermek ezer és ezer számra van alkalmazva. Sőt a statisztikai felvétel szerint 12 évnél fiatalabb gyermeket is találtak jónéhány ezret. Visszarettentő kép ez akkor, amikor tárgyaljuk az iparfelügyeletet, amelynek nemcsak az volna a kötelessége, hogy kazánvizsgálatokat tartson, (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Nemcsak azt csinálja. Ea mindig ismétlődő hang!) hanem, a szociális törvények végrehajtását is szem előtt kellene tartania, mert én azt képzelem, hogyha az iparfelügyelet óvatos és szemfüles, akikor 20-000 gyermeket a törvény ellenére nem lehet benntartani a gyárakban. Ez rendkívül fontos adat, amely mellett nem lehet nagyon könnyen elmenni, mert ez tény, amelyet letagadni nem lehet. Ezek a gyermekek tényleg ott vannak a gyárakban, mert hiszen nem írták hasból ezeket a számokat. Én azonban nem magát a gyermeket és nem a gazdasági viszonyokat akarom ezért okozni, hanem rá akarok mutatni arra, hogy amikor a gyárakban 20.000 kis gyermeket alkalmaznak törvény ellenére, ugyanakkor 20.000 apa, öregember kint van a gyár kapuja előtt és kér kenyeret. Különös ez a kontraszt-kép: az atyának, a családfentartónak saját gyermeke a konkurrense. Az atya sétál és a jó Isten drága napját sétatereken és egyéb helyeken kell hogy eltöltse, (Ugy van! jobbfelol.) ugyanakkor, amikor gyenge gyermeke ott dolgozik a gyárbán. Ha azonban az iparfelügyelő szigorúbb volna, akkor a gyermekek közül azokat, akik valóban egészségük ellenére vannak az üzemben, kitiltanák a gyárakból és helyettük a családfentartókat tennlék be. Egy nagyon érdekes kép van még ezekben a szociális adatokban, amelyeket bátor vagyok idézni, A munkásságnak 17%-át képviselik a fiatal, 18 éven aluli munkások, a 18 éven aluli leányok pedig a női munkások 25%-át, tehát minden negyedik nőmunkás zsengekoru^ leány. Micsoda anyák lesznek azok, akiket már gyermekkoruktól kezdve beengednek a gyárba? Amikor törvényeket hozunk, nemzetközi egyezményeket hirdetünk ki és hajtunk végre — és sok szociális törvényt keményen végrehajtunk. — ugyanakkor azt látjuk, hogy amelyet leginkább kellene végrehajtani, amellett elmegyünk, elcsúszunk. Felhívom a kereskedelemügyi minister ur figyelmét arra, hogy magát az iparfelügyeletet méltóztassék ezen a téren szigorítani, mert lehetetlen állapot, hogy ezeket az egész magyar nép egészségére veszedelmes állapotokat megtűrjük. Ha a statisztika felvette ezt az eddig nem ismert, titkos számot, akkor kötelességünk ezt az arányszámot lenyomni, mert nem szabad megtörténnie annak, hogy a gyermekek elkorcscsodjanak bent a gyárban, amikor az atya kint könyörög a gyár előtt egy darab kenyérért és felnőtt férfiak kénytelenek koldulni,. míg gyermekeik keresnek. Elhiszem, hogy az ipar egyik-másik ágának ez kényelmes és racionálisabb, mert a gyermekeknek kevesebb a bérük, de amikor sok ezer és ezer ember munkanélkül van, elsősorban arra kell törekedni, hogy a felnőtt férfiak kapjanak munkát és csak másodsorban a gyermekek, akik különben törvényellenesen 48*'