Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-159

288 Az országgyűlés képviselőházának csak a ministerelnök úrhoz van intézve. Méltóztassék azonban nyilatkozni! Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister : A helyzet az, hogy a ministerel nők ur engem nem ugyan személyesen, de üzenet utján arra kért, hogy erre az interpellációra a kormány nevében, tehát valószínűleg az ő nevében is megadjam a választ- Itt már most nekem csak egy aggodalmam van : ha esetleg nem veszi a Ház a válaszomat tudomásul (Rassay Károly: Olyan nincs!), akkor ez természetesen nem a ministerelnök urnák szól, hanem csak nekem szólhat. Ezt kell nekem deklarálnom. Egyébként azonban a feleletet megadhatom, sőt mivel ez az ügy tényleg az én ügykörömbe tartozik, a feleletet éppen a nyert megbizás alapján ezennel meg is fogom adni. (Rassay Károly : Lehet itt megbízásból feleletet adni ? Csak információt lehet adni! Csak az a minister válaszolhat, akihez az interpellációt intézték!) Akkor legalább az információt adhatom meg. Őszintén megvallva ebben a kérdésben nem tudom, hogy áll a dolog, hogy vájjon én a ministerelnök ur nevében adhatok-e feleletet, igen vagy nemi (B. Podmaniczky Endre: Igen!) Ezt én nem tudom. De a feleletet én legalább információképen mindenesetre megadom. Elnök : Kérem, a minister ur az információt megadhatja. Tekintettel azonban arra, hogy az interpelláció a ministerelnök úrhoz intéztetett, a Ház az interpellációt határozathozatal nélkül a ministerelnök urnák fogja kiadni. Természetesen a nyilatkozatot a minister ur megteheti. Hermann Miksa kereskedelemügyi minister : T. Ház! Ha igy áll a dolog, — és azt hiszem, hogy igy van a kérdés korrektül megoldva, — miután itt nincsen olyan dologról szó. ahol az információt rögtön meg kellene adni, mert hiszen nem hallottam egyetlenegy olyan vádat, amelyet igazán vádnak lehetne venni, ennek következtében az információ megadását feleslegesnek tartom addig, amig az interpelláció kérdése el nem intéztetik. (Helyeslés jobbfelőt.J Elnök : Következik Petrovácz Gyula képviselő ur interpellációja. Kérem a jegyző urat, méltóztassék az interpelláció szövegét felolvasni ! Szabó Zoltán jegyző (olvassa) : »Interpelláció a m. kir. belügyminister úrhoz egy meztelen táncosnő tervezett felléptetése tárgyában. 1. Van-e tudomása a belügyminister urnák arról, hogy a budapesti színházakban és mulatóhelyeken, dacára a rendőrségi ellenőrzésnek, a szereplő nők meztelensége már a közerkölcsöket veszélyeztető mértékben elharapódzott ! 2. Van-e tudomása arról, hogy mindezek tetejébe a Royal Orfeum azt a néger meztelen táncosnőt akarja májusban felléptetni, akinek erkölcstelen produkciói a külföldön mindenütt közbotrányt okoztak és ellentüntetéseket váltottak ki 1 3. Hajlandó-e a belügyminister ur az államrendőrséget szigorúan utasítani az előzőkben jelzett visszaélések megakadályozására és elejét vétetni annak, hogy maga a felháborodott jóizlésü közönség tegye az ily botrányos produkciókat lehetetlenné ? Petrovácz Gyula s. k.« Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Petrovácz Gyula : T. Képviselőház ! Az én interpellációm egy speciális esethez kapcsolódik (Zaj.), s szeretnék ebben az interpellációban annak a botrányos és erkölcstelen meztelenségnek, amely Budapest színházaiban és mulatóhelyein üli az orgiáit, a keresztény erkölcs nevében egy tilalomfát állitani, amelyen már ne halad

'on ez túl, és amelytől vonuljon ez egy kissé vissza, mert félek, hogy ha ez nem történik meg, akkor az a magyar 159. ülése 1928 április 25-én, szerdán. nemzet jövő generációját fogja veszélyeztetni. T Képviselőház ! Én ezeket a jelenségeket, amelyek nyugatról áramlanak ide felénk, bizonyos tekintetben háborús jelenségeknek tartom. Háborús jelenség már az, hogy a régi operettműfaj helyébe a revü lépett és a régi operettprimadonnák helyébe a revü-görlök jöttek (Rassay Károly : ízlés dolga !), akiknek produkciói már nem a művészet terén, hanem tisztán a meztelenség kultuszának terén folynak le. Azok a produkciók sem zeneileg, sem szinészileg alátámasztva nincsenek. Ezek a revük egymástól független és összefüggés nélküli képekből állanak, amely képeknek semmi egyéb nem ad jelentőséget és tartalmat, mint egy csomó meztelen nőnek a felléptetése. Háborús jelenség az is, hogy a békebeli trikó kiveszett a színházakból, a textiliák drágaságával kapcsolatosan egyszer csak eltűnt és elfelejtett visszajönni akkor, amikor annak visszajövetelére már megvolnának az anyagi lehetőségek is, Háborús jelenségnek tartom azt is — különösen a világháborúban a nyugati nemzetek mellett harcolt szines csapatokkal kapcsolatosan — hogy ide bizonyos néger kultúra szüremkedett át, néger tánc, néger zene és néger kosztümök is. (Derültség és mozgás.) Ezek, mélyen t. Képviselőház, a nyugaton még bizonyos decens formában jelentkeznek, ellenben méltóztatnak tudni, hogy nálunk és különösen Budapesten azok a hibák és azok a fogyatékosságok, amelyek a külföldön mutatkoznak, mindig torzított mértékben szoktak megjelenni. Épen ezért kelt bennük aggodalmat az, hogy azok a produkciók, amelyek még színpadon abban a távlatban bizonyos tekintetben tűrhetőbbeknek vagy kevésbbé tűrhetetleneknek mutatkoznak, most le vonulnak már a tánchelyiségek parkettjére is, oda, ahol a közönség teljes közelében, sőt a közönséggel szoros kapcsolatban mutattatnak be. És ezek mellett ott ül ez a kirendelt szegény inspekciós rendőrtisztviselő, aki azonban, ugy látszik, ezeknek folytonos látásánál és hallásánál elveszti azt a mértéket, amelyet pedig ő tartoznék ezeken a helyeken betartani. Örömmel olvastam a múlt napokban azt, hogy a budapesti rendőrség 1400 főnyi legénysége egyszerre végezte el a húsvéti szent áldozását, de nem tudom elképzelni, hogyan egyeztethető össze ezzel az a végtelen lazaság, amely ezeknek a jelenségeknek kapcsán a színházakban és a mulatóhelyeken tűri ezeket az abuzusokat. Nagyon szeretném, ha Budapest első számú rendőre nemcsak a közlekedési ügyek tanulmányozásában merülne el, hanem venne magának fáradságot és megnézne egyes szinházi produkciókat s megnézne egynéhány mulatóhelyet is, hogy ne történhessék meg az, hogy például Pécs város egészségesebb gondolkozású rendőrkapitánya betiltson egy olyan darabot, amely Budapesten százszor ment egymásután, a Nászéjszakát- Lehetetlenség, hogy az államrendőrségnek két előkelő funkcionáriusa egy és ugyanazon darab ügyében egymással ellentétes irányú intézkedést tegyen. Nagyon szeretném, ha Budapest első számú rendőre kissé az erkölcsrendészetnek is utána nézne, ha megnézné a VI. kerület Ó-utcáját, a VII. kerület Huszár-utcáját, Nefelejts-utcáját, a VIII. kerület Fecske-utcáját, Vig-utcáját stb, és gondoskodnék arról, hogy az, ami ezekben az utcákban nyíltan történik, a legsürgősebben eltiltassék. Mindezeknek tetejébe május hónapra Budapestre jön a közismert Baker Joseph in (Jánossy Gábor : Dehogy közismert, én sem ismerem, senki sem ismeri. — Derültség.), akinek produkcióit Parisban a legteljesebb meztelenség jellemezte, akinek produkciói ellen Bécsben a bécsi herceg-