Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-159

28i Az országgyűlés képviselőházának rendelésének vagy Almásy Sándorral szemben; emellett a politikai kérdés mellett maradjon, ebbe nekem egyáltalában semmiféle beleszólásom nincs. A képviselő ur azonban intim családi kérdések vitatásába megy bele. Hiszen ott van Almásy Imre vagy Almásy Dénes, akik ezt a családot a legilletékesebbek képviselni ; ha volna indok reá, azoknak lett volna talán joguk ebben a kérdésben felszólalni. Nem tudom, a képviselő ur miféle címen és miféle szempontból teszi ezt szóvá. Hiszen ha tényleg úgy volna a dolog, amint a képviselő ur állit ja, hogy ő nem ogos előnevtt öntudatosan törvényellenesen használt, akkor megvan a mód ez ellen tenni; ha itt akármiféle törvényellenes dolog történt volna, a kihágási törvény előírja, hol lehet panaszt emelni és feljelentést tenni. De a képviselő ur nem törvényt és igazságot keresett. A kénviselő ur kellemetlenséget és botrányt akart. (Ugy van! jobbfelölj Kérem a képviselő urat, vegye tudomásul, hogy a magyar közéletnek - higyje meg nekem — erre nincs szüksége. (Szilágyi Lajos : S ilyen főispánokra sincs szüksége.) Botrányokból már elég volt. (Rassay Károly : Főispánokra egyáltalában nincs szükség!) A képviselő ur együtt volt Almásy Sándorral és velem hosszú időn keresztül a munkapártban és akkor a képviselő urnák egészen mások voltak az intenciói és más volt a gondolkodása. Ha mondom, a képviselő ur... (Szilágyi -Lajos: Tisza István alatt próbált volna ilyet csinálni ! Tisza István egy napig sem tűrte volna ! - Zaj.) Ugyan, t. képviselő ur, a képviselő ur vádló és biró egy személyben, Ha vádló, akkor nem lehet biró. A képviselő urnák nincs joga ebben a kérdésben bíráskodni. (Szilágyi Lajos : Akkor ön meg érdekelt fél. — (Folytonos zaj. Elnök csenget") Ezekre a kérdésekre, amelyeket itt felhozott és amelyeknek családi vonatkozásuk volt, kénytelen voltam a képviselő urnák a választ megadni. Hogy a két család elválása miért történt a régi időben és hogyan történt, ez szintén genealógiai kérdés, amely már egyáltalában nem tartozik ide. Akkor szemben állottak a pártok egymással, az egyik ment a kuruc oldalra, a másik ment a másik oldalra és az összeköttetés megszakadt. (Rassay Károly : Most mindenki a másik oldalon van ! — Zaj és derültség a bal- és szélsőbaloldalon.) Nem tartozik ide az egész kérdés. Ami a képviselő ur személyeskedését illeti, erre vonatkozóan majd Almásy Sándor bizonyosan meg fog felelni. Én azonban kénytelen vagyok hozzátenni ezekhez azt, hogy a képviselő ur működése és felszólalása a tárgyilagos birálatot teljesen túlhaladja. Ez a szereplés nem méltó a képviselő úrhoz. A képviselő urnák ez a viselkedése, ha egyúttal vádló és biró és ilyen természetű kérdésekben lép fel, ez már nemcsak erőszakosság és nemcsak túlhaladja a megengedett kritikát, hanem ez már jellemgyöngeségre is vall. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon. — Zaj. — Szilágyi Lajos szólásra jelentkezik.) Elnök : Milyen cimen kivan a képviselő ur szólni ? (Szilágyi Lajos : Először várom az elnöki nyilatkozatot erre a megállapításra ! — Zaj a jobboldalon.) Szilágyi Lajos : Először várom, hogy a magyar képviselőházban... ! — (Folytonos zaj.) Elnök: Én a gyorsírói jegyzeteket fel fogom hozatni (Nagy zaj és élénk derültség a bal- és szélsőbaloldalon.) és amennyiben ugy látnám, hogy a képviselő ur sértő kifejezést használt, őt utólagosan rendre fogom utasítani. Szilágyi Lajos : T. Képviselőház ! Félreértett szavaim valódi értelmének helyreigazitásaképen akarok felszólalni. 159. illése 1928 április 25-én, szerdán. I Én a családdal egy szóval sem foglalkoztam. I (Almásy László : Azt mondta, hogy származását és családját megtagadta ? — Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Szilágyi Lajos : A képviselő úrról és a család többi tagjairól ma egy szót sem szóltam. Múltkori felszólalásomban foglalkoztam a képviselő úrral és megmondtam azt, hogy a képviselő ur iránt erről az oldalról minő rokonszenv van és hogy csak ennek tulajdonitható, hogy fivérével nem foglalkoznak gyakrabban. Sem a családról, sem a képviselő úrról egyetlen szót sem szóltam. (Almásy László : Származását és családját megtagadta, azt mondta ! — Folytonos zajj Ennélfogva idevonatkozó megállapításai teljesen feleslegesek és hamisak voltak és azokat leghatározottabban és legönérzetesebben visszautasítom. Én ki tudtam volna egyezni a képviselő úrral és fivérével abban, {Zaj és derültség a jobboldalon ) hogy vakartassák le onnan már két és félév multán vagy gi ítéltessék be már ezeket az e lőne veket. (Folytonos zaj. — Almássy László : Miért beszél többesszámban ?) így azonban már, hogy a képviselő ur idedobta a keztyüt, felveszem. (Almásy László: Ön dobta ide!) Nem is beszéltem a képviselő úrról. (Folytonos zaj.) Kikérem magamnak. Nem vagyok olyan Ízléstelen, hogy kegyeletet sértsek a parlamentben. (Nagy zaj. — Kuna P. András : De nagyon is az ! — Derültség és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Kuna P. a szakértő!) Elnök : Csendet kérek ! Szilágyi Lajos : Kikérem magamnak, abból nem igaz egy szó sem, hogy az én felszólalásom kegyeletet sértő volt. Ezt a leghatározottabban visszautasítom. Ez csak furfang és ravaszság volt arra, hogy a házszabályok kijátszásával a képviselő ur felszólalhasson ebben a kérdésben. (Zaj.) Amiként azt mondta a képviselő ur, hogy én nem lehetek vádló és biró egy személyben ugyanabban az ügyben, akként nem lehet egy testvér elfogulatlan ebben a kérdésben. A képviselő ur idedobta a keztyüt, a keztyüt természetesen felveszem, és ezt a kérdést napirenden tartom mindaddig, amig ebben orvoslás nem történik. Ezek után ellenben természetesen már a kímélet órái elmultak. Most majd jövök azokkal a felszólalásokkal, amelyek elmaradtak volna, a képviselő urnák mostani felszólalása következtében azonban ide

# fognak kerülni. (Rassay Károly : Halljuk ! — Zaj. —- Kuna P. András : Meg van a fenyegetés.) Almásy László : T. Ház ! (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Személyes kérdésben egy pár szót kérek. Én t. Ház, az előbb tényleg egy olyan kifejezést használtam, amelyet én igen hosszú politikai multam és elég hosszú életkorom alatt soha senkivel szemben nem használtam. Senkit soha nem sértettem meg és egész természetesnek méltóztatnak találni, hogy én azon indokok alapján, amelyeket előadtam ezen sértő kifejezések kel szemben, a Háztól elnézést kérek. Ha a Ház nem találja is indokoltnak, nálam talán indokolt, mert engem a testvéri szeretet és a családi érzés vezetett, de mindenesetre menthetőnek fogja laiálni. Hogy a képviselő ur sértésnek vette, azt természetesnek találom ; ezért az elégtételt megadom és rendelkezésére állok. (Szilágyi Lajos : Értjük uram, értjük! — Esztergályos János : Gyerünk ki a. folyosóra ! —• Bródy Ernő : Mit szól a nemesi szakértő ?) Elnök : A minister ur kivan szólni. Scitovszky Béla belügyminister : T. Ház! Én csak egészen röviden akarok válaszolni igen t. Szilágyi képviselő urnák. Elnök : Kérem, méltóztassék a minister urat meghallgatni. Scitovszky Béla belügyminister: Az én felszólalásom a képviselő ur fclszólalá-