Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.
Ülésnapok - 1927-159
Az országgyűlés képviselőházának 159. ülése 1928. évi április hó 25-én, szerdán, Zsitvay Tibor, Puky Endre és Czettler Jenő elnöklete alatt. Tárgyai : Az 1928/29. évi állami költségvetés részletes tárgyalása — A kereskedelemügyi tárca. Felszólaltak: Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister, Várnai Dániel, Krüger Aladár, Kabók Lajos, Temple Rezső, Rothenstein Mór, Dencz Ákos, Szilágyi Lajos. — A legközelebbi ülés idejének megállapítása. — Interpellációk : Szilágyi Lajos, a ministerelnökhöz, a magyar vasutak autóközlekedési vállalkozása, ezen vállalkozás privilégiumai és a mindezekkel kapcsolatos visszaélések ós törvénytelenségek tárgyában. — Petrová<3z Gyula, a belügyministerhez, egy külföldi meztelen táncosnő fellépései tárgyában. — A belügyminister válasza. — Rassay Károly, az igazságügyministerhez, az amnesztia-rendelet helytelen alkalmazása tárgyában. — Az igazságügyminister válasza. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesitése. 4 kormány részéről jelen vannak: Scitouszky Béla, Bad János, Herrmann Miksa, Pesthy Pál. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 15 perckor.) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Gubicza Ferenc jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Esztergályos János jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig- Petrovics György jegyző ur. Bemutatom a t. Háznak a bulgár követség átiratát, melyben a Háznak a bulgáriai katasztrofális földrengés alkalmával kifejezett részvétéért hálás köszönetét nyilván it ja. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. T. Képviselőház! A föld mélye titokzatos erőinek ez a rettenetes megmozdulása a Bulgáriában történt katasztrófával még nem ért véget. A pusztító erejű földrengés az emberek által vont politikai határokat nem respektálva, a közös szerencsétlenségben egyesíti a népeket. Bulgária után most a dicsőséges múltú Görögországból jelzi a távíró az ősi Korinthos városának rombadőltét. Ugy érzem, hogy a művelt nemzeteket egybekapcsoló testvéri szolidaritás arra kötelez bennünket, hogy a kivételesen nagyméretű szerencsétlenség felett érzett részvétünknek jegyzőkönyvben adjunk kifejezést. (Helyeslés.) Ha méltóztatik inditványomat elfogadni, akkor kimondom, hogy a Ház a Görögországot ért súlyos katasztrófa^ szomorú alkalmából részvétének jegyzőkönyvében ad kifejezést. Napirend szerint következik az 1928/29. évi állami költségvetés (írom. 511) egyes tárcáinak folytatólagos tárgyalása. Soron van a kereskedelemügyi tárca általános vitája. A kereskedelemügyi minister ur kivan szólani. (Halljuk! Halljuk! jobbfelól.) KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XI. Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: T. Képviselőház! Amikor a ministernek azzal a jogával élek, hogy a vita bármelyik stádiumában felszólalhat, teszem ezt azért, mert a multak tapasztalatán okulva, nem akartam a vita végére hagyni azokat a megállapitásokat, amelyek elmondására különös súlyt helyezek ugy a parlament, mint a tárca szempontjából is. Ez talán kifogás tárgyává tétetett némely oldalról azzal a megindokolással... (Zaj a szélsőbaloldalon. — Halljuk! Halljuk! jobbfelől. — Jánossy Gábor: Ne zavarják az elején! •— Esztergályos János: A birálat rovására megy!) Elnök (csenget); Csendet kérek! (Esztergályos János: Szivesén hallgatjuk a minister urat, de este!) Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: ... hogy elvész a felszólalás ideje, mindamellett épen azért, mert bizonyos dolgokat elöljáróban szeretnék elmondani, élek ezzel a joggal Kijelentem azonban, hogy lehető rövidségre fogok törekedni, ami megint azzal a következménnyel fog járni, hogy nem minden tárgyra térhetek ki. Ha ez megtörténik, ez nem azt jelenti, hogy nem tulaj donitok elég fontosságot ezeknek a speciális tárgyaknak, hanem jelenti azt, hogy épen időmegtakarítás szempontjából ezidőszerint csak a legfontosabb momentumokra akarok kitérni, kijelentvén, hogjy amennyiben a vita folyamán súly helyeztetnék arra, hogy reflexiókat tegyek bizonyos kérdésekre, a vita befejezése után azokat készséggel meg fogom tenni. (Helyeslés a jobboldalon.) Belekapcsolódom Beck igen t. képviselőtársamnak tegnap elmondott reflexióiba, amelyek az amerikai viszonyok taglalásából indultak ki s arra a megállapitásra jutottak, hogy nekünk ipari termékeinkkel kvalitásra kell törekednünk, a nagy tömeget, a standardizált cikkeket majd Amerika fogja gyártani. Hát én nem foglalhatom el egészen ezt az álláspontot már ipari szempontból sem, semmiesetre sem fogadhatom el azonban mezőgazdasági szempontból. Egészen bizonyos, hogy az 34
