Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-158

Az országgyűlés 'képviselőházának 158. ülése 1928 április 24-én, kedden. 229 mázzuk a mai időkhöz, másfelől, hogy azokat az iparokat, amelyekkel megfelelő ipari export-piacot lehet teremteni, fejlesszük ki, a rendelkezésre álló vagy kinál&ozó összekötő kapcsokat épitsük ki és azokat a fogyasztópiacokat, igenis, kultiváljuk, ápoljuk, amelyek ezeknek a cikkeknek befogadá­sára alkalmasak- És ha nem sikerül - amint erre a külügyi vita folyamán utaltam — azokat az általunk olyan szeretettel ápolni óhajtott nyu­gati és északi összeköttetéseket kiépiteni és ki­fejleszteni, keresnünk kell igenis a Balkán felé elsősorban — és, ha lehet, más államokban is — a piacokat. Nem tudom, hogy nem jöhetnének-e számba a Nagy Oroszországból kialakult úgyneve­zett határmenti államok ipari fogyasztási piacai. Ápolnunk kell ezeket és keresni kell velük az ösz­szeköttetést, mert fejletlen iparuk mellett lehetet­len, hogy a mi iparunk ott elhelyezkedési lehető­séget ne találjon. (Élénk helyeslés ! a jobboldalon.) Ha azt látom, hogy egyedül Németországban micsoda óriási sürgés-forgás tapasztalható az egyes államok gazdasági kiküldötteinek részé­ről, hit azt látom, hogy az Egyesült-Államok Berlinben és a többi nagy német emporiumban 100—150 gazdasági szakértőt tartanak állandóan, akiknek semmi más feladatuk nincs, mint tanul­mányozni a piac helyzetét és a piac kívánságait, ajánlataikkal nyomban ott teremni, kínálataikkal ott lenni, ahol kereslet van ; ha azt látom, hogy a kis Dánia a szomszéd Németországot behálózta már gazdasági szakértőivel és tudósitóival, akkor megdöbbenve kell megállapítani, hogy mi milyen keveset csinálunk és konstatálnom kell, hogy tel­jesen elhibázott az a feltevés, mintha külügyi szolgálatunk tényezői alkalmasak volnának ennek a tisztnek betöltésére is. (Élénk helyeslés balt elöl.) T. Ház! Ha ezekután magának az exportnak támogatását és magának ennek a szervezetnek kiépitését nézem, akkor nem kivan ok hosszasab­ban foglalkozni azzal, hogy a külső államok milyen, erőteljes mértékben mennek ennek a gon­dolatnak segítségére. Anglia «Board of Trade»-je és a Department of Overseas Trade, szóval csupa állami szervezet utján sietett kiépiteni exportját, pedig ott már egy évszázados gyökérzettel biró és saját gyarmatai által természetszerű fogyasztási piaccal rendelkező nagy birodalomról volt szó. Amerikában is a kereskedelmi kormányzat maga az, amely hivatalosan támogatja az exportot és ellenőrzi annak szervezeteit. Franciaországban a Banque National Française végzi el ezt a fela­datot. A csehek csak 1927-ben létesitettek egy «Cefias» nevű ipari részvénytársaságot, amelynek alaptőkéje 3 millió, s amelyet három nagy bank alapitott, de az állam is támogatja; Németország pedig már nem elégedett meg az állami támoga­tással, hanem csak legutóbb jelentette ki Curtius gazdasági minister — és ez ránk nézve rendki­vüli fontossággal bir, tekintettel a balkáni piac szervezetlenségére és tekintettel arra, hogy ne­künk elsősorban a Balkánon kell ipari termékeink számára fogyasztási piacot keresni és teremteni, — hogy egy olyan exportbankot kell erőteljes állami támogatással a német birodalom kormá­nyának létesítenie, amely exportbank minden rendelkezésre álló anyagi eszközzel siessen ipara számára fogyasztópiacot teremteni, sőt ne hátrál­jon meg attól a gondolattól sem, hogy Bondokat, kötvényeket bocsásson ki a külföldi piacokra s ezeknek a kötvényeknek fedezetéül a hitelbizto­sítást kivánja bevezetni, amely a kockázat 66%-át vállalná magára. Nálunk Herrmann kereskedelemügyi minister ur volt sziv es még a nyár folyamán nyilatkoza­tot tenni, hogy ő maga is teljes mértékben átérzi az export megszervezésének fontosságát és jelentő­ségét s a maga részéről is mindent meg fog teiini, hogy az a kellő erkölcsi és anyagi támogatással életre keljen. Az a kérdés tehát, hogy mire kell ez az exportszervezet és hogyan valósítható meg? T. Ház! Elsősorban is bizonyos termelési ága­kat és bizonyos ipari vonatkozásokat ki kell ebből kapcsolnunk, mert azok egyfelől természetüknél, másfelől összeköttetéseiknél és szervezeteiknél fogva önmaguk megteremtették az összekötteté­seiket s ilyen, akár állami, akár egyéb uj szerve­zetre exportjuknál fogva egyáltalán nem szorul­tak reá. Ilyenek például az olyan hatalmas vál­lalatok, mint a Ganz, az Egyesült Izzó, amely messze tengerentúli országokba is szállit, ilyenek a nagy gabonacégek a maguk berendezkedéseiknél fog »a és az egész magyar marha- és sertéskeres­kedelem. De itt van a termelésnek egy középkategóriája és jelentős mértékben a mezőgazdasági termelés­nek egy nagy középkategóriája, amely egyáltalán nem bir ja megszervezés hiányában termelt cik­keit elhelyezni. Hiszen csak a borra kell utalnom, de olyan cikkek is vannak — ez ugyan nem tar­tozik ide, de egy pillanatra oda kell tekintenünk, — amelyekről azt hirdetik lépten-nyomon konzuli és követségi jelentéseink, hogy ezekkel fel tudnók venni a versenyt, mert nem viseltetnek olyan animozitással ezekkel a cikkeinkkel szemben, mint a gabonával és liszttel szemben viseltetnek ; ilyenek a gyümölcs, a baromfi, a toll. a krumpli, a konzervek stb. Mindenekelőtt bennünket első­sorban érdekel, hogy az egész magyar ipar fejlesz­tése szempontjából — azon egypár, előbb felsorolt termelési ág kivételével, amely életképes — egy ilyen szervezette és propagativ támogatásra fel­tétlenül szükség van. Az a kérdés csak, hogy mi legyen a feladata egy ilyen szervezetnek % Elsősorban is összefogni és megszervezni az egész akciót. Egy katasztert kell felállitani az egész magyar iparra, azaz meg­állapítani, melyek azok az ipari termelési ágak, amelyek egyáltalában életképesek és exportra ké­pesek. Másodsorban, hogy milyen külföldi piacok felé milyen magyar ipari cikkeket lehetne irányi­tani? Ennek ki kutatása és megszervezése termé­szetszerűleg Budapestről és Magyarországról nem végezhető el. Erre szükséges egy olyan hálózat léte­sítése, amely azelőtt a békében bizonyos csekélyebb és kisebb mértékben megvolt s amely tudósítók és más közegek révén elég szépen és tisztességgel működött, de amelyeknek a régi keretekben való felelevenitése a mai viszonyoknak, a mai mére­teknek és igényeknek bizonyára nem felel meg. Akkor azonban, amikor egy ilyen szervezet meg­alkotásáról van szó, igenis csakis arra gondolha­tunk, hogy az ipari fogyasztásnak egyes fontosabb gócpontjain állandó szerveket kell minden ország­ban megteremtenünk és ott állandóan fenntarta­nunk, ahol arra számithatunk, hogy ott állandó fogyasztókra találunk. (Élénk helyeslés a középen) Ezek a tudósítók, ezek a szervek arra vannak hivatva, hogy állandóan éber figyelemmel kisér­jék az illető ország gazdasági életét s annak vál­tozásait, ugy a közszállitásokat, mint a magán­gazdasági élet igényeit é- hogy ott legyenek nyomban az ő ajánlataikkal akkor, amikor az a szükséglet felmerül, ne pedig ugy legyen, ahogyan nálunk a gyakorlati életben kialakul a helyzet, hogy először lelevelezik konzulaink és követségi alkalmazottaink, _hogy mire van szükséges mire az a cég megkapja ezt a levelet az illető hivatalos közeg, tehát a • ministeri um utján és megteszi ajánlatát, addig már régen el van intézve a dolog és a szükséglet ki van elégítve. (Igaz ! Ugy van ! balfelöl). (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) 32*

Next

/
Thumbnails
Contents