Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-158

Az országgyűlés képviselőházának 1 lési célokra különleges taneszközök beszerzése, valamint az iparostanoncotthonok támogatása. És amikor azt látjuk, hogy ez az igen fontos cél itt csak 18.080 pengővel van dotálva, megállapítani kívánom, hogy ugyanakkor a népjóléti minister ur hasonló célra, vagyis iparos tanoncotthonok létesítésére egy millió pengőt kapott és ezt a különböző iparostanoncotthonok létesítésére fel is használta. Nagyon kívánatosnak tartom, hogy a jövőben e kérdések ne különböző tárcáknál kezeltessenek, és ne külömböző helyről dotáltassanak, mert csak egységes irányitás és programm mellett lehet céltudatos munkát kifejteni. Miután pedig ez az ügy természete szerint ide tartozik, kívánatosnak tartom, hogy a jövőben a népjóléti ministeriumnak ezt az ügykörét teljesen vegye át a kereskedelemügyi ministerium. Az általános elv az, hogy az ipariskolás tanulók nemcsak az iskolában, hanem azon kivül is felügyelet allatt áljának. E végből mindenütt, ahol lehetséges, az iskolákkal kapcsolatosan internátusok állíttatnak fel. Ez idő szerint már hét internátus működik, azonkivül pediga Gyermekvédő Liga is tart fenn két helyen, Szegeden és Nyíregyházán tanoncotthonokat s ezáltal a fiatalság lelki nevelését is megfelelően irányit ti at ja. Következő cím : az ipari és kereskedelmi célok. E cím alá a legkülönbözőbb kisebb hivatalok tartoznak, amelyek költségvetése nagyban és egészben a múlt évi keretek között mozog. Azt hiszem tehát, ezeket külön ismertetni felesleges. Csupán megemlítem, hogy e cím alá tartozik az állami munkaközvetítő hivatal, amely tudvalevően a legnagyobb városokban tart városi munkaközvetitő irodákat, ezenkivül pedig gyűjtőhelyeket is tart fenn kisebb jelentőségű városokban. Ezek részint állami, részint városi munkaközvetítők, részint vidéki hatósági munkaközvetítők. Ide tartozik továbbá a technológia és anyagvizsgáló intézet, idetartozik a közszállitási és műszaki átvételi osztály, az állami javítóműhelyek, és az állami gépkocsiszolgálat. Végül ide tartoznak az egyéb célok ts

a amelyeknek 16. rovata alatt találunk a múlt évivel szemben elég lényeges eltérést, nevezetesen a kiadások a múlt évivel szemben 180.360 pengővel emelkedtek. Ez az emelkedés egyrészt az export fejlesztését szolgáló intézkedések költségeinek fedezésére beállított 60.000 pengőből, másrészt a közszállitások fokozottabb ellenőrzésére beállított 160.000 pengőből adódik. Igen t. Képviselőház ! Mint már előadásom bevezető részében bátor voltam említeni, az export fejlesztésére 60 000 pengő oly elenyészően csekély összeg, hogy ha mi céltudatos export-fejlesztő politikát akarunk folytatni, akkor ez összeg helyett lényegesen magasabb összeg szükséges arra, hogy valami eredményt el tudjunk érni- (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) A 17. rovat alá tartozik továbbá az ipari szén- és energia-gazdálkodás, valamint a lőpor egyedáruság is, amelynek kiadási tételei a folyó évben 50.4)00 pengővel mutatnak emelkedést a múlt évivel szemben. Ez a többlet a békési állami kosárfonó iskola megszüntetése folytán ugyanott létesített Állami Kosárfonó Háziipari központ személyi és dologi kiadásait tartalmazza. Szén- és energia-gazdálkodás céljaira 128.800 pengő vétetett fel. A múlt esztendőben erre a célra 78.800 pengő volt beállitva. Az 50.000 pengő emelés szükségessé vált a dunántúli úgynevezett Talbotcentrále létesítése körül felmerült költségek fedezésére Itt néhány szóval szükségesnek tartom rámutatni arra, hogy milyen nagy jelentőségű kérdés az ország elektrifikálása. A múlt évben ugyanis a teljesen magántőke mintegy 1500 kilométer vezetéket épített az országban, amelyből 3. ülése 1928 április 2é-én

} kedden. 223 mintegy 700 kilométer volt távvezeték. Ezen távvezetékek segítségével 71 községet lehetett belekapcsolni a hálózatba, vagyis 71 község kapott elektromos áramot. A magántőkénél azonban az a baj, hogy érthetőleg csak a jó fogyasztási területeket keresi ki és igy míg a jó fogyasztási területek irányában meglehetős éles versengéssel találkozunk, ugyanakkor azonban azt látjuk, hogy a gyenge fogyasztási területeket teljesen elhanyagolják. Épen ezért ezt a kérdést igy teljesen szabadjára hagyni nem lehetséges és nagyon kárhozatos volna, mert ez azt jelentené, hogy egyes vidékeken volna két-három konkurrens vállalat, azonban egész nagy területei az országnak egyáltalán sohasem juthatnának ahhoz, hogy bekapcsolódhassanak az elektromos hálózatba. Itt tehát igen sürgős az elektromossági törvény mielőbbi megalkotása, amely — ugy tudom — már munka alatt van és a kereskedelemügyi minister ur rövidesen be is fogja terjeszteni a törvényhozás elé. Ezenfelül azonban igen kívánatos lenne, ha erre a célra megfelő összeg állana rendelkezésre, (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Ez a fontos !) Nem igen nagy összegekre volna szükség, 2'5, legfeljebb 3 millió pengő volna az az összeg, amelyet olcsó, kedvező feltételű kölcsönök formájában kellene valahogy az államnak biztosítania és ez esetben legalább is két-háromszorosát lehetne ugyanennek a tőkének a magánérdekeltségek körében is megszerezni, ami azt jelentené, hogy ha évenként 8-10 millió pengővel létesíttetnének elektromos távvezetékek, centrálék, ez esetben évenként mintegy 200 községet lehetne az országban elektromos árammal ellátni, vagyis tizéves Programm alatt az egész országot elektrifikálni lehetne, aminek óriási gazdasági és főleg mezőgazdasági szempontból való nagy jelentőségét nem szükséges itten különöskép explikálnom. Megjegyezni bátorkodom, hogy ez a kérdés milyen nagy horderejű, azt az összes környező államok politikája bizonyítja a legjobban, amennyiben ugy Cseh-Szlovákia, Ausztria, Olaszország, mint a többi országok is igen súlyos összegeket áldoznak erre a célra és mindenütt az állam, a kormányzat az, amely szubvenciókkal, kölcsönökkel és egyéb támogatással teszi lehetővé ezeknek a távvezetékeknek és hálózatoknak kiépítését. Ennek a címnek bevételeinél — mint már bevezető szavaimban emiitettem volt — szintén találunk elég lényeges bevételi többletet, amennyiben a múlt évvel szemben 892.000 pengővel nagyobbak a bevételek. Ezek a bevételek különböző díjakból adódnak, még pedig 46.000 pengő irányoztatott elő anyagvizsgálati díjakból, 160.000 pengő cégbejegyzési díjakból, 340.000 pengő a lőpormonopóliumból befolyó összeg és 1;600.000 pengő van előirányozva egyes bevételekre, amelyek alá különböző illetékek tartoznak. Végül a tárca 11. cime alá tartoznak a nyugellátások, amelyeknél szintén tapasztalunk 814.670 pengős többletet, amely többletnek magyarázata a nyugellátást élvezők számának szaporodása és a nyugdijaknak a múlt évben történt rendezése. T- Képviselőház ! Ezek után egész röviden bátorkodom áttérni a kereskedelmi tárca alá tartozó állami üzemek költségvetésének ismertetésére. Az első üzem, amely a kereskedelmi tárca alá tartozik, a posta,- távírda- és távbeszélő. A posta összkiadásai 108.400.000 pengőben vannak előirányozva, vagyis 16,940.000 pengővel több, mint a múlt esztendőben. Ezzel szemben a bevételek ugyanilyen összegben vannak előirányozva. Amint méltóztatnak tudni, az állami üzemeknél az az elv vitetik az összes üzemeken keresztül, hogy a bevételek és kiadások összege ugyanaz, illetve a bevételként mutatkozó többlet beruháztatik az