Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.
Ülésnapok - 1927-157
Az országgyűlés képviselőházának 15 Mindezekből mi következik 1 ? Az, hogy még általános egyenlő, titkos választójog alapján is — amennyiben ennek lehet nevezni a jelenleg érvényben lévő képviselőválasztói névjegyzékek alapján gyakorolt választói jogot — a polgári túlsúly nincs veszélyben ebben az országban. Hanem valami más van veszélyben és kérdőjel alatt, ez pedig nem más, mint a kormány hatalmi érdeke, az egységespártnak a túlsúlya. Szerintem ezt félti a kormány. (Ugy van! a baloldalon.) Meskó t. képviselőtársunk ennek dacára mégis a kormánypárti padokból is követelte a minap a törvényhatósági reformot Azt mondotta: nyissuk ki végre az ablakokat, hadd áradjon be a márciusi szellő, a kossuthi szellő. Azonban ugy látszik, hogy a kormány nem akar hozzájárulni ahhoz, amit egyik hűséges, vezető sorban levő közkatonája, Meskó Zoltán mondott, mert a márciusi szellőben a t. kormány a saját kisebbségben maradásának, tehát bukásának előszelét látja. Ha nem igy van, akkor kérdezem, miért a huzás-halasztás, talpalása, fejelése az immár Isten tudja hányszor. Miért csinál a kormány gyökeres megoldás helyet kuruzslást, és ha már a törvényhatóságok reformjáról van szó-, előzetesen •— szólok at. belügyminister úrhoz — miért nem kérdezik meg magukat a törvényhatóságokat, hogy mit szólnak a reformtervezethez, miért csak a kuli szák mögött, vagy csak bizalmas tanácskozásokon tudnak arról, hogy mi van a tervezetben, miért nem bocsátják azt a nyilvánosság elét Hadd szóljanak hozzá az érdekeltek és elsősorban maguk a törvényhatóságok, amelyeknek létéről, jövőjéről, autonómiájának fenmaradásáról, vagy pedig annak megnyirbálásáról van szó. Elvégre — ne méltóztassanak ide nem való hasonlatnak venni, hanem olyan hasonlatnak, amelyet az eset magával hoz — még a legkitünőb szabómester is mértéket vesz a ruhakészités előtt és nem gondolomra csinálja, amit csinál, hanem az illetővel, akinek számára készül a ruhadarab, személyesen megtárgyalja, a mértéket _ közvetlenül veszi róla, hogy mint illik majd a testhez a ruha, amelyet szabni, készíteni fog. Én azt szeretném t. Képviselőház, hogy a készülő közigazgatási reform ne csak ruhadarab legyen, amely kívülről van ott, jól vagy kevésbé jól passzolva az újjá öltöztetett vármegyén és városi törvényhatóságon, hanem a reform és annak ujitásai mint belső értékek átmenjenek a törvényhatóságok énjébe, lényébe, átitatódjanak egész vérkeringésébe. De ha ezt nem is érjük el, mert ehhez tiszta demokratikus felfogás, a , párturalmi érdekek öuösségéről való lemondás kellene, ezt pedig a mai kormányzati rendszerben hasztalan keresem és tőle hasztalan várom, legalább olyan reformot adjanak a törvényhatóságok számára, amely ha külső ruhadarab lesz is, de nem lesz mégsem kifigurázás és maskara a régi autóin óm iá viail szemben és nem teszi lehetetlenné azt, hogy tartalmat tudjunk adni belé, nem teszi lehetetlenné azt, hogy az adófizető polgárságnak, általában a választóknak túlsúlyát vagy legalább egyenlegét tudjuk biztosítani és megtartani a jövőben is az érdekképviseletekkel, kinevezettekkel. vagy virilistákkal szemben. Szerintem erről van szó, mert ez felel meg a nemzeti közérdeknek. (Ugy van! a baloldalon.) Öröm azt nézni, t. Képviselőház, — legalább az én városomban Hódmezővásárhelyen igy van — hogy- a törvényhatósági közgyűlésen a városatyák milyen lelkes buzgósággal teljesitik pártkülönbség nélkül a maguk kötelességét '. ülése 1928 április 20-án, pénteken. 14Ö feladataik végzésében. Alkotmányos viták, mérkőzések vannak, de a közérdek mindig diadalt ül és a többség mindig annak önzetlen szolgálatában áll. Igy van, igy kell ennek lennie más törvényhatóságokban is. Miért akarja ezt a t. belügyminister ur .a készülő törvényjavaslattal, — mint informálva vagyok — agyonvágni, miért akarja a törvényhatósági bizottságok uj összetételénél a t. belügyminister ur a választott tagok számát a többiekhez viszonyítva leszállítani, miért akarja a törvényhatósági közgyűlések hatáskörét szűkíteni, jóformán csak politikai vagy más általános kérdésekben való nyilatkozattételre szorítani, és egyéb konkrét ügyek, az adófizető lakosság zsebébe vágó határozatok meghozatalát miért akarja kivenni a közgyűlés jogköréből és egy más szervre, valami kisebb alakulatra bizni, mely, ha a közgyűléssel kapcsolatban is van és annak bizonycs részét képezi, de nem feltétlenül az egyetemes közgyűlés többségi akarata szerint kapja ez a kisebb szerv összeállítását és szervezetét? T. Ház! Láthatja a belügyminister ur a vásárhelyi és debreceni példákból, amelyekre az előbb reámutattam, hogy a mai képviselő választási névjegyzék alapján is. a szociáldemokratákkal szemben is többségben tudunk lenni becsületesen lefolytatott alkotmányos küzdelem után. Hát, ez nem. elég? Hát kérdezem, hogy a polgári gondolatot csak az; egységespárt, a t. minister urnák és a mini sterol nök unnak pártja védheti ebben az országban ? Ugy akarja a t. belügyminister ur a vármegyék és a városok törvényhatóságát megreformálni, hogy) azok a mindenkort! kormányhatalom uszályhordozói, vagy — szel id szavaikkal szólva — kezesi bárányai legyenek? Hiszen eltekintve egyéb káros vonatkozásoktól, jöhet idő, — ne adja, léten, hogy jöjjön — amikor az ilyen koirosreform miagánlaik az autonómiának sirásását és a nemzetnek nagy károsodását Jelentené. Én és a velem egy nézeten lévők azt akarjuk, hogy — az anyagi ügyeknek hivatali felsőbb fórumok által való pártatlan ellenőrzéséin kivül —, maradjanak csakugyan lényegileg' és nemcsak névleg autonóm testületek a jövőben is a törvényhatóságok; s adjanak, neveljenek sok olyan önzetlen, független közéleti férfiút a magyar közélet számára, akik aszerint mondják meg mindig az igazat, amint a szivük érzi, nem pedig aszerint amint a kormány kegye rájuk mosolyog:, vagy pedig tőlük elfordul. (Uaw van! U.ay van!) T. Ház! Jól tudom, hogy amiket itt elmondó ttiaim. azok — sajnos — nem képezik a kormányzati programmnak vezető fonalát. Hiszen az igazság nem mindig, vagy nemi mindjárt kapja meg a kellő értékelését, és az igazságot a mai kormányrendszer nagyon sokszor esmk a kirakatban tartja, de a, nagy boltiban egészén más portékát árul. De nrindiegy. Én nem azért vagyok itt. .hogy a vidéken elszánoritott sereghajtóknak egyik láncszeme legyek a mai kormányrendszer dicsőítésére, hanem azért, hogyhái ez a mai kormányrendszer álokolskodással minél inkább népszerűnek és közkedveltnek képzeli magát, annál inkább nyíltan a. szemébe miondjam itt a Képviselőházban az igazat, hogy nem a nép szabad akarata adta neki a hatalma t nem titkos választás utján jött létre, hanem ő tartja hatalmának vasműrkában a népet a függő elemeknek mieasokíasitásiával. (Uay van! Upy van! a bal- és a, szélsöoldaion.) T. Ház! Az előbb is emiitettem s most újra hivatkozóim rá, hogy Kossuth Lajos felszaba-